Juhász Ágnes: A bírói szerződésmódosítás jogintézményének alkalmazhatósága a hatályos Ptk. és a kapcsolódó bírói gyakorlat szerint

Szerző: Jogászvilág Online
Dátum: 2020. július 22.
Rovat:
A tanulmány, amely a szerző „A szerződésmódosítás kérdésköre a magyar polgári jogban” címmel, a kiadó gondozásában 2019 őszén megjelent monográfiájának 3.2. alfejezete alapján készült, a szerződés bíróság általi módosításának kérdéskörét járja körül. Kiindulópontját a hatályos Ptk. vonatkozó szakasza (Ptk. 6:192. §) képezi, a szerző ennek alapján vizsgálja a jogintézmény alkalmazhatóságának feltételeit, különös figyelmet szentelve a jogviszony tartóssága kérdésének és a körülményekben a szerződés megkötését követően bekövetkezett változásoknak, azok rendes üzleti kockázaton kívüli jellegének. A vizsgált téma feldolgozása során a Ptk.…

A tanulmány, amely a szerző „A szerződésmódosítás kérdésköre a magyar polgári jogban” címmel, a kiadó gondozásában 2019 őszén megjelent monográfiájának 3.2. alfejezete alapján készült, a szerződés bíróság általi módosításának kérdéskörét járja körül. Kiindulópontját a hatályos Ptk. vonatkozó szakasza (Ptk. 6:192. §) képezi, a szerző ennek alapján vizsgálja a jogintézmény alkalmazhatóságának feltételeit, különös figyelmet szentelve a jogviszony tartóssága kérdésének és a körülményekben a szerződés megkötését követően bekövetkezett változásoknak, azok rendes üzleti kockázaton kívüli jellegének. A vizsgált téma feldolgozása során a Ptk. normaszövege mellett szintén fontos szerephez jut a jogintézményhez kapcsolódóan kialakult bírói ítélkezési gyakorlat, ismertetésre kerülnek továbbá a korábbi és a kortárs magánjogtudomány releváns megállapításai.

Címkék: szerződési jog, szerződésmódosítás, bírói szerződésmódosítás, körülmények utólagos megváltozása, clausula rebus sic stantibus, tartós jogviszony

  1. Általános megállapítások

[1] A hatályos Ptk. a bírósági szerződésmódosítás szabályozásához jogtechnikai szempontból kétféle módon közelít: átemeli egyrészről a jogintézmény alkalmazásának a korábbi kódexben rögzített feltételeit, másrészről pedig azokat – ahogyan erre a Ptk. miniszteri indokolása is rámutat -, a bírói gyakorlatban kialakult szigorítási tendenciát követve, ugyanakkor a nemzetközi és az európai magánjogi trendekkel is összhangban, továbbiakkal egészíti ki.

[2] A Ptk. 6:192. § (1) bekezdése szerint abban az esetben, ha a felek közötti tartós jogviszonyban a szerződés megkötését követően előállott körülmény következtében a szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdekét sértené, és a körülmények megváltozásának lehetősége a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható, bármelyik fél a szerződés bírósági módosítását kérheti, feltéve, hogy a körülmények megváltozását nem ő idézte elő, és a körülmények változása nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe.

[3] Jól látható, hogy a Ptk. hivatkozott bekezdése normaszövegének megállapításakor a jogalkotó nemcsak az 1959-es Ptk. 241. §-át vette figyelembe, hanem a szerződés bírói módosításának alapjául szolgáló konjunktív jellegű feltételek körébe más, a régi magyar magánjogban gyökerező elemeket is beemelt. Ezt bizonyítja egyrészt, hogy a feltételek körében helyet kapott a körülménybeli változás szerződéskötés időpontjában való előre nem láthatósága, másrészről pedig a szerződő fél (üzleti) kockázatának figyelembevétele is. [Ez utóbbi kifejezés mint „szokásos szerződési kockázat” már az 1928-as Magánjogi Törvényjavaslatban (a továbbiakban Mtj.) is megjelent.][1]

[4] A jogalkotó a Ptk. 6:192. § (1) bekezdésének megalkotásakor azonban nemcsak a korábbi magánjogi szabályozási minták tanulmányozására fordított figyelmet, hanem tekintettel volt az „élő jogra”, a bíróságoknak a jogintézmény kapcsán kialakult ítélkezési gyakorlatára is. Ennek eredményeként, a bírói gyakorlatot jogszabályi szintre emelve további, a bírósági szerződésmódosítás alkalmazását lehetővé tevő elemként kerül rögzítésre a normaszövegben az is, hogy a körülménybeli változást a sérelmet elszenvedő fél nem maga idézte elő.

