Bejelentkezés Hírlevél

Jogtár® Infó

2019. december 16.

Boda Péter: Használt ingóságok értékesítése az áfában

Cikkünkben azt mutatjuk be, hogy a viszonteladóként és a nyilvános árverések szervezőjeként eljáró, különleges jogállású áfaalanyoknak az ilyen minőségben teljesített - használt ingóságok, műalkotások, gyűjteménydarabok és régiségek értékesítésére irányuló - ügyleteik kapcsán milyen módon merülhet fel adókötelezettsége. Hivatkozott jogszabályhelyek: Áfa tv. XVI. fejezet 1-3. alfejezet, Áfa tv. 213. § (1) bekezdés a)-d) pontok, Áfa tv. 214-227. §, Áfa tv. 228-233. § Címkék: árverés, árréstömeg, viszonteladó, különleges adózási mód A viszonteladóknak és a nyilvános árverések szervezőinek a jogállására vonatkozó speciális szabályokat az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) „Használt ingóságokra, műalkotásokra, gyűjteménydarabokra és régiségekre vonatkozó különös szabályok” című XVI. Fejezete tartalmazza. Az Áfa tv. XVI. Fejezet 1. alfejezete a fenti különös szabályok alkalmazása szempontjából releváns fogalmakat definiálja, a 2. és 3. alfejezet pedig külön-külön rendelkezik a viszonteladóknak, illetve a nyilvános árverések szervezőinek az egyes adókötelezettségeiről. 1. Viszonteladók 1.1. A viszonteladók által teljesített ügyletek jellege és tartalma A viszonteladók tevékenységére - az új közlekedési eszköz értékesítésére irányuló adómentes ügyletek kivételével - az áfatörvény rendelkezéseit az Áfa tv. XVI. Fejezet 2. alfejezetében, vagyis az Áfa tv. 214-227. §-ában…

2019. december 16.

Varga Yvett: A tagállami bíróságok és az Európai Unió Bírósága közti munkamegosztás – az Európai Unió Bírósága mint választottbíróság eljárása tükrében

Jelen tanulmány az Európai Unió Bírósága mint választottbíróság eljárásán keresztül mutatja be az Európai Unió által vagy nevében kötött szerződésekkel kapcsolatos főbb hatásköri kérdéseket rávilágítva arra, hogy a hatásköri kérdések a legkevésbé sem függetlenek a szerződés anyagi jogi fogalmától és a magánjogi szabályok alkalmazási spektrumától. A cikk amellett érvel, hogy bár az Európai Unió Bírósága választottbírósági hatáskörét megszorítóan értelmezi, az egyes ügyekben hozott döntéseknek az adott ügy felein és tényein túlmutató erejük van, és számottevően befolyásolják a kontraktualizálódó közigazgatásról való közgondolkodást és a kapcsolódó szerződési gyakorlatot. 1. Bevezetés [1] Az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) mint választottbíróság eljárása mind az Európai Unió jogával, mind pedig a választottbíráskodással foglalkozó jogirodalomban marginális területnek tekinthető, noha az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) külön cikket szentel e tárgykörnek, az EUB pedig évtizedek óta eljár változatos tárgyú választottbírósági ügyekben döntésre jogosult fórumként. [2] A csekélynek tekinthető érdeklődés oka feltehetőleg a választottbírósági ügyek alacsony számában keresendő, mivel az EUB ügyforgalmi statisztikái alapján a 2000-es években az új ügyek alig 1-2%-a alapult választottbírósági kikötésen, az összes folyamatban lévő ügy számához viszonyítva pedig még…

2019. december 16.

Jogszabályfigyelő: Tartásdíj iránti igény esetén a nagykorú gyermek köteles a szülővel kapcsolatot tartani

A Kúria alábbiakban hivatkozott eseti döntése szerint: „Érdemtelen a tartásra a nagykorú továbbtanuló gyermek, ha nem tart kapcsolatot a tartásra kötelezett szülőjével. Az érdemtelenség kimentésére alkalmas kötelezetti magatartásnak olyan súlyúnak kell lennie, amely valóban alapos indokát adja a tartást igénylő gyermek közömbösségének.  A kellő indok jogi fogalmának tartalma a gyermek életét jelentősen befolyásoló vagy arra kiható valós és súlyos érdeksérelem, azt a szubjektíven súlyosnak megélt, de valójában vélt sérelmek nem alapozhatják meg.” A konkrét ügy tényállási elemeinek az ismertetése nélkül a fenti kúriai döntés elvi jelentőségű megállapításait kívánjuk összefoglalni a következőkben: – A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti szabályozás a korábbi bírói gyakorlatban már kialakult érdemtelenségi okot normaszintre emelve fogalmazta meg a nagykorú gyermek tartásra való érdemtelenségét abban az esetben, ha a tartásra kötelezettel (szülőjével) kellő indok nélkül nem tart kapcsolatot. – Társadalmi és jogi elvárás is, hogy amennyiben a nagykorú gyermek a szülőjétől a tartásához való hozzájárulást vár el, úgy ő maga köteles az életkorára és belátási képességére tekintettel a családi kapcsolatnak megfelelő magatartást tanúsítani (lásd: XIX. számú PED). – A Kúria álláspontja szerint…

2019. december 16.

