Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Alábbi cikkünkben a 2020/291–298. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.
E heti összeállításunkban a 2020-as év végi jogalkotási dömping során született rendeletekről és rendeletmódosításokról, illetve néhány új veszélyhelyzeti szabályról olvashatnak.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben foglaltaktól eltérően a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és garantált bérminimum összegének 2020-ban esedékes felülvizsgálata a 2021-es folytatódik tekintettel arra, hogy a felülvizsgálat – az érdekképviseleti szervek megállapodásának hiányában – a 2020-as naptári évben nem zárult le.
A közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény hatálybalépésével összefüggésben a Kormány közel félszáz rendelet szabályainak a módosításáról rendelkezett, amelyek érintik egyebek között a természetvédelmi bírság kiszabásának, a kereskedelmi tevékenységek végzésének, a katasztrófavédelmi bírságnak, a víziközmű-szolgáltatásnak, a fémkereskedelmi tevékenységnek, a földművelésügyi igazgatásnak, az elektronikus ügyintézésnek és a közúti közlekedési hatósági ügyeknek a szabályait.
Megjelent a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény végrehajtási rendelkezéseit tartalmazó kormányrendelet, amely mindössze öt szakaszból áll és kizárólag a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartása szabályait állapítja meg.
A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályait, a fogyasztóvédelmi hatóág kijelölésének szabályait, illetve az energiafogyasztást befolyásoló termékek energiacímkézésének és ezen termékek termékismertetővel való ellátásának a szabályait módosította a Kormány alábbiakban hivatkozott rendelete.
A jogszabály hatálybelépésével egyidejűleg hatályát veszti ugyanakkor a háztartási kombinált mosó-szárítógépek energiafelhasználásának ismérveiről való tájékoztatásról szóló 211/2018. (XI. 20.) Korm. rendelet.
Több mint két tucat büntetőjogi és igazságügyi tárgyú miniszteri rendelet módosítása szerepel az alábbiakban hivatkozott jogszabályban. Változnak egyebek mellett a bírósági ügyvitel (panasznap), a lefoglalás (bűnjelek kezelése), a bűnügyi nyilvántartás, a pártfogó felügyelet, és a büntetésvégrehajtás, illetve a büntetőeljárási cselekmények szabályai. A módosított előírások 2021. január elsejétől hatályosak.
Bővíti az egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenységek körét a Kormány a veszélyhelyzet ideje alatt az alábbiakban hivatkozott rendeletével.
A 2020. december 31. napjáig benyújtott családi gazdaságok létesítésére vagy módosítására irányuló kérelmek esetében a nyilvántartásba vételt 2020-ban teljesítettnek kell tekinteni akkor is, ha annak a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara 2020. december 31-ét követően ad helyt.
Változnak a Nemzeti Jogszabálytár szabályai
Az önkormányzati rendeleteket érintően 2021. április 1-jei hatállyal változnak a Nemzeti Jogszabálytárról szóló kormányrendelet szabályai. Ezzel egyidejűleg a hatályát veszti az önkormányzati rendeleteknek és jegyzőkönyveknek a fővárosi és megyei kormányhivatalok részére történő megküldésének rendjéről szóló 23/2012. (IV. 25.) KIM rendelet.
A börtönzsúfoltság miatti kártalanítási eljárással összefüggő visszaélések megszüntetését célzó törvénymódosításokhoz kapcsolódóan 2021. január 1-jei hatállyal módosította az igazságügyi miniszter számos korábban kiadott rendeletét.
Alapvetően a nyilvántartásban vétel és a hatósági ellenőrzési részletszabályait tartalmazza a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény végrehajtási rendelete.
Több mint félszáz rendelet szabályait érinti az ügyfelek számára adminisztratív terheket tartalmazó egyes kormányrendeletek módosítása címet viselő jogszabály.
Kilenc rendelet szabályai változnak 2021. január 1-jétől az alábbiakban hivatkozott kormányrendelet értelmében. A módosítások túlnyomó többsége a nyomozás és az előkészítő eljárás részletes szabályairól szóló 100/2018. (VI. 8.) Korm. rendelethez kapcsolódik.
Megjelent a Magyar Közlönyben az Alaptörvény kilencedik módosítással egységes szerkezetbe foglalt, 2020. december 23-án hatályos szövege.
Az ügyvédség szempontjából a 2024-es év talán legnagyobb kihívása az új ingatlan-nyilvántartási eljárás bevezetésére való felkészülés. Az E-ING képzés előkészítését a MÜK koordinálja azzal a céllal, hogy az új eljárásra vonatkozó elméleti és gyakorlati ismeretekkel segítse a kollégák felkészülését – derül ki a Magyar Ügyvédi Kamara Oktatási és Akkreditációs Bizottsága tájékoztatójából.
A közös tulajdonban álló jármű tulajdonosai csakis közösen dönthetnek arról, hogy ki a jármű üzembentartója, személye ugyanis csak a tulajdonostársak egybehangzó nyilatkozata alapján állapítható meg. Ha az üzembentartó személye megállapítható, akkor e minőség megváltoztatásához, megszüntetéséhez úgyszintén a tulajdonostársak egyetértése szükséges – a Kúria eseti döntése.
Alábbi cikksorozatunk betekintést ad a Szolgáltató közigazgatás – A tájékoztatáshoz való jog a magyar szociális ellátórendszerben című Wolters Kluwer-kiadvány egyes részleteibe.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
