Jogszabályfigyelő 2019 – 46. hét


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben 2019/180–182. számú Magyar Közlönyök újdonságai és az elfogadásra váró törvényjavaslatok közül válogattunk.

E heti összeállításunkban az új menekültügyi és idegenrendészeti közegészségügyi szabályozásról, valamint a Kúria Büntető Jogegységi Tanácsának a bűncselekmények előkészületével kapcsolatos jogegységi határozatáról, illetve a jövő évi adó- és járulékmódosításokról olvashatnak.  

 

Tartalom:

A menekültügyi és idegenrendészeti őrizet új közegészségügyi szabályai

Bűncselekmény előkészülete a gondolatközlés büntethetőségét vizsgálta a Kúria

Parlament előtt a jövő évi adó- és járulékmódosítások

A menekültügyi és idegenrendészeti őrizet új közegészségügyi szabályai

A belügyminiszter új rendeletben szabályozza a menekültügyi és az idegenrendészeti őrizettel (befogadó állomás, közösségi szállás, menekültügyi őrzött befogadó központ, közösségi szállás, őrzött szállás) kapcsolatos közegészségügyi szabályokat. A jogszabály a kihirdetését követő napon lépett hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyezték a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal által fenntartott, a menekültügyi őrizet végrehajtására szolgáló intézményre, a befogadó állomásra és a közösségi szállásra, valamint a rendőrség által fenntartott, az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizet végrehajtására szolgáló őrzött szállásra vonatkozó közegészségügyi követelményekről, a közegészségügyi ellenőrzésekről, valamint az egészségügyi államigazgatási szervvel való együttműködés rendjéről szóló 57/2016. (XII. 22.) BM rendeletet.

Joganyag: 39/2019. (XI. 15.) BM rendelet az idegenrendészeti szerv által fenntartott, a menekültügyi őrizet végrehajtására szolgáló intézményre, a befogadó állomásra és a közösségi szállásra, valamint a rendőrség által fenntartott, az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizet végrehajtására szolgáló őrzött szállásra vonatkozó közegészségügyi követelményekről, a közegészségügyi ellenőrzésekről, valamint az egészségügyi államigazgatási szervvel való együttműködés rendjéről

Módosította:

Megjelent: MK 2019/182. (XI. 15.)

Hatályos: 2019. 11. 16.

Megjegyzés: új jogszabály

 

Bűncselekmény előkészülete – a gondolatközlés büntethetőségét vizsgálta a Kúria

A Kúria Büntető Kollégiumának a vezetője az ítélkezési gyakorlat megosztottságára hivatkozással jogegységi eljárást kezdeményezett a bűncselekmény előkészülete vonatkozásában a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 11. § (1) bekezdés negyedik fordulata szerinti elkövetési magatartás (bűncselekmény elkövetésére vállalkozás) értelmezése érdekében. A Kúria Jogegységi Tanácsa – az alábbiakban hivatkozott jogegységi határozatában – akként foglalt állást, hogy: „Bűncselekmény elkövetésére irányuló szándék felhívás nélküli kinyilvánítása is alkalmas lehet bűncselekmény megállapítására.”

A következőkben a jogegységi határozat indokolásának néhány fontos megállapítását emeljük ki.

Az indokolás V. pontja szerint „a jogegységi indítványban hivatkozott határozatokban a bűncselekmény elkövetésére irányuló szándék kinyilatkoztatásának büntetőjogi megítélésében jutottak eltérő álláspontra a bíróságok.” Így például „az elkövetésre vállalkozás megvalósul[hat] akkor is, amikor az elkövető az emberölés komoly szándékát mások tudomására hozza, megismerhetővé teszi.”

A Kúria az eljárás alapjául szolgáló indítványban foglaltakat áttekintve megállapította: „kérdés tehát valójában az, hogy bűncselekményt valósít-e meg az emberölési szándék egyoldalú kinyilvánítása, annak az elhatározásnak többszöri és nyomatékos közlése, hogy az elkövető ölni készül, azaz büntetendő-e a bűncselekmény elkövetésére irányuló szándék kinyilatkoztatása.” Ezzel összefüggésben nemcsak a jogegységi indítványban szereplő elkövetésre vállalkozást mint elkövetési magatartást, hanem a gondolatközlés büntethetőségét vizsgálták, azon aspektusból, hogy a „komoly fenyegetést kilátásba helyező gondolatközlés mikor válhat büntetendő cselekménnyé.” Megállapítást nyert ennek során, hogy az a gondolatközlés, amely szerint az elkövető bűncselekmény megvalósítására készül, előkészületért való büntetőjogi felelősséggel jár. „Az egyoldalú, konkrét bűncselekmény komoly elhatározását kinyilvánító gondolatközlés pedig” a fentiekben hivatkozott előkészületi elkövetési magatartásnak (elkövetés vállalása) felel meg.

A jogegységi határozat szerint egy gondolatközlés akkor tekinthető konkrétnak, ha abban a véghezvitel módja, a célba vett személyek köre meghatározásra kerül. Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy az elkövetői szándék komolyságát a külvilág (a gondolatközlést érzékelők) oldaláról kell megítélni (a szöveg összességének, szavak, kifejezések egymásra épülő hatásának az értelmezésével, illetőleg a szöveg és a vele együtt megosztott hang- vagy képfelvétel együttes értelmezésével) Ezen felül különösen fontos a „célzatra mint tudattartalomra vont következtetés körültekintő” vizsgálata is.

Joganyag: 3/2019. BJE határozat

Módosította:

Megjelent: MK 2019/180. (XI. 14.)

Hatályos:

Megjegyzés: jogalkalmazás egységesítése

 

Parlament előtt a jövő évi adó- és járulékmódosítások

A napokban nyújtotta be a Kormány a Parlamentnek a jövő évre vonatkozóan az őszi adómódosító törvénycsomagját (T/8015. számú törvényjavaslat) és az új társadalombiztosítási törvény tervezetét (T/8021. számú törvényjavaslat) is.

Az adómódosítások között az szja-törvény és a társaságiadó-törvény, az áfatörvény, a jövedékiadó-törvény, a helyi adókról szóló törvény és az adóeljárási rendet érintő törvények módosítása emelendő ki azok terjedelme alapján. Az új előírások többsége 2020. január 1-jétől lesz hatályos, de a jövő év közepétől, illetve 2021 elejétől alkalmazandó előírások is megbújnak a tervezetben.

Az új társadalombiztosítási törvény ellenben egyetlen – a Brexithez kapcsolódó előírás kivételével – 2020. július 1-jén lépne hatályba a jelenlegi tervek szerint, amelynek legnagyobb újdonsága az ún. „egykulcsos társadalombiztosítási járulék” bevezetése és a nyugdíjasok keresőtevékenységének teljes egészében történő járulékmentesítése.

Joganyag: T/8015. számú törvényjavaslat a Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról, T/8021. számú törvényjavaslat a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről

Módosította:

Megjelent: www.parlament.hu

Hatályos:

Megjegyzés: elfogadásra váró törvényjavaslatok

 


Kapcsolódó cikkek

2019. november 4.

Jogszabályfigyelő 2019 – 44. hét

Alábbi cikkünkben 2019/173–175. számú Magyar Közlönyök újdonságai, valamint az elfogadásra váró törvényjavaslatok és a legfrissebb alkotmánybírósági döntések közül válogattunk.