Kényszerű életmódváltásunkról Koronavírus

Mit tegyünk a megnövekedett otthoni lehetőségeinkkel, a kényszerű életmódváltással?

„Milyen érdekes tankönyvből tanulsz, fiam…” „Milyen jó a munkahelyi laptopod apa!” „Ezt tényleg ilyen egyszerűen lehet megfőzni, anya?” Talán nem is oly ritkák ezek a felismerések az otthonokban ezekben a napokban, amikor a családtagok hétköznap és hétvégén a korábbiakhoz képest többet vannak együtt, csaknem összezárva.

A koronavírus terjedése miatt, biztonsági okokból, olykor önkéntes vagy kényszerű vesztegzárban, mindenki jóval több órát tölt otthon, mint korábban. A diáksorban lévő gyermek nem jár iskolába, egyetemre, nem találkozik barátaival, nem ül be kávézóba szórakozóhelyre, moziba. A szülők pedig, ha tehetik, és munkaadójukkal megállapodtak, home office-ban végzik munkájukat.

Az önkéntes szobafogságot választók döntő többségét szerencsére elkerüli a fertőzés, és egészséges. Mégis, szinte az újdonság erejével hathat, hogy hirtelen megnövekedett az otthon töltött idő, a szabadidő, és a családra szánható órák is megszaporodtak. A felnőtteknek nincs túlóra, váratlan meeting, vállalati rendezvény, konferencia, céges parti, külföldi kiküldetés. Sem színház, mozi, múzeum, étterem, gym, uszoda, s a baráti találkozók is megfogyatkoznak.

Mit tegyünk a megnövekedett otthoni lehetőségeinkkel, a kényszerű életmódváltással? Tudatosan felejtsük el az esetleges bezártság érzését, elvégre olyan környezetben lehetünk többet, melyet mi magunk alakítottunk ki, a saját ízlésünk szerint, s töltsük el minél hasznosabban ezeket a naponta felszabaduló órákat.

(Fotó: Pexels)

Ha például távmunkában dolgozhatunk, a közlekedésre fordított idő egyből felszabadul. Naponta általában minimum félórát–órát töltünk autóvezetéssel vagy villamosozással, buszozással, hogy reggel elérjünk munkahelyünkre, majd délután vissza, otthonunkba. Ha ügyesek vagyunk, a home office sokkal hatékonyabb lehet, mint az irodában eltöltött idő. A családtagokkal meg kell értetnünk: amikor zárva a dolgozószobának kijelölt helyiség ajtaja, tekintsék úgy, hogy munkahelyünkön vagyunk, és dolgozunk. Nem csábítanak el a kollégák egy kis kávézásra, nem kell válaszolnunk a kérdésre, tetszett-e az előző esti meccs, és monitorunkra sem vet senki kíváncsi pillantásokat. (Írásunknak ezúttal nem célja, hogy a távmunka jogi, munkajogi, szervezeti, technikai, bizalmi kérdéseit boncolgassuk. Olvassa korábbi cikkünket a home office-ról).

Ha tehát ügyesek vagyunk és jól menedzseljük magunkat – óránként pár percre felállunk és mozgunk – kellően hatékonyak tudunk lenni. Ma már nem gond, hogy mobilon, Skype-on, a közösségi média megannyi csatornáján tartsuk a kapcsolatot munkatársainkkal, főnökeinkkel és beosztottjainkkal.

Magyarországon eddig a munkavállalók mindössze néhány százaléka választotta, választhatta a távmunkát. E mostani kényszerhelyzetben ugrásszerűen megnő az otthon dolgozók száma, melynek tapasztalatait idővel mind a vállalatok, mind a munkavállalók leszűrhetik.

A home office révén felszabaduló idő a miénk, amit olyan hasznos tevékenységekre fordíthatunk, amelyekre talán mindig is vágytunk, de a nagy taposómalomban elmulasztottunk, mert egy nap csak 24 órából áll. Közhely, de tényleg több idő marad a családra, a hétköznapi beszélgetésekre, melyek eddig valahogy mindig az utolsó helyre csúsztak az élet sűrűjében, a nagy rohanásban.

De ezekben a napokban valahogy lelassult az idő – tapasztalhatjuk. Jut idő, energia munkára is, számvetésre is, apróbb és nagyobb dolgok megvalósítására. Viszont soha ne mondjuk magunkban, hogy unatkozunk, hiszen mindig találhatunk hasznos elfoglaltságot – csak akarni kell. Ne lustálkodjunk!

