Jogszabályfigyelő 2019 – 24. hét

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben a 2019/97–101. számú Magyar Közlönyök újdonságai és az elfogadásra váró törvényjavaslatok közül válogattunk.

E heti összeállításunkban a szakképzési megállapodásról, illetve a következő éves költségvetés megalapozását szolgáló, parlamenti elfogadásra váró törvénycsomagról olvashatnak.

 

Tartalom:

A szakképzési megállapodások új szabályai

A 2020-as költségvetés megalapozása

 

A szakképzési megállapodások új szabályai

A szakképzési megállapodás a nem állami fenntartású szakképző iskolák számára biztosít három tanév időtartamra költségvetési támogatást az állam szakképzésben részt vevő tanulók szervezett képzésének a biztosítására. Az alábbiakban hivatkozott rendelet a szakképzési megállapodások új szabályait határozza meg.

A rendelet a kihirdetését követő napon (2019. június 12.) lépett hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát vesztette a szakképzési megállapodásról szóló 314/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet. A 2019/2020. tanévre vonatkozóan azonban kvázi átmeneti szabályok rendezik a szakképzési megállapodások megkötését.

Joganyag: 135/2019. (VI. 11.) Korm. rendelet a szakképzési megállapodásról

Módosította: –

Megjelent: MK 2019/97. (VI. 11.)

Hatályos: 2019. 06. 12.

Megjegyzés: új jogszabály

 

A 2020-as költségvetés megalapozása

A héten tartandó rendkívüli parlamenti ülésen kerülhet sor a 2020. évi központi költségvetés megalapozásáról szóló, alábbiakban hivatkozott törvénycsomag elfogadására. A tervezetből, amely közel hatvan törvényt érint, az alábbi változásokat emeljük ki: a közjegyzőkről szóló törvény kisebb terjedelmű módosítása érdemben a közjegyzői szolgálat szünetelését, a közjegyző tartós helyettesítésének a kérdését érinti. A bírósági végrehajtásról szóló törvényt ugyancsak kis mértékben érinti a tervezet, amely az általános költségátalány és a végrehajtóval szembeni összeférhetetlenségi szabályok tekintetében jelenthet változást.

A cégtörvény kapcsán módosulhatnak az ingyenes céginformáció szabályai, illetőleg új eljárásként szabályozná a jogalkotó a nyilvántartásba bejegyzett jog és tény törlése iránti vagyonrendezési eljárást, valamint a végelszámolás lefolytatását követően törölt cég vagyonára vonatkozó kérelemre induló vagyonrendezési eljárást.

A szövetkezetekről szóló törvény tervezett módosítása folytán új szövetkezeti formát, a start szociális szövetkezetet vezetnék be, amelynek lényege, hogy ez a fajta szövetkezet csak kötelező önkormányzati tagság mellett működhet, és amelyben az önkormányzat a közreműködésével továbbra is támogatja az immár szövetkezeti taggá vált (volt) közfoglalkoztatottak munkaerőpiacra való visszatérését – derül ki a javaslathoz fűzött indokolásból.

A közjegyzői nemperes eljárásokról szóló törvény módosítása az ún. egységes ügykezelői alkalmazás bevezetését szolgálja a közjegyzők számára, míg az fmh-törvény módosítása folytán emelkedhetnek a fizetési meghagyásos eljárásért fizetendő eljárási díjak minimumösszegei, illetve változhat ezzel összefüggésben a vh-díj vagy a biztosítási intézkedés elrendelésének a díja is.

A jövőben lehetővé válna, hogy az „egyéni vállalkozó gazdasági tevékenységének folytatása céljából speciális módon, egyéni vállalkozói jogviszonyának megszüntetése mellett olyan egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságot alapítson, amelyre vonatkozóan az Evectv. [egyéni vállalkozóról szóló törvény] mind vagyoni viszonyai, mind pedig a vállalkozási tevékenységével összefüggő magánjogi viszonyai körében speciális jogutódlást állapít meg” – olvasható a tervezet előterjesztői indokolásában.

Változnának a földforgalmi és az átalakulási törvény szabályai is. Ez utóbbi esetében a módosítás „egyik lényegi eleme, hogy csak a legszükségesebb körre tartja fenn az átalakuláshoz, egyesüléshez, szétváláshoz szükséges számviteli dokumentumok könyvvizsgáló általi ellenőrzését”.

A polgári perrendtartás tekintetében több ponton is pontosítanák a szabályozást, így például a perindítás, viszontkereset és a házassági bontóper tekintetében.

A javaslat szerinti új előírások egy része már az idei évben hatályba léphet, míg a többi változás döntően 2020. januárjától lenne hatályos.

 A tervezet szövege itt érhető el.

Joganyag: T/6361. számú törvényjavaslat Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról

Módosította: –

Megjelent: www. parlament.hu

Hatályos: –

Megjegyzés: parlamenti elfogadásra váró jogszabálytervezet

---