Jogszabályfigyelő 2019 – 28. hét


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

E heti összeállításunkban egy kúriai jogegységi döntésről, a jövő évi költségvetés (esetenként már idei évtől hatályos) megalapozásáról és a közigazgatási bíróságok felállításának elhalasztásáról olvashatnak.

E heti összeállításunkban egy kúriai jogegységi döntésről, a jövő évi költségvetés (esetenként már idei évtől hatályos) megalapozásáról és a közigazgatási bíróságok felállításának elhalasztásáról olvashatnak.

 

Tartalom:

Keresetlevél visszautasítása elleni fellebbezés elbírálása

Elfogadták a 2020-as költségvetés megalapozását szolgáló módosításokat

A közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépésének az elhalasztása

 

Keresetlevél visszautasítása elleni fellebbezés elbírálása

A Kúria Polgári Kollégiumának öttagú jogegységi tanácsának a keresetlevél visszautasítása tárgyában hozott jogegységi határozata kimondja: ha a keresetlevél visszautasításáról rendelkező végzés ellen fellebbezés benyújtására kerül sor és a fellebbezés „elbírálása során egyértelműen megállapítható, hogy a visszautasítás feltételei nem állnak fenn, és a keresetlevél perfelvételre alkalmas, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatja, és a keresetlevél visszautasítását mellőzi.” Ugyanígy rendelkezik a másodfokú bíróság akkor is, ha a fellebbezésben a végzés hatályon kívül helyezését kérték arra tekintettel, hogy a keresetlevél a perfelvételre alkalmas.

A jogegységi eljárás lefolytatására azért került sor, mert nem volt egységes a gyakorlat abban a kérdésben, hogy a keresetlevél visszautasítása elleni fellebbezés elbírálása során milyen döntést hoz a másodfokú bíróság akkor, ha a visszautasított keresetlevél a perfelvételre egyébként alkalmas: a fellebbezéssel támadott elsőfokú végzést megváltoztatja (és a visszautasítást mellőzi), avagy hatályon kívül helyezi azt.

Kérdésként merült fel továbbá, hogy vajon lehetősége van-e a másodfoknak a fellebbezéssel támadott végzés megváltoztatására akkor, ha a fellebbező fél a „fellebbezésében helyesen, az alapul szolgáló indokok kifejtésével megjelöli a másodfokú bíróságtól gyakorolni kért felülbírálati jogkört, de a határozott kérelme nem megváltoztatásra, hanem hatályon kívül helyezésre irányul”, illetve fordított esetben, ha a fellebbezés megváltoztatásra irányul, akkor dönthet-e a másodfok a hatályon kívül helyezésről.

Az indítványozó (Fővárosi Ítélőtábla elnöke) szerint olyan eset is előfordult, amikor hatályon kívül helyezés mellett új eljárásra és új határozat hozatalára utasították az elsőfokú bíróságot.

A Kúria jogegységi döntésében rámutatott arra, hogy: “A megalapozatlan visszautasítás azt jelenti, hogy az elsőfokú bíróság egy adott eljárásjogi kérdés érdemében nem helyesen döntött. Ezért, ha a megalapozatlan döntés megváltoztatásához minden adat rendelkezésre áll, azt a döntést a Pp. 383. § (2) bekezdése alapján meg kell változtatni.”

Mivel az elsőfokú bíróság csak a keresetlevél visszautasítása kérdésében hoz alakszerű határozatot (ellenkező esetben ugyanis, azaz, ha a keresetlevél perfelvételre alkalmas, külön végzés meghozatala nélkül folytatódik az eljárás), a megváltoztatás során a másodfokú bíróság a visszautasítás mellőzését mondja ki.

A jogegységi határozat részletesen kifejti, hogy a polgári perrendtartási kódexben található „tartalom szerinti elbírálás elve” alapján nincs akadálya a megváltoztatásnak, ha a fellebbezés egyébként hatályon kívül helyezésre irányul, feltéve, ha „a fél a fellebbezésében helyesen, az alapul szolgáló indokok kifejtésével megjelöli a másodfokú bíróságtól gyakorolni kért felülbírálati jogkört”, azaz a „felperes a keresetlevele perfelvételre való alkalmasságának kimondását és erre tekintettel a visszautasítása mellőzését kívánja elérni”. Ugyanez a helyzet fordított esetben is, azaz akkor, ha a fellebbezés megváltoztatásra irányul, de annak indokai alapján hatályon kívül helyezésnek van helye.

Fontos kiemelni, hogy a Kúria álláspontja szerint ellenben hatályon kívül helyező és új eljárásra utasító végzést kell hoznia a másodfoknak abban az esetben, ha a fellebbezés alapján nem bírálható el a keresetlevél perfelvételre való alkalmassága („a keresetlevél további vizsgálata szükséges”).

Joganyag: 1/2019. PJE határozat

Módosította:

Megjelent: MK 2019/122. (VII. 12.)