Jogszabályfigyelő: Ingatlan-nyilvántartási, illetve közigazgatási hatósági eljárásokat érintő módosítások

Az illetéktörvény kis terjedelmű módosítása mellett például a földmérési és a térképészeti tevékenységről szóló törvény, és az általános közigazgatási rendtartás módosítását, továbbá az ún. szankciótörvény (a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény) hatálybalépés előtti módosítását is tartalmazza az alábbiakban hivatkozott törvénycsomag. A jogszabály a szankciótörvény hatálybalépését újabb egy évvel, 2021. január elsejére halasztja el. Joganyag: 2019. évi LXXXII. törvény az ingatlan-nyilvántartást, valamint egyes közigazgatási hatósági eljárásokat érintő egyes törvények módosításáról Módosította: – Megjelent: MK 2019/191. (XI. 28.) Hatályos: 2019. 12. 06., 2020. 01. 01., 2020. 01. 02., 2021. 01. 01., 2022. 01. 01., Megjegyzés: 9 törvény módosítását tartalmazó javaslat

2019. december 16.

Jogszabályfigyelő: Törvényszéki végrehajtással kapcsolatos módosítások

Közel két tucat törvény módosítását tartalmazza a törvényszéki végrehajtással összefüggő salátatörvény. Mint arról korábban, a Jogszabályfigyelő 2019 – 44. számában már írtunk, 2020 január elsejét követően az államot megillető, illetve az igazságügyi követelések behajtása iránti végrehajtási eljárásokat kizárólag a NAV foganatosítja majd, így a törvényszéki végrehajtás feladata „kikerül a bíróság szervezetrendszeréből és a törvényszéki végrehajtó mint jogállás megszűnik”. Mindezekre tekintettel számos törvény előírásainak a módosítására volt szükség.   Jogszabályfigyelő 2019 – 44. száma >>   Joganyag: 2019. évi LXXXI. törvény a törvényszéki végrehajtással összefüggő egyes törvények módosításáról Módosította: – Megjelent: MK 2019/191. (XI. 28.) Hatályos: 2020. 01. 01., 2020. 01. 31. Megjegyzés: 20 törvény módosítását tartalmazó javaslat

2019. december 16.

Jogszabályfigyelő: Az illetékelőleg visszatérítése ügyében döntött az Alkotmánybíróság

Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) egy magánszemély indítványozó alkotmányjogi panasza alapján indult eljárásban megállapította, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 79. § (2) bekezdés 2012. december 31. napjáig hatályos, „a megfizetett illeték a megfizetést követő öt éven belül téríthető vissza” tagmondata alaptörvény-ellenes volt, erre tekintettel a szóban forgó rendelkezés egyetlenegy, bármely bíróság előtt folyamatban lévő illetékelőleg-visszatérítési ügyben sem alkalmazható. Az AB eljárásának alapjául szolgáló tényállás lényege a következő: az indítványozó vevőként tulajdonjog-fenntartással adásvételi szerződést kötött egy ingatlan megvásárlására. A korábban hatályos illetékszabályok alapján az illetékhivatal illetékelőleg megfizetésére kötelezte a vevőt, aki e kötelezettségét a törvényes határidőben teljesítette. Az eladó gazdasági társasággal szemben ezt követően felszámolási eljárás indult, amelynek során – közel öt évvel az illetékelőleg-fizetés időpontját követően – sor került az eladó cégjegyzéktől történő törlésére, majd az ingatlan új tulajdonosa és az indítványozó között létrejött megállapodás alapján a tulajdonjog-fenntartással történt eladás tényének az ingatlan-nyilvántartási törlésére is. A vevő (indítványozó), tekintettel arra, hogy sosem szerzett tulajdont, kérelmet terjesztett elő az általa megfizetett illetékelőleg-visszatérítése iránti, amelyet mind az adóhatóság, mind pedig a vevő keresetindítása folytán eljáró bíróságok elévülésre…

2019. december 2.

Akkreditált képzési hely lett a Wolters Kluwer Hungary Kft.

Rendkívüli örömmel és büszkeséggel jelentjük be, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara Oktatási és Akkreditációs Bizottsága a Wolters Kluwer Hungary Kft.-t az ügyvédi tevékenységet végzők továbbképzésre akkreditált képzési helyeként 2019. november 22-i hatállyal, az AK33/2019. akkreditációs számon nyilvántartásba vette. Cégünk a jövőben is mindent megtesz azért, hogy színvonalas képzések lebonyolításával járuljon hozzá a szakemberek ismereteinek hatékony bővítéséhez!  

