A haszonbérleti szerződés jóváhagyása a 2014 előtti földvédelmi bírság miatt nem tagadható meg

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 53. § (1) bekezdés d) pont dc) alpontjával kapcsolatban alkotmányos követelményként határozta meg, hogy kizárólag a 2014. január 1-jét követően kiszabott földvédelmi bírság esetén tagadható meg a haszonbérleti szerződés jóváhagyása. A földforgalmi törvény fent hivatkozott rendelkezése értelmében ugyanis a mezőgazdasági igazgatási szerv a haszonbérleti szerződés jóváhagyását megtagadja egyebek mellett akkor is, ha előhaszonbérletre jogosult(ak) vagy a haszonbérlő birtokában álló föld…

Az Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 53. § (1) bekezdés d) pont dc) alpontjával kapcsolatban alkotmányos követelményként határozta meg, hogy kizárólag a 2014. január 1-jét követően kiszabott földvédelmi bírság esetén tagadható meg a haszonbérleti szerződés jóváhagyása.

A földforgalmi törvény fent hivatkozott rendelkezése értelmében ugyanis a mezőgazdasági igazgatási szerv a haszonbérleti szerződés jóváhagyását megtagadja egyebek mellett akkor is, ha előhaszonbérletre jogosult(ak) vagy a haszonbérlő birtokában álló föld jogellenes más célú hasznosítása, vagy a hasznosítási kötelezettség megsértése miatt az ingatlanügyi hatóság – a haszonbérleti szerződés közlését megelőző 5 éven belül – jogerősen földvédelmi bírságot szabott ki.

Az alkotmányjogi panasz alapját képező ügyben egy 2012-ben kiszabott földvédelmi bírság vezetett a haszonbérleti szerződés jóváhagyásának a megtagadására, annak ellenére, hogy a megtagadási okról szóló jogszabályi előírás 2014. január 1-jén lépett hatályba. Az indítványozó szerint a konkrét ügyben született döntés meghozatala során a Kúria a visszamenőleges jogalkotás tilalmába ütköző módon értelmezte a Földforgalmi tv. 53. § (1) bekezdés d) pont dc) alpontját.

Az AB egy korábbi döntésének az indokolása szerint a visszaható hatály tilalmába ütközik az is, ha „a jogszabály rendelkezéseit – erre irányuló kifejezett rendelkezés szerint – a jogszabály hatálybalépése előtt létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell”.

Az AB megállapította, hogy sem a földforgalmi törvény, sem az annak az átmeneti rendelkezéseiről szóló külön törvény nem tartalmaz átmeneti szabályt a fenti jogszabályi előírás alkalmazására nézve. Hivatkozott arra is, hogy a jogalkotási törvény „egyértelműen állást foglal amellett, hogy amennyiben egy rendelkezés alkalmazására nem alkottak külön szabályt, akkor az abban foglaltakat nem lehet a korábban keletkezett tényekre és jogviszonyokra alkalmazni.”

A szóban forgó rendelkezés hatálybalépését, azaz 2014. január 1-jét követően kiszabott földvédelmi bírság miatt lehet tehát csak a haszonbérleti szerződés jóváhagyását jogszerűen megtagadni az AB álláspontja szerint.

Ugyan „nincs akadálya a múltban keletkezett jogviszonyokból származó jogokat és kötelezettségeket érintően az új szabályozásnak, de az új szabály a hatálybalépése előtt jogerősen már minősített magatartáshoz, jelen esetben a jogerőre emelkedett közigazgatási bírság megállapításához újabb joghátrányt – a visszaható hatályú jogalkotás tilalma miatt – általában nem fűzhet – derül ki az AB alábbiakban hivatkozott határozatából.”

Joganyag: 20/2018. (XI. 14.) AB határozat a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 53. § (1) bekezdés d) pont dc) alpontjával kapcsolatos alkotmányos követelmény megállapításáról és a Kúria Kfv.II.37.800/2016/9. számú ítélete megsemmisítéséről
Módosította: –
Megjelent: MK 2018/176. (XI. 14.)
Hatályos: –
Megjegyzés: alkotmányos követelmény megállapítása

---