Jogtár® Infó

2019. március 22.

Jogszabályfigyelő: A rendeltetésmódosítási eljárás szabályainak a változása

2019. március elejétől módosult a rendeltetésmódosítási eljárásról szóló kormányrendelet tárgyi hatálya, azaz azoknak az eseteknek a köre, amelyek rendeltetésmódosítási eljárás alá tartoznak, illetve változtak a kérelem előterjesztésének a szabályai is. Pontosították továbbá az eljárással kapcsolatos egyéb előírásokat is. A rendeletmódosítás a kihirdetését követő ötödik napon lépett hatályba azzal, hogy egyes módosított szabályok a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazandók. Joganyag: 143/2018. (VIII. 13.) Korm. rendelet a rendeltetésmódosítási eljárás során alkalmazandó részletes szabályokról Módosította: 23/2019. (II. 25.) Korm. rendelet Megjelent: MK 2019/29. (II. 25.) Hatályos: 2019. 03. 02. Megjegyzés: közepes terjedelmű módosítás

2019. március 22.

Jogszabályfigyelő: E-akta – Digitális Bíróság Projekt

Az Országos Bírósági Hivatal honlapján elérhető tájékoztatás szerint 2019. június 30-áig megvalósuló fejlesztés egyik sarokpontja a bírósági határozatok közzétételének és anonimizálásának a gyorsítása, melynek következtében a döntések egységes, könnyen kereshető határozattárban lesznek elérhetők az ügyfelek, jogkereső közönség számára. A fejlesztés másik fontos eleme az e-akta rendszerének a kialakítása a bírósági periratok elektronikus betekintésének megteremtése érdekében. A jövőben nemcsak a bírók, hanem az ügyfelek is bármikor megtekinthetik majd a bíróság előtt folyamatban lévő ügyük iratanyagát akár otthonról is. Végezetül megvalósul az elektronikusan elérhető közhiteles nyilvántartások bírósági szakrendszerekkel való online összekapcsolása, melynek következtében a bíróságok közvetlenül hozzáférhetnek az elektronikus közhiteles nyilvántartások adataihoz bármelyik ügyszakban, így „minimalizálható az ügyfelektől bekérendő adatok köre”. A projekt részletes tájékoztatója >>  Joganyag: – Módosította: – Megjelent: https://birosag.hu/orszagos-birosagi-hivatal-0 Hatályos: – Megjegyzés: digitális fejlesztési projekt

2019. március 22.

Jogszabályfigyelő: A jogalkotási törvény módosítása

2019. március 15-én lépett hatályba az Alaptörvény hetedik módosításával összefüggő jogalkotásitörvény-módosítás. Ennek keretében változtak egyebek mellett a jogalkotás alapvető követelményei, illetőleg változott a jogalkotási felhatalmazásnak, a jogszabály-módosításnak és a jogszabályok hatályon kívül helyezésének a szabályozása, valamint módosultak a jogszabály-előkészítésre irányadó előírások is. Az újdonságok közül kiemelendő, hogy a jövőben a Magyar Közlöny mellékletét képező Indokolások Tára tartalmazza majd a jogszabálytervezetek indokolásait „az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott körben és módon”. A jogalkotási törvény felhatalmazása folytán 2019. március 15-ei hatállyal többek között az előzőekben említett változásokkal összefüggésben került sor a Nemzeti Jogszabálytárról szóló 338/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítására is, amely szerint a Nemzeti Jogszabálytár honlapján önálló felületet biztosítanak az Indokolások Tárában közzétett indokolások számára. Joganyag: 2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról Módosította: 2019. évi II. törvény Megjelent: MK 2019/41. (III. 13.) Hatályos: 2019. 03. 15. Megjegyzés: közepes terjedelmű módosítás

2019. március 22.