Hatályos:

Megjegyzés: jogalkalmazás egységesítése

  

Elfogadták a 2020-as költségvetés megalapozását szolgáló módosításokat

Összesen 58 törvény, egyebek mellett a foglalkoztatási törvény, a közjegyzőkről szóló törvény, a végrehajtási törvény, a társadalombiztosítási és az egészségbiztosítási törvény, a cégtörvény, a szövetkezeti törvény, a közjegyzői nemperes eljárásokról szóló törvény, az fmh-törvény, az egyéni vállalkozókról szóló törvény, a büntető törvénykönyv és az átalakulási törvény módosítását tartalmazza a jövő évi költségvetés megalapozásáról szóló törvénycsomag.

A törvényjavaslatról szóló írásunkban (Jogszabályfigyelő 2019 – 24. hét) részletesen ismertettük a tervezett, közérdeklődésre számot tartó főbb módosításokat, most lássuk, hogy mely szabályokat fogadta el végül a Parlament.

A közjegyzői törvényben változott a közjegyzői szolgálat szünetelésének a szabályozása, illetve új előírás rendezi a tartós helyettesítés kérdését. A végrehajtási törvény módosításából az általános költségátalány 2019. augusztus 15-étől hatályos emelése (500 ezres ügyértékig 5000 forint, 500 ezres ügyérték felett 1 százalék) és a végrehajtóval szembeni összeférhetetlenségi szabályok változása emelendő ki.

A cégtörvényben 2019. október 1-jétől módosul az ingyenes céginformáció szabályozása (ingyenes céginformációként csak a cégnév, székhely, cégjegyzékszám, EUID, főtevékenység, képviseletre jogosultak adatai, és a végelszámolás, felszámolás, kényszertörlés ténye ismerhető meg), illetőleg ugyancsak 2019. október 1-jétől új eljárásként kerül a cégtörvénybe „a nyilvántartásba bejegyzett jog és tény törlése iránti vagyonrendezési eljárás”, valamint „a végelszámolás lefolytatását követően törölt cég vagyonára vonatkozó kérelemre induló vagyonrendezési eljárás”.

2020-ról 2021. január 1-jére változtatták a cégbejegyzésre (változásbejegyzésre) irányuló kérelem és egyéb beadványok esetében az e-ügyintézési törvény Pp. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazása használatára vonatkozó határidőt.

A szövetkezeti törvény módosítása folytán 2019. július 10-ei hatálybalépéssel vezették be a start szociális szövetkezetet, mint új szövetkezeti formát (kötelező önkormányzati tagsággal, a volt közfoglalkoztatottak támogatására).

A közjegyzői nemperes eljárásokról szóló törvény módosítása az ún. egységes ügykezelői alkalmazás bevezetését szolgálja a közjegyzők számára, míg az fmh-törvény módosítása folytán már 2019. augusztusától emelkednek az eljárási díjak minimumösszegei (például az fmh-kérelem, ismételt kérelem, biztosítási intézkedés elrendelése és a vh-kérelem esetében minimum 8000 Ft lesz az eljárási díj).

A költségvetés megalapozásáról szóló törvénycsomag kihirdetését követő naptól (2019. július 10-e) lehetővé vált, hogy az egyéni vállalkozó a gazdasági tevékenységét egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságban (kft. alapításával) folytassa tovább.

2019. október 1-jével módosul az átalakulási törvény, 2019. július 10-ével pedig változott a polgári perrendtartás több részletszabálya is (például az ügyészi részvétel, anyanyelvhasználat, fhm-perek, személyi állapotot érintő perek, házassági bontóper, házassági vagyonjogi per tekintetében).

Joganyag: 2019. évi LXVI. törvény Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról

Módosította:

Megjelent: MK 2019/120. (VII. 9.)

Hatályos: 2019. 07. 10., 2019. 07. 17., 2019. 07. 24., 2019. 07. 25., 2019. 08. 09., 2019. 08. 15., 2019. 08. 23. 2019. 09. 01., 2019. 10. 01., 2020. 01. 01., 2020. 02. 01., 2020. 10. 01., 2022. 01. 01., a 2019. évi általános nemzetiségi önkormányzati választások kitűzésének napja

Megjegyzés: 58 törvény módosítását tartalmazó törvénycsomag

  

A közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépésének az elhalasztása

Az Országgyűlés 2019. július 2-ai ülésnapján fogadta el a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépésének elhalasztásáról szóló, alábbiakban hivatkozott törvényt, amely szerint: “hatályát veszti a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló 2018. évi CXXXI. törvény”, illetve az annak bizonyos rendelkezései alapján megtett jognyilatkozatok is.

Joganyag: 2019. évi LXI. törvény a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépésének elhalasztásáról

Módosította:

Megjelent: MK 2019/119. (VII. 8.)

Hatályos: 2019. 07. 09.

Megjegyzés: új jogszabály

 


Kapcsolódó cikkek

2019. július 8.

Jogszabályfigyelő 2019 – 27. hét

Alábbi cikkünkben a 2019/114–118. számú Magyar Közlönyök újdonságai és a közelmúltban megjelent kúriai döntések közül válogattunk.