Csehi Zoltán: A nemzetközi választottbíráskodás helye – fikció vagy valóság


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

[1] Nemzetközi kereskedelmi ügyekben, melyeknek egyik lehetséges meghatározását a Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottság (a továbbiakban: UNCITRAL) modelltörvénye adja, az állami bíróság előtti perindítás esetében a felperes joga, hogy megválassza - a nemzetközi egyezmények, adott esetben európai jogi szabályok, valamint az adott állami joghatósági szabályozás keretei közt -, melyik államban indít pert. A nemzetközi választottbíráskodás elé utalt ügyekben nem ez az elv érvényesül, főszabály szerint a felek a választottbírósági szerződésben jogosultak a választottbíráskodás helyét közösen kijelölni. A választott helynek nem kell…

[1] Nemzetközi kereskedelmi ügyekben, melyeknek egyik lehetséges meghatározását a Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottság (a továbbiakban: UNCITRAL) modelltörvénye adja, az állami bíróság előtti perindítás esetében a felperes joga, hogy megválassza – a nemzetközi egyezmények, adott esetben európai jogi szabályok, valamint az adott állami joghatósági szabályozás keretei közt -, melyik államban indít pert. A nemzetközi választottbíráskodás elé utalt ügyekben nem ez az elv érvényesül, főszabály szerint a felek a választottbírósági szerződésben jogosultak a választottbíráskodás helyét közösen kijelölni. A választott helynek nem kell semmilyen kapcsolatban állnia a felekkel vagy a jogvitával, a helyválasztás egyes esetekben gyakorlati kérdés, vagy költségszempontok és logisztikai körülmények által determinált, míg más esetekben taktikai kérdés. A választottbíráskodás helyének alapvető jelentősége van az eljárás lefolytatása és az ítélet szempontjából. Szintén fontos körülmény, hogy a hely államának joga mennyiben választottbíróság-barát, , ezért számos esetben a jogi hatékonyság, jogi garanciák megléte vagy hiánya vezérli a feleket, és ebből eredően a pártatlan és semleges eljárás lefolytatásának a garanciáját vélik egyes választottbíráskodási gyakorlatáról ismert országokban megtalálni. Más esetekben a választottbíráskodás megfelelő jogi környezete a döntő elem, így például a választottbírósági ítélet végrehajthatóságának a valószínűsége. Egy kilenc évvel korábbi felmérés eredménye a következőkkel magyarázta a helyválasztás napi gyakorlatát, 62%-os súlyozással: „The most important factor is the ‘formal legal infrastructure’ at the seat (62%), which includes the national arbitration law and also the track record in enforcing agreements to arbitrate and arbitral awards in that jurisdiction and its neutrality and impartiality.” (White&Case: 2010 International Arbitration Survey: Choices in International Arbitration.; https://events.whitecase.com/law/services/2010-International-Arbitration-Survey-Choices.pdf, 17. o., letöltés ideje: 2019.10.05.)

[2] Az UNCITRAL 2016-as feljegyzése a következő szempontokat veszi sorra a hely kapcsán: „29. Selection of the place of arbitration is influenced by various legal and other factors, the relative importance of which varies from case to case. Among the more prominent legal factors are: (a) The suitability of the arbitration law at the place of  arbitration; (b) The law, jurisprudence and practices at the place of arbitration regarding: (i) court intervention in the course of arbitral proceedings; (ii) the scope of judicial review or of grounds for setting aside an award; and (iii) any qualification requirements with respect to arbitrators and counsel representation; and (c) Whether the State where the arbitration takes place and hence where the arbitral award will be made is a Party to the Convention on the Recognition and Enforcement of Foreign Arbitral Awards (New York, 1958) and/or to any other multilateral or bilateral treaty on enforcement of arbitral awards.” (UNCITRAL Notes on Organizing Arbitral Proceeding, 2016)

[3] A hely, angolul „seat”, vagy az UNCITRAL modelltörvény szóhasználatában a „place of arbitration” alapvetően azt a jogi rezsimet, azt a jogrendet jelenti, amelyben a választottbíráskodás található, magyar fordítása a választottbíráskodás helye, olykor azonban találkozunk a választottbíráskodás vagy a választottbíróság székhelye szófordulatokkal is. Előfordul, hogy keveredik a három fogalom, a választottbíróság székhelye, a választottbíráskodás helye és a „választottbírósági eljárás lefolytatásának a helye”; olvashatunk a választottbíróság székhelyéről is, de ezek tartalmilag mást-mást jelölnek.