[5] A Ptk. 6:192. § (1) bekezdésében meghatározott, a bírósági szerződésmódosítás alapjául szolgáló feltételek összefoglalva tehát a következők:

  1. a) a szerződő felek közötti tartós jogviszony fennállása;
  2. b) a szerződésmódosításra okot adó körülmény bekövetkezése, amely

– a szerződéskötést követően áll elő,

– a szerződéskötés időpontjában előre nem látható,

– nem vezethető vissza a szerződésmódosítást kérő fél magatartására („nem ő idézte elő”), és

– nem tartozik a fél rendes üzleti kockázata körébe;

  1. c) a szerződés változatlan formában történő fennállása esetén a szerződő fél lényeges jogi érdekének sérelme.

[6] Noha a bíróság általi szerződésmódosítás magyar magánjogi fejlődéstörténetét áttekintve úgy tűnhet, hogy az Mtj. gazdasági lehetetlenülésre vonatkozó 1150. §-ától az 1959-es Ptk. 241. §-án keresztül egyenes út vezet a hatályos Ptk. vonatkozó rendelkezéséhez, az említett jogintézmények nem azonosíthatók és nem cserélhetők fel egymással, nem tekinthetők egymás szinonimáinak. Kiindulópontjuk annyiban azonos, hogy a gazdasági lehetetlenülés és a bíróság általi szerződésmódosítás egyaránt a körülményekben bekövetkező változások szerződésekre kifejtett (jellemzően hátrányos) hatásaira kíván reagálni. A kapcsolódó jogkövetkezmények azonban világossá teszik a két jogintézmény közötti eltérést.

[7] Gazdasági (érdekbeli) lehetetlenülésről akkor beszélünk, ha a kötelezett számára a szerződés teljesítése a körülmények jelentős megváltozása folytán el nem várható módon elnehezült.[2] A bírói gyakorlat alapján érdekbeli lehetetlenülés következik be, ha a szerződéskötést követően olyan változás állt be, amely miatt a szolgáltatást csak előre nem látott, rendkívüli nehézségek, vagy olyan aránytalan áldozat, megterhelés árán lehet teljesíteni, ami a kötelezettől nem várható el. (BH1986. 469., BDT2006. 1366., BH2007. 370.)

[8] A lehetetlenülést a hatályos Ptk. a szerződésszegés egyéb esetei között tárgyalja, az a teljesítés lehetetlenné válásának egyik esete (a fizikai és jogi lehetetlenülés mellett). Lényeges azonban, hogy az érdekbeli (gazdasági) lehetetlenülés csak abban az esetben minősülhet szerződésszegésnek [és vonja ennek megfelelően a Ptk. 6:179. § (1) bekezdése alapján maga után jogkövetkezményként a szerződés megszűnését], ha az a szerződésszegő fél hibájából következett be, vagyis a körülmények megváltozásáért felelősséggel tartozik.[3]

[9] Bírói szerződésmódosítás esetén a jogalkotói gondolkodás iránya ezzel ellentétes: a körülmények okozta változásokat – a clausula rebus sic stantibus elve alapján – a bíróság jogalakító hatalmassága útján orvosolni, és ezáltal a szerződéses jogviszonyt fenntartani és nem megszüntetni akarja.

[10] A két jogintézmény közötti kapcsolatot a szerződések fennmaradásához és teljesítéséhez fűződő gazdasági érdek teremti meg, ami indokolja, hogy a körülmények lényeges megváltozása esetén – feltéve, hogy a jogszabály által meghatározott feltételek fennállnak – a felek elsősorban a szerződés bírói módosításának útját vegyék igénybe.[4] A vizsgált jogintézmények közötti megkülönböztetést, azok egymást kizáró jellegét hangsúlyozza a bírói gyakorlat is. (BDT2000. 277.)

[11] Mielőtt áttérnénk az egyes feltételek részletes vizsgálatára, röviden érdemes kitérnünk arra, hogy a clausula rebus sic stantibus körébe tartozó feltételeket a Ptk. nemcsak itt, a bíróság általi szerződésmódosítás körében, hanem más kötelmi jogintézmény esetén is alkalmazza.

[12] A Ptk. 6:73. § (3) bekezdése az előszerződés (pactum de contrahendo) kapcsán rögzíti, hogy „a szerződés megkötését bármelyik fél megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy a) az előszerződés megkötését követően előállott körülmény következtében az előszerződés változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdekét sértené, b) a körülmények megváltozásának lehetősége az előszerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható, c) a körülmények megváltozását nem ő idézte elő és d) a körülmények változása nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe”.

