Bejelentkezés Hírlevél

Jogtár® Infó

2019. november 28.

Jogszabályfigyelő: Belterületbe vont ingatlanok eladóit terhelő illetékkötelezettség

A jövő év elejétől illetékkötelezettség terhelné a belterületbe vont ingatlan vagy belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjének az átruházását a parlament előtt lévő, alábbiakban hivatkozott törvényjavaslat értelmében. Az előterjesztői indokolás szerint a belterületbe vont ingatlannak az az ingatlan minősül, amelyet az eladó (átruházó) tulajdonlásának (vagyoni értékű jogosultságának) az időtartama alatt, de legkorábban az átruházást megelőző 10 éven belül vontak belterületbe. Ide értendő az az eset is, ha ingatlant nem az eladó, hanem a jogelődje (ajándékozó vagy kedvezményezett ügylet esetén a jogelőd, kapcsolt vállalkozások közti ügylet esetén pedig a kapcsolt vállalkozás) tulajdonosi, vagyoni értékű jogosultsága fennállásának ideje alatt minősítettek át. Kizárnák azt is, hogy „több illetékmentes ügylet végrehajtásával lehessen az illeték-kötelezettséget megkerülni”. Nem minősül ugyanakkor belterületbe vont ingatlannak az az ingatlan, amelyet az eladó általi megszerzést követő hatodik évben vagy azt követően minősítettek át. Mivel a módosítás a jelenlegi tervek szerint 2020. február elsején lép hatályba, az új illetékkötelezettség csak az ezt követően belterületbe vont ingatlanokat érinti. Az illeték alapja az átruházott ingatlan forgalmi értékének és a szerzéskori forgalmi értéknek a különbözete („realizált haszon”), amely után 90 százalékos illetéket kell…

2019. október 28.

Jogszabályfigyelő: Lakóépület-építés egyszerű bejelentési szabályainak felülvizsgálata

Nyolc kormányrendelet (így például az egyszerű bejelentésről, az építőipari kivitelezésről, az építésügyi és építéshatósági bírságról, valamint az állami támogatásokról szóló kormányrendeletek) módosítását tartalmazza az alábbiakban hivatkozott jogszabálycsomag az egyszerű bejelentéssel kapcsolatos szabályok felülvizsgálata tekintetében. A módosítások túlnyomó többsége a kihirdetés követő második napon (2019. október 24.) hatályba lépett. Joganyag: 244/2019. (X. 22.) Korm. rendelet az egyszerű bejelentés intézményének felülvizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról Módosította: – Megjelent: MK 2019/171. (X. 22.) Hatályos: 2019. 10. 24., 2019. 11. 09. Megjegyzés: nyolc rendelet módosítását tartalmazó jogszabálycsomag

2019. október 28.

Jogszabályfigyelő: Integrált Jogalkotási Rendszer (IJR) bevezetése

Az alábbiakban hivatkozott határozatával a Kormány elrendelte az úgynevezett Integrált Jogalkotási Rendszer (a továbbiakban: IJR) próbaüzemét és 2020. augusztus 1-jei éles bevezetését. Az IJR kiépítésére vonatkozó projektről a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1004/2016. (I. 18.) Korm. határozat rendelkezett. Ennek értelmében a rendszer „egységesíti a jogszabályok strukturált tárolását legalább adatcsere szintjén, továbbá több ponton összekapcsolja a publikációs folyamatot és az Országgyűlés Hivatala törvényalkotási folyamatot támogató rendszereit.” További cél ezzel kapcsolatban, hogy zárt rendszerben történjen a jogszabály-előkészítés és véleményezés jelentős része is. A rendszeren belül kialakítják az úgynevezett Jogi Adattárházat, amelyhez „kapcsolódik a különböző tagállami jogszabály-nyilvántartások tartalmának egységes hivatkozhatóságát biztosító keretrendszer megvalósításának továbbgondolt metodikája”. Az IJR rendszerben a 2016-os kormányhatározat szerint „intelligens határozatkereső algoritmus és rendszer fejlesztése” is megvalósul. Ezen felül a projekt keretében egyebek mellett „intelligens jogi elemzőrendszer” készül, és biztosítják bizonyos funkciók, programok mobileszközökkel történő használhatóságát is. „A kiterjesztett, többdimenziós (multi-level) élethelyzeti mátrix alapú funkciók kialakításra kerülnek a multi-platform megjelenítés (többek között mobileszközökre optimalizált változat kialakítása) és alkalmazás fejlesztésével együtt az állampolgárok, vállalkozások, társadalmi szervezetek számára” – derül ki a 1004/2016. (I. 18.) Korm.…

2019. október 25.