Váradi Adrienn: Az alanyi adómentesség 2019-re vonatkozó szabályai

Az alanyi adómentesség az áfatörvény szerinti különös jogállást jelenti, mely különleges – többek között – abban, hogy az arra vonatkozó szabályozást az adóalanyok nem az általuk végzett tevékenység alapján (ilyen például a mezőgazdasági tevékenységet vagy az utazásszervező tevékenységet végző adóalanyokra vonatkozó különös szabályozás), hanem a személyükkel összefüggő (különösen az elért árbevételhez kötődő) feltételek teljesülése esetén alkalmazhatják. Tekintettel arra, hogy e jogállásra vonatkozó szabályozás több lényegi ponton eltér az áfatörvény általános rendelkezéseitől, jelen cikk az említett áfabeli státusszal rendelkező adóalanyi kör tekintetében megfogalmazott speciális rendelkezéseket kívánja elméleti és – a példákon keresztül némileg – gyakorlati szemszögből ismertetni, hangsúlyt helyezve az alanyi adómentességet érintő, 2019. január 1-jétől hatályba lépő jogszabályi változásokra is. Hivatkozott jogszabályhelyek: Áfa tv. XIII. fejezet 1. Az alanyi adómentes jogállás lényege Mint az már a bevezetőben is kiemelésre került, az alanyi adómentesség alkalmazására csak bizonyos – az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben (a továbbiakban: Áfa tv.) előírt – személyi kritériumok megvalósulása esetén nyílhat lehetőség, és alapvetően célja az, hogy az alacsonyabb árbevételt elérő vállalkozásokat terhelő adminisztratív kötelezettségeket – elsődlegesen az áfabevallási kötelezettség alóli mentesülés főszabályként történő…

2019. március 22.

Rácz Lilla: Blanketták, ÁSZF-ek, fogyasztók és tisztességtelenség a Ptk. és az Eht. viszonyában, valamint a Fővárosi Ítélőtábla Gf.40.396/2016/4. számú határozata tükrében

A bemutatott jogeset azért érdemel figyelmet, mert annak keretén belül a fogyasztói szerződésekben alkalmazott általános szerződési feltételekhez kapcsolódó két kérdés is tárgyalásra kerül. A döntésben egyrészt megállapítást nyert, hogy egy szolgáltató által alkalmazott ÁSZF késedelmi kamatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, amennyiben a jogszabály által általános jelleggel előírt mértékű késedelmi kamathoz viszonyítva, annak mintegy tízszeresét elérő kamatmérték megfizetésére kötelezi a fogyasztót annak nem teljesítése, vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén. A másik jelentős kérdés, amire a jogeset választ ad, hogy a jogrendszerben felbukkanó, egy általános és egy ágazati jogszabály szövegezésbeli eltéréséből fakadó, látszólagos ellentmondás a gyakorlatban hogyan oldható fel az Alaptörvényből felhívható teleologikus értelmezés módszerével. Jelen tanulmánynak elsősorban az a célja, hogy körüljárja azokat a jogesetben felfedezhető feszültségpontokat, amelyeket a fogyasztó, a fogyasztói szerződés és az ÁSZF fogalmának magánjogban való megjelenése életre hívott. Másodsorban pedig, hogy szélesebb körben is ismertebbé tegye azt a választ, amelyet egykor, még a fogyasztóvédelem szellemének megjelenése előtt, a magyar jogalkotó adott arra a kérdésre, hogy vajon mikor tekintendő túlzott mértékűnek a diszpozitív törvényes kamatlábhoz viszonyítva a felek kikötésétől függő ügyleti kamat mértéke. Hivatkozott jogszabályhelyek: Alaptörvény 28. cikk; Ptk.…

2019. február 21.

