Jogszabályfigyelő 2019 – 40. hét

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben, tekintve, hogy a 2019/161–163. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, a Kúria és az Alkotmánybíróság közleményei közül válogattunk.

E heti összeállításunkban az építési tevékenységgel kapcsolatos engedélyekről, illetve a betéti társaság jogutód nélküli megszűnésének speciális esetéről olvashatnak.  

 

Tartalom:

Engedélytől eltérő építkezés – használatbavételt csak fennmaradási engedély birtokában lehet kérni

Nem alaptörvény-ellenes a bt. jogutód nélküli megszűnését kimondó jogszabályi előírás

Engedélytől eltérő építkezés – használatbavételt csak fennmaradási engedély birtokában lehet kérni

A Kúria egy konkrét ügyben született döntésében számos elvi jelentőségű megállapítást tett az engedélytől eltérő építkezés kérdésköre kapcsán, amelyről a napokban közzétett sajtóközleményben adtak tájékoztatást. Az alábbiakban ezeket az elvi jelentőségű megállapításokat foglaljuk össze röviden, melyek a következők:

• Jogerős építési engedély kijavítása a magassági alapadat körében nem lehetséges.
• Az épület megvalósulását követően az építési engedély módosítására már nem kerülhet sor.
• Építési tervtől eltérő kivitelezés esetén először fennmaradási engedélyt kell kérni.
• A használatbavételi engedély csak akkor adható ki, ha az építtető rendelkezik már fennmaradási engedéllyel.

A sajtóközlemény teljes szövege itt érhető el.

Joganyag: Kfv.VI.38.250/2018. számú döntés

Módosította: –

Megjelent: www.kuria-birosag.hu

Hatályos: –

Megjegyzés: jogalkalmazás egységesítése

 

Nem alaptörvény-ellenes a bt. jogutód nélküli megszűnését kimondó jogszabályi előírás

Az Alkotmánybíróság az alábbiakban hivatkozott, 2019. október 1-jén kelt határozatában elutasította a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:158. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést.

Az Alkotmánybíróság előtt támadott rendelkezés értelmében: „a jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl a betéti társaság jogutód nélkül megszűnik abban az esetben is, ha valamennyi beltag vagy valamennyi kültag tagsági jogviszonya megszűnik, és az ettől számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül a társaság nem jelenti be a nyilvántartó bíróságnak, hogy a társasági szerződés megfelelő módosításával helyreállította a betéti társaságként való működés feltételeit, vagy azt, hogy a betéti társaságot közkereseti társasággá alakította át.”

Az eljárásra okot adó indítvány szerint a fenti szabály az Alaptörvény vállalkozás szabadságát biztosító rendelkezésében ütközik, tekintettel arra, hogy a társaságban maradt tag „nem szabad akaratából, hanem pusztán a jogvesztő törvényi határidő miatt kényszerül egy tagot bevenni a társaságba”. A tulajdonhoz való jogot sérti továbbá az indítványozó szerint, hogy az elhunyt tag örököse a hagyatéki eljárás befejezése előtt vagyoni betét szolgáltatásával kénytelen a társaság tagjává válni, annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a társaság kényszertörlése.

Az Alkotmánybíróság álláspontja ezzel szemben ugyanakkor, hogy a támadott rendelkezés nem a „vállalkozáshoz fűződő jog, s az általa biztosított vállalkozóvá válás korlátja”, hanem a betéti társaság törvényes működését biztosító előírásként a „vállalkozás folytatását korlátozó rendelkezésként is értelmezhető”. Utalt arra is, hogy a vállalkozási forma megválasztásával az adott vállalkozási formára vonatkozó szabályokat is el kell fogadniuk az abban résztvevőknek. Megállapította továbbá, hogy a betéti társaságra is irányadó Ptk. 3:149. §-a értelmében a meghalt tag örököse csak a többi taggal történt megegyezés alapján léphet be a társaságba. A BDT 2018. 3887. szám alatt közzétett döntés ezzel összefüggésben ugyancsak kimondja, hogy a társasági részesedés nem száll át automatikusan a törvény erejénél fogva az örökösre, ahhoz az örökös és a többi tag megállapodása, a társasági szerződés módosítása is szükséges. Betéti társaság esetén a csupán annyi korlátozás érvényesül, hogy beltag/kültag hiányában erre meghatározott határidőn (hat hónapon) belül sort kell keríteni. A társaságban maradó tag ugyanakkor nem köteles a meghalt tag örökösével megállapodni, szabadon dönthet arról, hogy „kivel köt megállapodást a tagi pozíció betöltésére”.

Az Alkotmánybíróság végezetül rámutatott arra is, hogy mivel a társasági részesedés nem száll át a törvény erejénél fogva az örökösre, a támadott rendelkezés nem sérti „az örökös megszerzett tulajdonát (társasági részesedését), s ezáltal [nem állapítható meg, hogy] az alkotmányos értelemben vett tulajdonhoz való jogot korlátozná.”

A döntés itt olvasható el teljes terjedelemben.

Joganyag: III/809/2019 számú AB határozat

Módosította: –

Megjelent:

Hatályos: –

Megjegyzés: alaptörvény-ellenesség vizsgálata

 

---