Varga Yvett: A tagállami bíróságok és az Európai Unió Bírósága közti munkamegosztás – az Európai Unió Bírósága mint választottbíróság eljárása tükrében

Jelen tanulmány az Európai Unió Bírósága mint választottbíróság eljárásán keresztül mutatja be az Európai Unió által vagy nevében kötött szerződésekkel kapcsolatos főbb hatásköri kérdéseket rávilágítva arra, hogy a hatásköri kérdések a legkevésbé sem függetlenek a szerződés anyagi jogi fogalmától és a magánjogi szabályok alkalmazási spektrumától. A cikk amellett érvel, hogy bár az Európai Unió Bírósága választottbírósági hatáskörét megszorítóan értelmezi, az egyes ügyekben hozott döntéseknek az adott ügy felein és tényein túlmutató erejük van, és számottevően befolyásolják a kontraktualizálódó közigazgatásról való közgondolkodást és a kapcsolódó szerződési gyakorlatot.  1. Bevezetés [1] Az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) mint választottbíróság eljárása mind az Európai Unió jogával, mind pedig a választottbíráskodással foglalkozó jogirodalomban marginális területnek tekinthető, noha az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) külön cikket szentel e tárgykörnek, az EUB pedig évtizedek óta eljár változatos tárgyú választottbírósági ügyekben döntésre jogosult fórumként. [2] A csekélynek tekinthető érdeklődés oka feltehetőleg a választottbírósági ügyek alacsony számában keresendő, mivel az EUB ügyforgalmi statisztikái alapján a 2000-es években az új ügyek alig 1-2%-a alapult választottbírósági kikötésen, az összes folyamatban lévő ügy számához viszonyítva pedig még…

2019. október 25.

Jogszabályfigyelő: Nem alaptörvény-ellenes a bt. jogutód nélküli megszűnését kimondó jogszabályi előírás

Az Alkotmánybíróság az alábbiakban hivatkozott, 2019. október 1-jén kelt határozatában elutasította a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:158. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést. Az Alkotmánybíróság előtt támadott rendelkezés értelmében: „a jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl a betéti társaság jogutód nélkül megszűnik abban az esetben is, ha valamennyi beltag vagy valamennyi kültag tagsági jogviszonya megszűnik, és az ettől számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül a társaság nem jelenti be a nyilvántartó bíróságnak, hogy a társasági szerződés megfelelő módosításával helyreállította a betéti társaságként való működés feltételeit, vagy azt, hogy a betéti társaságot közkereseti társasággá alakította át.” Az eljárásra okot adó indítvány szerint a fenti szabály az Alaptörvény vállalkozás szabadságát biztosító rendelkezésében ütközik, tekintettel arra, hogy a társaságban maradt tag „nem szabad akaratából, hanem pusztán a jogvesztő törvényi határidő miatt kényszerül egy tagot bevenni a társaságba”. A tulajdonhoz való jogot sérti továbbá az indítványozó szerint, hogy az elhunyt tag örököse a hagyatéki eljárás befejezése előtt vagyoni betét szolgáltatásával kénytelen a társaság tagjává válni, annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a társaság…

2019. október 25.

Jogszabályfigyelő: Engedélytől eltérő építkezés – használatbavételt csak fennmaradási engedély birtokában lehet kérni

A Kúria egy konkrét ügyben született döntésében számos elvi jelentőségű megállapítást tett az engedélytől eltérő építkezés kérdésköre kapcsán, amelyről a napokban közzétett sajtóközleményben adtak tájékoztatást. Az alábbiakban ezeket az elvi jelentőségű megállapításokat foglaljuk össze röviden, melyek a következők: – Jogerős építési engedély kijavítása a magassági alapadat körében nem lehetséges. – Az épület megvalósulását követően az építési engedély módosítására már nem kerülhet sor. – Építési tervtől eltérő kivitelezés esetén először fennmaradási engedélyt kell kérni. – A használatbavételi engedély csak akkor adható ki, ha az építtető rendelkezik már fennmaradási engedéllyel.   A sajtóközlemény teljes szövege itt érhető el >>     Joganyag: Kúria Kfv.VI.38.250/2018. számú döntése Módosította: – Megjelent: www.kuria-birosag.hu Hatályos: – Megjegyzés: jogalkalmazás egységesítése

2019. október 25.