Császárné dr. Balogh Dóra: A menedzsmentdíj és a transzferár

A „management fee”, azaz a vállalati menedzsmentszolgáltatások díjazásával kapcsolatban gyakran felmerül a kérdés, hogy történt-e egyáltalán szolgáltatásnyújtás és ennek következtében kiemelt figyelemre számíthatnak az adóhatósági transzferár-ellenőrzések során is. Cikkünkben áttekintjük, hogy a menedzsmentszolgáltatások transzferárképzésének elemzése során milyen problémák merülhetnek fel. Hivatkozott jogszabályhelyek: Tao tv. 18. § (1) –(2), (5) bekezdés, Transzferár-nyilvántartási rendelet 3. § 1. pont, Transzferár-nyilvántartási rendelet 5. § (1) bekezdés, Transzferár-nyilvántartási rendelet 1. számú melléklet 1. A menedzsmentszolgáltatások tartalma A menedzsmentszolgáltatás összefoglaló elnevezését jelenti a vállalatvezetés munkáját elősegítő, heterogén tevékenységeket tartalmazó szolgáltatásoknak (Head Office Agreement, General Service Agreement, azaz központi, illetve általános szolgáltatásoknak), ami az alábbi tevékenységeket foglalja össze jellemzően: pénzügyi, számviteli szolgáltatások, kontrolling, jogi és adótanácsadás, stratégiai tervezési szolgáltatás, HR, marketing, treasury, egyéb adminisztratív szolgáltatás, központilag szervezett IT-megoldások, ügyvezetéssel, menedzsmenttel kapcsolatos tevékenységek, központi marketing és PR tevékenységek stb. E szolgáltatásokat multinacionális kapcsolt vállalkozások esetén a társaságok számára gyakran az anyavállalat vagy az erre külön kijelölt csoporttag (szolgáltató központ, ún. shared services center, SSC), esetenként egy másik csoporttag kapcsolt vállalkozás nyújtja. A szolgáltatás nyújtása történhet saját humán erőforrás (saját alkalmazottak) segítségével, de elképzelhető az is, hogy a szolgáltatás…

2019. február 21.

Jogszabályfigyelő: Kizárólagos illetékesség alá esik valamennyi, a fogyasztóval szemben indított per

A fogyasztó és a vállalkozás között létrejött szerződésben szereplő illetékességi kikötéstől függetlenül a fogyasztóval szemben kizárólag az alperes lakóhelye szerinti bíróság előtt indítható per a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) hatálybalépését követően – derül ki az új Pp. konzultációs testület 64. számú állásfoglalásából. A kérdés azért érdekes, mert a Pp. hatálybalépését megelőzően kötött szerződések jogszerűen tartalmazhattak a fentiektől eltérő kizárólagos illetékességi kikötést. Igaz ugyan, hogy a „2018. január 1-jét megelőzően indult ügyekben a 2/2011. (XII. 12.) PK vélemény 5. pontja tette lehetővé a fogyasztó jogainak fentiek szerinti védelmét. Az említett rendelkezések alapján a vállalkozás által indított perekben a vállalkozás székhelye szerinti bíróság illetékességének kikötése nem volt ugyan kizárt, de a fogyasztó hivatkozása alapján – a kikötést félretéve – rendelkezni kellett az ügy áttételéről a fogyasztó lakóhelye szerinti bírósághoz.” A konzultációs testület állásfoglalása szerint ugyanakkor a felek által kikötött kizárólagos illetékességi szabály nem alkalmazható az új Pp. hatálybalépését követően indult ügyekben tekintettel arra, hogy a Pp. 26. § (1) bekezdése maga tartalmaz kizárólagos illetékességi szabályt „ugyanerre a tényállásra”. Joganyag: 64. állásfoglalás Módosította: – Megjelent: http://www.lb.hu/hu/uj-pp-jogert Hatályos:…

2019. február 21.

Jogszabályfigyelő: A közigazgatási döntés semmissége

A közigazgatási döntés semmisségét eredményező semmisségi okokat törvény (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, valamint külön törvény) állapítja meg, amely semmisségi okok köre jogértelmezéssel nem bővíthető – rögzíti a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi-Polgári Jogegységi Tanácsa az alábbiakban hivatkozott jogegységi határozatában. A kiadmányozással (aláírással) kapcsolatos hiba, hiányosság pedig eljárási jogszabálysértés és nem eredményez semmisséget. A jogegységi határozat kimondja továbbá, hogy a Kúria felülvizsgálati eljárásban a semmisség megállapítására hivatalból nem folytathat le bizonyítást, de a nyilvánvaló semmisséget (amikor külön bizonyításra nincs szükség) azonban hivatalból észlelheti, illetve megállapítja, hogy a közigazgatási perben az elsőfokú hatósági döntés semmissége esetén a másodfokú hatóság döntését hatályon kívül kell helyezni és az elsőfokú döntést meg kell semmisíteni. Joganyag: 1/2019. KMPJE jogegységi határozat Módosította: – Megjelent: MK 2019/12. (I. 30.) Hatályos: 2019. 01. 30. Megjegyzés: Kúria jogegységi határozata a jogalkalmazás egységesítése érdekében

