Jogszabályfigyelő 2019 – 16. hét


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben a 2019/65–67. számú Magyar Közlönyök újdonságai és az elfogadásra váró törvényjavaslatok közül válogattunk.

E heti összeállításunkban a 2018. december 12-én elfogadott törvények alaptörvény-ellenességére irányuló indítványok elutasításáról és egyes ügyintézési folyamatok tervezett egyszerűsítéséről olvashatnak.

 

Tartalom:

Alkotmánybíróság elutasította a tavaly december közepén elfogadott törvények közjogi érvénytelensége iránti indítványt

Törvényjavaslat készült egyes ügyintézési folyamatok egyszerűsítéséről

 

 Az Alkotmánybíróság elutasította a tavaly december közepén elfogadott törvények közjogi érvénytelensége iránti indítványt

Az Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) elutasította a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2018. évi CXVI. törvény, a közigazgatási bíróságokról szóló 2018. évi CXXX. törvény, és a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló 2018. évi CXXXI. törvény közjogi érvénytelenségen alapuló alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló országgyűlési képviselői indítványokat.

Valamennyi, fent említett törvény elfogadására a Parlament 2018. december 12-ei ülésnapján került sor. A közjogi érvénytelenség az indítványozók álláspontja szerint az Országgyűlés „plenáris üléstermében az említett ülésnapon a szavazások idején fennálló speciális körülményeken, illetve ebből kifolyólag az ülésvezetés és a szavazások – az indítványozók álláspontja szerint a támadott törvények közjogi érvénytelenségét is okozó – szokásostól eltérő módján alapul.” – derül ki az alábbiakban hivatkozott AB határozatból.

Az Alkotmánybíróság honlapján a döntéssel összefüggésben közzétett közlemény rámutat arra, hogy az indítványozók azt sérelmezték, hogy a 2018. december 12-ei ülésnapon az „Országgyűlés elnöke és a levezető elnök nem a pulpitusról vezette az ülést, a szolgálatban lévő jegyzők közül egyik sem tartozott ellenzéki képviselőcsoporthoz, valamint a szavazási rendszer kártya nélküli üzemmódban működött.”

Az AB hivatkozott határozata utal arra, hogy összefoglalóan parlamenti obstrukciónak tekinthetők azok a magatartások, amelyek célja elsődlegesen a parlamenti (kormányzó) többség tevékenységének az akadályozására, végső fokon pedig a döntéshozatal ellehetetlenítése. A jelzett indítványok alapján az Alkotmánybíróság az obstrukció és az annak „megakadályozására irányuló törekvések alkotmányos összefüggéseit” vizsgálta.

Az AB határozattal összefüggésben kiadott közlemény – a határozatban foglaltakkal egyezően –leszögezi ugyanakkor, hogy nem tekinthetők obstrukciónak azok a magatartások, amelyek formai értelemben sem nevezhetőek jogszerűnek.

Végső soron erre hivatkozással került sor a közjogi érvénytelenségre hivatkozó indítványok elutasítására. Az Alkotmánybíróság a döntése kapcsán hangsúlyozta továbbá, hogy „bár az a polgári jogi alapelv, miszerint saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat, kifejezett alkotmányjogi tételként jogrendszerünkben nem jelenik meg, mégis a jogok jóhiszemű és rendeltetésszerű gyakorlásának elve egész jogrendszerünket áthatja. […….] Márpedig jogellenes magatartást a jog nem védhet, ahhoz jogszerzés nem társulhat, mert ez kifordítaná magából a jogállamot.”

Az Alkotmánybírósági közlemény itt érhető el.

Joganyag: 15/2019. (IV. 17.) AB határozat a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2018. évi CXVI. törvény egésze, továbbá a közigazgatási bíróságokról szóló 2018. évi CXXX. törvény egésze, valamint a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló 2018. évi CXXXI. törvény egésze közjogi érvénytelenségen alapuló alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványok elutasításáról

Módosította:

Megjelent: MK 2019/66. (IV. 17.)

Hatályos:

Megjegyzés: alaptörvény-ellenesség megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványok elutasítása

 

 Törvényjavaslat készült egyes ügyintézési folyamatok egyszerűsítéséről

Alapvetően a bürokráciacsökkentés, és ahogy a címből is kiderül, a folyamatok egyszerűsítése a célja annak az egy tucat törvény módosítását tartalmazó javaslatcsomagnak, amely a napokban került a Parlament elé.

Érinti egyebek mellett az úti okmányokkal, az eSZIG-gel és a kéményseprőipari-szolgáltatásokkal kapcsolatos eljárásokat, törvényeket. Illetékmentes lesz azoknak az úti okmánynak a cseréje, amelyek esetében a tároló elem nem működik, ugyanakkor az eSZIG-re rákerülnek a lakcímadatok és a személyi azonosító is. A javaslat módosítja az egyes hatóságok közötti elektronikus kapcsolattartás és adatszolgáltatás szabályait is. Kiemelendő továbbá, hogy a tervek szerint a jövőben az ingatlanhasználónak (ha nem azonos a tulajdonossal) a kéményseprő-ipari ellátó szervezetet a tulajdonos személyéről és elérhetőségéről, az ingatlan jellegéről is tájékoztatnia kell. Az ingatlanhasználó számára ugyanakkor könnyebbséget jelent, hogy a kéményseprő az ingatlannal kapcsolatos adatszolgáltatást a legegyszerűbben, a kéményseprő-ipari ellenőrzés alkalmával a helyszínen, szóban teheti meg – derül ki a törvényjavaslathoz fűzött indokolásból.

A törvényjavaslat teljes szövege itt olvasható el.

Joganyag: T/5237.  számú törvényjavaslat egyes ügyintézési folyamatok egyszerűsítéséről

Módosította:

Megjelent: www.parlament.hu

Hatályos:

Megjegyzés: törvénymódosító javaslatcsomag


Kapcsolódó cikkek

2019. április 8.

Jogszabályfigyelő 2019 – 14. hét

E heti összeállításunkban a közjegyzői törvény végrehajtási szabályairól, a büntető tárgyú rendeletek módosításáról és a Közszolgálati Döntőbizottságról szóló új jogszabályról olvashatnak.