[13] A clausula rebus szerinti feltételek fennállása esetén a fél megtagadhatja az előszerződés teljesítését, vagyis a szerződés megkötését. (Csak érdekességként jegyezzük meg, hogy a körülmények megváltozásának az előszerződésre gyakorolt hatását már az Mtj. is elismerte. A korábban már hivatkozott, a gazdasági lehetetlenülésre vonatkozó 1150. § utolsó mondata tartalmazta a fél oldalán rögzített, az előszerződéstől való elállás jogát arra az esetre, „ha a viszonyok előre nem látható időközi változása következtében a szerződésnek kifejezetten megjelölt vagy a körülményekből kivilágló célja meghiúsult vagy a félnek a szerződésbe vetett bizalma megokoltan megrendült”.)

[14] A hatályos Ptk. 6:73. § és 6:192. §-ai szerinti eseteiben a clausula rebus sic stantibus elv alkalmazása ugyanarra az okra vezethető vissza: a jogviszonyok változatlansága nem garantálható, mindig felmerülhetnek olyan tényezők, előállhatnak olyan körülmények, amelyek szükségessé teszik az eredeti szerződéses jogviszony „felülvizsgálatát”. Olyan „jövőbe mutató” szerződéses viszony esetén, amikor a felek a szerződés jövőbeni megkötésére vállalnak kötelezettséget (előszerződés), a körülménybeli változás viszonylag könnyen orvosolható: a feleknek eleve lehetőségük van arra, hogy szerződésüket módosított tartalommal kössék meg. Másrészt, a szerződő fél – a fentebb felsorolt feltételek egyidejű fennállása esetén – megtagadhatja a szerződés megkötését. Ekkor – vagyis a szerződés megkötésének jogszerű megtagadásakor – a szerződés megkötésére egyáltalán nem kerül sor. [A Ptk. 6:73. § (1) bekezdése alapján az előszerződés bíróság általi módosítása kizárt, mivel abban az esetben, ha a fél a szerződés létrehozatala érdekében bírósághoz fordul, a bíróság a szerződést csak az előszerződésben foglalt feltételek szerint hozhatja létre.]

[15] Más a helyzet olyankor, amikor a körülményekben beálló lényeges változás egy már létező szerződés esetén teszi szükségessé a szerződéses jogviszony „átértékelését”. Ekkor a megváltozott helyzet rendezésének, a felek közötti gazdasági egyensúly helyreállításának megfelelő eszköze lehet a szerződésmódosítás. Szükséges látni, hogy bár a körülmények megváltozása esetén a jogalkotó kifejezetten a szerződés bíróság általi módosításának esetkörét szabályozza, a szerződő feleknek ilyenkor is fennáll a lehetőségük arra – és a szerződési szabadság elvét szem előtt tartva ilyenkor is ez élvez elsőbbséget -, hogy akarategységben, szerződésmódosításra irányuló megállapodás formájában rendezzék jogviszonyukat, és azt a körülmények beállta folytán szükségessé vált mértékben átformálják. A bíróság szerződésmódosító hatásköre tehát még a körülmények változása esetén is mindössze kivételes lehetőség, amely arra hivatott, hogy amennyiben a szerződő felek konszenzusos alapon nem tudták rendezni a köztük fennálló jogviszonyt, úgy a szerződés egyensúlyát – a szerződő felek érdekeinek figyelembevételével – a bíróság állítsa helyre. A jogalkotó a szerződésmódosítás lehetőségét tehát csupán a felek szerződésmódosításra irányuló akarategysége hiányának esetére adja a bíróság kezébe, és rögzíti egyúttal, hogy a bíróság csak a fél kérelmére járhat el. A Ptk. az említett garanciális rendelkezésének rögzítése által biztosítja, hogy a szerződő fél – a szerződésmódosítást is magában foglaló – szerződési szabadsága a bíróság beavatkozása által ne, vagy legalábbis a lehető legkisebb mértékben sérüljön.