2019. november 28.

Petricskóné Kelemen Éva: Az adóelőleg megállapításának, bevallásának és megfizetésének szabályai 2019-ben

Az egykulcsos személyijövedelemadó-rendszerben a kifizetők és a munkáltatók adóelőleg-megállapítással, -levonással és -fizetéssel kapcsolatos kötelezettségei jelentősen leegyszerűsödtek, de továbbra is rendszeresen elvégzendő feladatot jelentenek. Cikkünkben ezeket a szabályokat tekintjük át. Hivatkozott jogszabályhelyek: Szja tv. 46-49. § Címkék: adóelőleg, nyilatkozat, adóalap kedvezmény, adókedvezmény, kifizető A magánszemély a közös szükségletek fedezéséhez elsősorban a jövedelmeit terhelő adó megfizetésével járul hozzá. Az adót főszabály szerint az adóév elteltével az éves összes jövedelem után kell megállapítani, bevallani és megfizetni. A költségvetési bevételek folyamatosságának biztosítása érdekében azonban a kifizetőket - és egyes esetekben a magánszemélyeket is - adóelőleg-megállapítási, -levonási és -fizetési kötelezettség terheli. A szabályokat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 46-49. §-ai tartalmazzák, a következőkben ezeket tekintjük át. 1. Az adóelőleg-fizetési kötelezettség Az összevont adóalapba tartozó jövedelmeket terhelő adót - ha az szja-törvény másként nem rendelkezik - adóelőlegként kell megfizetni. Az adóév során megfizetett adóelőlegeket az adóévet követően a magánszemély adóbevallásában kell elszámolni. Nem terheli adóelőleg - a nyugdíj-előtakarékossági számla terhére teljesített nem-nyugdíj szolgáltatás esetében megállapított adóalapot; - az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély egyéni számláján jóváírt adóköteles összeget,…

2019. november 28.

Molnár Sarolta: Barzó Tímea: A magyar család jogi rendje című monográfia ismertetése

A családi jog tudományos, dogmatikai igényességű művelése olyan értelemben mostoha terület, hogy mivel a gyakorlat igényei mindig sürgetőbbek, a legtöbb megjelent mű szakvizsga-felkésztés és kommentár, esetleg tankönyv. A családi jogi bírói gyakorlat irodalma könyvtárnyi, minthogy a polgári peres ügyek jelentős részét teszik ki a családi jogi ügyek. Az elmúlt évtizedekben a tudományt leginkább a nemzetközi családjogi kérdések, az élettársak viszonyainak szabályozása, sokszor nemzetközi összevetésben, illetve a gyermekjogok foglalkoztatták. Barzó Tímea munkájához hasonló, a családi jogot átfogó, monografikus igényű kötettel nem találkozhattunk. Némiként magyarázható ez a jelenség azzal, hogy a rendszerváltás után elsősorban a gazdasági és jogi változásokra kellett a joggyakorlatnak reagálnia, a családi jog semmiképpen sem tekinthető olyan területnek, amely nélkülözni tudná a saját kimunkált dogmatikát. [1] A családi jogban a legszemélyesebb magánjog találkozik a társadalom legelemibb érdekeivel, személyi jogi kérdések és vagyoni jogi kérdések is meghatározóak egyszerre. Minthogy a Polgári Törvénykönyv kodifikációjával visszakerült a családjog is a magánjog egységesen kodifikált rendszerébe, valamint a már eltelt időben kirajzolódnak a gyakorlat alapvonalai, időszerű a monografikus mű elkészülte. A szerző számos családjogi tárgyú tanulmányt jegyez, a házasfelek vagyoni viszonyaitól a jegyesség jogintézményén…

2019. november 28.

Jogszabályfigyelő: Lakóépület-építés egyszerű bejelentési szabályainak felülvizsgálata

Nyolc kormányrendelet (így például az egyszerű bejelentésről, az építőipari kivitelezésről, az építésügyi és építéshatósági bírságról, valamint az állami támogatásokról szóló kormányrendeletek) módosítását tartalmazza az alábbiakban hivatkozott jogszabálycsomag az egyszerű bejelentéssel kapcsolatos szabályok felülvizsgálata tekintetében. A módosítások túlnyomó többsége a kihirdetés követő második napon (2019. október 24.) hatályba lépett. Joganyag: 244/2019. (X. 22.) Korm. rendelet az egyszerű bejelentés intézményének felülvizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról Módosította: – Megjelent: MK 2019/171. (X. 22.) Hatályos: 2019. 10. 24., 2019. 11. 09. Megjegyzés: nyolc rendelet módosítását tartalmazó jogszabálycsomag