[4] A nemzetközi választottbíráskodást nem kötik az adott állam bírósági szervezetére vonatkozó szabályok, alapvetően nem köti az adott állam polgári eljárásjogi szabályozása sem [lásd magyar szabályozást: a választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény (a továbbiakban: Vbtv.) 30. §], és sok más szempontból is szabadabb jogi környezetben zajlik le az eljárás, mint az állam bírósága előtti perben. Ezzel kapcsolatosan néhány formalitásra is utalunk, az állam bíróságán a hivatali rend szerint bíró előtt, mindig az adott állam területén, a bíróság hivatalos épületében, a bíróság székhelyén folyik az eljárás, választottbíráskodás esetében mindez nem követelmény. A választottbírósági eljárásra vonatkozó szabályok is alapvetően diszpozitív jellegűek, a felek az eljárás előtt vagy annak során eljárási kérdésekben is megegyezhetnek, némi kivétellel. Ez a szabadabb jogi környezet kedvez az új modern technológiák alkalmazásának is, az elektronikus kommunikáció, a digitális technika, a mesterséges intelligencia legújabb fejleményei már megjelentek a választottbíráskodásban, illetve az online választottbíráskodás is ismert már. Ez a nagyfokú flexibilitás a hely jelentőségét erősen csökkenti, hiszen a digitális kommunikáció és adatátvitel elszakítja a konkrét államtól ezeket a cselekményeket, és magát az eljárást is.

[5] Mindezek ellenére továbbra is alapvető jelentőséggel bír, hogy mely állam választottbíráskodásra vonatkozó szabályai alá tartozik maga az eljárás és a választottbírósági eljáráshoz esetlegesen kapcsolódó állami bíróság előtti eljárások. Egyes államok előírják, hogy a választottbíró csak jogi végzettséggel rendelkező személy lehet, másik példakánt említhetjük, hogy az ausztrál és a svéd jog a választottbíróktól nem követel titoktartást. A választottbíráskodás helye, vagy „official place of arbitration” az, amely meghatározza, mely állam választottbíráskodási szabályait kell alkalmazni. Ennek az államnak a szabályai rendezik a választottbíróság és az állami bíróságok viszonyát, a kapcsolódó eljárásokat, ez az állam határozza meg a válaszottbírósági eljárás lefolytatásának a kereteit, és egyes esetekben a választottbírósági klauzula érvényességét is. Mi a „juridical home of the arbitration”, hol a jogi helye, „domicile”-ja a választottbíráskodásnak? A választottbíráskodás helyét, a „legal centre of gravity”-t illetően számos felfogás él a nemzetközi irodalomban, és sokszor eltérő felfogásokkal találkozunk az egyes államok bírói gyakorlatában (lásd G. A. Bermann: International Arbitration and Private International Law. 381 Recueil des Cours, 2015, 188. skk.).

[6] A választottbíráskodás territorialitását, annak egy adott államhoz való szoros kapcsolatát az 1958-as New York-i Egyezmény egyértelműen megfogalmazza az V. cikk (1) bekezdés d) pontjában, a külföldi választottbírósági ítélet elismerése és végrehajtása megtagadása körében: „d) a választottbíróság összetétele vagy eljárása nem felelt meg a felek megállapodásának vagy ilyen megállapodás hiányában nem felelt meg ama ország jogának, amelyben a választottbíróság eljárt”, angol eredetiben is egyértelmű a szóhasználat: „(d) The composition of the arbitral authority or the arbitral procedure was not in accordance with the agreement of the parties, or, failing such agreement, was not in accordance with the law of the country where the arbitration took place.”

[7] Majd a fenti szabályt követő e) pontjában is utal a helyre az Egyezmény: „e) a választottbírósági határozat a felekre még nem vált kötelezővé, vagy annak az országnak illetékes hatósága, amelyben vagy amely jogának alkalmazásával a határozatot hozták, azt hatályon kívül helyezte vagy felfüggesztette.” Az angol szövegben: „(e) The award has not yet become binding on the parties, or has been set aside or suspended by a competent authority of the country in which, or under the law of which, that award was made.”

A Polgári Jog folyóirat 2019/9–10. számában megjelent cikk teljes szövegét a linkre kattintva érheti el >>


Kapcsolódó cikkek

2021. július 8.

Jogtár®-kisokos: a Döntvénykeresés új lehetőségei a Jogtáron

Az idei évben különösen nagy hangsúlyt fektetünk a döntvénykeresés fejlesztésére. Ennek részeként újabb funkciók érhetők el a Jogtáron: szövegkörnyezet mutatása a döntvénykereső találati listájában, valamint speciális szűkítési és listarendezési lehetőségek.