[16] A bíróság általi szerződésmódosításnak a szerződésnek a felek akaratából történő módosításához viszonyított másodlagosságát hangsúlyozza a 6/2013. Polgári jogegységi határozat is, amely szerint abban az esetben, ha a szerződő felek a szerződéskötést követően a közöttük fennálló tartós hitelezési viszonyban beállt változások hatására felborult szerződéses gazdasági-kockázati egyensúlyt, a kialakult súlyos aránytalanságokat közösen nem orvosolják, a szerződésekbe való utólagos beavatkozás válhat szükségessé. Az ilyen beavatkozás letéteményesei a bíróságok vagy – társadalmi szintű problémák esetén – a jogalkotó lehetnek. (Az viszont már más kérdés, hogy a Kúria a 6/2013. Polgári jogegységi határozat által vizsgált tartós hitelezési jogviszonyok esetén úgy foglalt állást, hogy ha a szükséges beavatkozás bírósági úton nem végezhető el, a felmerült társadalmi problémák kezelésének célszerű és legitim eszköze a jogalkotói aktus lehet, minthogy a jogalkotó az ilyen jogviszonyok „korrekciója során” a felek érdekeinek figyelembevétele mellett az össztársadalmi érdekekre is tekintettel tud lenni.)

A Polgári Jog folyóirat 2020/3–4. számában megjelent cikk teljes szövegét a következő linkre kattintva érheti el:

 

https://uj.jogtar.hu/#doc/db/193/id/A2000203.POJ/

Dr. Juhász Ágnes PhD, egyetemi adjunktus, Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Polgári Jogi Tanszék

[1] Mtj. 1150. §

[2] Pusztahelyi Réka: A szerződésszegés. In: Barzó Tímea – Juhász Ágnes – Leszkoven László – Pusztahelyi Réka: Kötelmi jog. A kötelmek közös szabályai és a szerződések általános szabályai. Novotni Alapítvány, Miskolc, 2016, 247-294. o., 291. o.

[3] Leszkoven László: Szerződésszegés a polgári jogban. Wolters Kluwer, Budapest, 2016, 338. o.

[4] Bíró György: Kötelmi jog. Közös szabályok és szerződéstan. Novotni Alapítvány, Miskolc, 2010, 380. o.

Kapcsolódó cikkek:


Czöndör Szabolcs: Online számla adatszolgáltatás 2020-2021
2020. június 30.

A tanulmány, amely a szerző „A szerződésmódosítás kérdésköre a magyar polgári jogban” címmel, a kiadó gondozásában 2019 őszén megjelent monográfiájának 3.2. alfejezete alapján készült, a szerződés bíróság általi módosításának kérdéskörét járja körül. Kiindulópontját a hatályos Ptk. vonatkozó szakasza (Ptk. 6:192. §) képezi, a szerző ennek alapján vizsgálja a jogintézmény alkalmazhatóságának feltételeit, különös figyelmet szentelve a jogviszony tartóssága kérdésének és a körülményekben a szerződés megkötését követően bekövetkezett változásoknak, azok rendes üzleti kockázaton kívüli jellegének. A vizsgált téma feldolgozása során a Ptk.…

Váradi Adrienn: A vevői készlet szabályai
2020. június 30.

A tanulmány, amely a szerző „A szerződésmódosítás kérdésköre a magyar polgári jogban” címmel, a kiadó gondozásában 2019 őszén megjelent monográfiájának 3.2. alfejezete alapján készült, a szerződés bíróság általi módosításának kérdéskörét járja körül. Kiindulópontját a hatályos Ptk. vonatkozó szakasza (Ptk. 6:192. §) képezi, a szerző ennek alapján vizsgálja a jogintézmény alkalmazhatóságának feltételeit, különös figyelmet szentelve a jogviszony tartóssága kérdésének és a körülményekben a szerződés megkötését követően bekövetkezett változásoknak, azok rendes üzleti kockázaton kívüli jellegének. A vizsgált téma feldolgozása során a Ptk.…

Miczán Péter: A kölcsönből vásárolt gépjármű törzskönyvének biztosítéki célú birtokba adásáról
2020. június 30.

A tanulmány, amely a szerző „A szerződésmódosítás kérdésköre a magyar polgári jogban” címmel, a kiadó gondozásában 2019 őszén megjelent monográfiájának 3.2. alfejezete alapján készült, a szerződés bíróság általi módosításának kérdéskörét járja körül. Kiindulópontját a hatályos Ptk. vonatkozó szakasza (Ptk. 6:192. §) képezi, a szerző ennek alapján vizsgálja a jogintézmény alkalmazhatóságának feltételeit, különös figyelmet szentelve a jogviszony tartóssága kérdésének és a körülményekben a szerződés megkötését követően bekövetkezett változásoknak, azok rendes üzleti kockázaton kívüli jellegének. A vizsgált téma feldolgozása során a Ptk.…