2019. február 21.

Jogszabályfigyelő: Közigazgatási eljárásban jogi képviselővel eljáró ügyfél részére történő kézbesítés hatályossága

Az alábbiakban hivatkozott határozat alapjául szolgáló jogegységi eljárásra az adott alapot, hogy a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának tanácsa el kívánt térni az EBH.2009. 2109. határozattól. A Közigazgatási-Munkaügyi Kollégium tanácsa véleménye szerint ugyanis jogbizonytalanság alakult ki abban a kérdésben, hogy miként értékelendő, ha a jogi képviselővel eljáró ügyfél esetén nem történik meg a joghatályos – a jogi képviselő részére történő – kézbesítés, ugyanakkor az ügyfél a döntésről értesül és a jogorvoslatra nyitva álló határidőn belül jogorvoslati kérelmet terjeszt elő. Az egyik álláspont szerint a jogi képviselőnek történő kézbesítés elmaradása nem tekinthető olyan súlyos eljárásjogi szabálysértésnek, amely a határozat hatályon kívül helyezését indokolná. Ellenben az EBH.2009. 2109. határozat szerint a szóban forgó esetben a jogi képviselőnek történő kézbesítés hiányában a határozat nem emelkedik jogerőre, így azzal szemben jogorvoslat sem terjeszthető elő, azaz az ügyfél által benyújtott keresetlevelet a jelenlegi terminológia szerint vissza kell utasítani. Az alábbiakban hivatkozott jogegységi határozat kimondja, hogy kizárólag a jogi képviselő részére történő kézbesítés minősül joghatályosnak. Ennek hiányában a jogorvoslati határidők sem kezdődnek meg. Ellenben, ha az ügyfél tudomást szerez a határozat tartalmáról és keresetlevelet terjeszt elő azzal szemben,…

2019. február 21.

Jogszabályfigyelő: Az uniós adatvédelmi reformmal összefüggő törvénymódosítások

Néhány nappal ezelőtt nyújtotta be a parlamentnek a kormány az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló javaslatát. Az igazságügyi miniszter, mint előterjesztő, törvényjavaslathoz fűzött általános indokolása szerint 2018 májusától köteles Magyarország a GDPR-rendelet alkalmazására és a végrehajtásához szükséges jogszabályi rendelkezések hatályba léptetésére. E kötelezettségre tekintettel került sor a tavalyi évben két alkalommal is az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) módosítására. A T/4479. számú törvényjavaslat az úgynevezett ágazati törvényeket érintő módosításokat tartalmazza, amelyek az Infotv. szabályait kiegészítve, illetve bizonyos keretek között attól eltérve, különös adatkezelési szabályokat határoznak meg. „Az ágazati törvények tekintetében szükségessé vált tehát a különös adatkezelési szabályok áttekintése, különös tekintettel azon rendelkezésekre, amelyek a GDPR-Rendelet alkalmazásának megkezdésével nem tarthatóak fenn.” – olvasható az általános indokolásban. A több, mint 80 törvény módosítását tartalmazó javaslat érinti egyebek mellett a foglalkoztatás elősegítéséről szóló törvény, a csődtörvény, a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény, a szerzői jogi törvény, a társasházi törvény, a közjegyzői nemperes eljárásokról szóló törvény, az Infotv., a munka törvénykönyve, az e-ügyintézési törvény, az általános közigazgatási rendtartás, illetve az általános meghatalmazások…