Jogszabályfigyelő: A munkáltató ellenőrzési köre a megrendelőnél adott vacsorára is kiterjed

Különösen érdekes elvi bírósági határozat látott napvilágot a közelmúltban, amely a Wolters Kluwer által szervezett XVI. Magyar Munkajogi Konferencia tárgyalótermi gyakorlatot ismertető szemináriumán is témaként szerepelt. A rövid tényállás szerint a gépjárművezetői munkakörben foglalkoztatott munkavállaló több kollégájával együtt Üzbegisztánba teljesített fuvart. A munka elvégeztével a megrendelő a helyi szokásoknak megfelelően vacsorán látta vendégül a gépjárművezetőket. A munkáltató tudott erről a szokásról és arról is, hogy a dolgozói részt vesznek az ilyen vacsorákon. Az elfogyasztott ételtől több munkavállaló is megbetegedett. A későbbiekben pert indító felperesi munkavállalónál mindez a vacsorát követő másfél-két nap múlva jelentkezett, amelyről utóbb kiderült, hogy szalmonellafertőzés volt. A felperes a hazaérkezését követő néhány héten belül mozgásszervi panaszai miatt kórházba került, ahol „postinfekciós polyarthritis és salmonella átmeneti hordozása diagnózist” állapítottak meg, melynek következtében a felperes részére a bekövetkezett egészségkárosodására tekintettel rokkantsági ellátást állapítottak meg. A felperes az egészségkárosodásáért fennálló munkáltatói kártérítési felelősség alapján sérelemdíj, elmaradt jövedelem, adómentes jövedelem megfizetése iránt indított pert. Az elsőfokú bíróság a keresetét elutasította, a másodfokú bíróság pedig ítéletével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A felperes ezt követően felülvizsgálati kérelemmel élt, amelyet a Kúria megalapozottnak tekintett,…

2019. október 25.

Jogszabályfigyelő: Ismét elhalaszthatják a szankciótörvény hatálybalépését

A 2019-ről 2020. január elsejére elhalasztott hatálybalépés előtt kisebb terjedelemben ismét módosíthatják a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényt. A módosítás elfogadásával a hatálybalépés határideje újabb egy évvel eltolódna 2021. január elsejére. A szankciótörvény módosítására vonatkozó javaslat az ingatlan-nyilvántartást, valamint egyes közigazgatási hatósági eljárásokat érintő tervezetcsomagban szerepel. A törvényjavaslat szövege itt érhető el >>   Joganyag: T/7693. számú törvényjavaslat az ingatlan-nyilvántartást, valamint egyes közigazgatási hatósági eljárásokat érintő egyes törvények módosításáról Módosította: – Megjelent: www.parlament.hu Hatályos: – Megjegyzés: törvénymódosítási javaslatcsomag

2019. október 25.

Jogszabályfigyelő: Változott a bíróságok perbeli képviseletének a szabályozása

Több ponton is módosította az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) Elnöke a bíróságok perbeli képviseletéről szóló korábbi szabályzatát. A változások a képviselet ellátásának a főbb szabályait, a képviselt bíróság és az OBH feladatait érintették, illetve új alcím alatt rögzíti a perképviseleti szabályzat a bíróságok feladatait a peres eljárást megelőző egyeztetések, valamint a per során előterjesztett egyezségi ajánlat kapcsán. Változtak továbbá a mellékletek szerinti meghatalmazásminták, és két új melléklettel is kiegészült a jogszabály. A módosítás a közzétételét követő napon lépett hatályba.   Joganyag: 6/2014. (IV. 30.) OBH utasítás a bíróságok perbeli képviseletéről szóló szabályzatról Módosította: 19/2019. (X. 14.) OBH utasítás Megjelent: HÉ 2019/55. (X. 14.) Hatályos: 2019. 10. 15. Megjegyzés: közepes terjedelmű módosítás

2019. október 25.

Jogszabályfigyelő: Ügyfélkapus ügyfélazonosítás

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény előírásainak megfelelően távollévő ügyfél esetében is sor kerülhet a törvény által megkövetelt ügyfél-átvilágításra. Ebben az esetben úgynevezett fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket kell alkalmazni, amelyeket a szolgáltató biztonságos, védett, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is elvégezhet. Az alábbiakban hivatkozott rendeletmódosítás lehetővé teszi ugyanakkor, hogy a fent hivatkozott, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján történő ügyfél-átvilágítás során lehetőség legyen az úgynevezett „ügyfélkapus” ügyfél-azonosítás elvégzésére – olvasható a jogszabály végső előterjesztői indokolásában, amely az Indokolások Tára 2019/40. számában jelent meg. E szerint a Központi Azonosítási Ügynök (a továbbiakban: KAÜ) „alkalmazásával történő ügyfél-azonosítás megbízható csatornán keresztül, hiteles adatbázis alapján történik, a KAÜ alkalmazásával történő „ügyfélkapus” azonosítással kiegészített nem valós idejű ügyfél-átvilágításra [így] nem vonatkoznak a nem valós idejű ügyfél-átvilágítás általános korlátozásai […], így lényegében a valós idejű ügyfél-átvilágítással egyenértékű megoldás jön létre”. A módosítás a kihirdetését követő napon lépett hatályba.   Joganyag: 45/2018. (XII. 17.) MNB rendelet a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény végrehajtásának az MNB által felügyelt szolgáltatókra vonatkozó, valamint az Európai Unió és az…