Ha a rokonokkal, barátokkal és ismerősökkel már mindenki kibeszélte, „kicsetelte”, kilevelezte  magát, például jókat főzhet együtt a család, színház és mozi helyett végre otthoni mozizásra is jut idő. De ne legyünk mindenevők, ne azt nézzük, ami „épp megy a tévében”.  Válasszunk érdeklődési körünknek megfelelő játékfilmet, történelmi vagy tudományos alkotást, a streaming-szolgáltatók révén pedig akkor és azt nézhetünk, amikor és amit csak akarunk. Remek alkalom, hogy DVD-tárunkból is válasszunk rég vagy még soha nem látott műveket. A legjobb családi szórakozás lehet, ha elővesszük azokat a régi videófelvételeket (uram bocsá’ még VHS-kazettákat), melyeken a cseperedő gyermekek megörökített születésnapi bulijaira, egy-egy utazásra, kirándulásra emlékezhetünk.

(Fotó: Pixabay)

Végre eljött az olvasás ideje! A polcunkon sorakozó, annak idején megvásárolt, de soha el nem olvasott könyvekről is leporolhatjuk a port, legyenek azok szakkiadványok, életvezetésről szóló kötetek vagy regények. Ha nem lenne ilyen, kezünk ügyében, válogathatunk az interneten is az újdonságok közül. Aztán vagy megrendeljük őket, vagy leugrunk az első könyvesboltba, ahol a pénztáraknál – ellentétben az élelmiszerüzletekkel – garantáltan meg tudjuk tartani az egyméteres követési távolságot. Szerencsére roppant gazdag a kiadók kínálata, a legváltozatosabb műfajokban. Böngészhetjük a sikerlistákat is, melyek olykor jó eligazítást nyújtanak. E tavaszi napokban a honi szépirodalmi meglepetés és jogos siker Bereményi Géza önéletrajzi munkája, a Magyar Copperfield. Az ismeretterjesztő könyvek közül Orvos-Tóth Noémi szakpszichológus Örökölt sors című kötete még mindig az élen szerepel, amelyről mi is írtunk korábban.

Más elmaradásainkat is bepótolhatjuk, kihasználva váratlan életstílusváltásunkat. Végre kipakolhatjuk szekrényeinket és megszabadulhatunk felesleges ruháinktól, és egyben rendet is vághatunk. Ruhaadományainknak örülhet majd egy jótékony célokat szolgáló alapítvány. De ugyanígy rendet tehetünk saját számítógépünkön, laptopunkon is. Ahol bizonyára nagy összevisszaságban, „egy kupacban” állnak dokumentumaink, fényképeink, videoletöltéseink, esetleg korábban hazahozott munkáink. Kialakíthatjuk azokat a könyvtárrendszereket, hogy a jövőben mindent könnyedén megtaláljunk.

(Fotó: Pixabay)

Mindezeket az ötleteket, tanácsokat a teljesség igénye nélkül foglaltuk össze, figyelemfelkeltő szándékkal. Természetesen fontos, hogy kedvenc elfoglaltságaink mellett – sőt előtt(!) – soha ne feledkezzünk meg idős szüleinkről, nagyszüleinkről, a fertőzéstől legveszélyeztetettebb idősebb nemzedékről. Segítsük őket abban, hogy minél kevesebbet kelljen közösségbe menniük. Váltsuk ki gyógyszereiket, vásároljuk be­, akár interneten is, a számukra szükséges – elsősorban immunrendszer-erősítő, vitamindús – élelmiszereket, melyeket ki is szállíttathatunk.

Lényeges, hogy a médiumokban, a net segítségével is, folyamatosan tájékozódjunk arról, melyek a legfrissebb hírek, információk, események, mi történik az országban, a nagyvilágban. Legyünk együttérzők a valódi karanténban lévő, a fertőzést elkapó embertársaink iránt, osztozzunk fájdalmukban azokkal, akiknek hozzátartozója elhunyt a járványban.

Bizakodjunk abban, hogy minél hamarabb sikerül megtalálni a vírus ellenszerét, és legyőzni azt. Közben mindig legyen szemünk előtt, hogy mi magunk mit tehetünk mások egészségének megóvása, saját egészségünk megőrzése érdekében.

Kapcsolódó cikkek:


A koronavírus-járvány munkajoga
2020. március 13.

A koronavírus-járvány munkajoga

Egyre komolyabb készültségi helyzet van idehaza is a járvány miatt. De vajon milyen jogai vannak egy munkavállalónak, és milyen egy munkáltatónak karantén idején? Egyáltalán, mikor lehet karantént kihirdetni és ki viseli a költségeket? E kérdésekre igyekszik választ adni összefoglalónkban dr. Kricskovics-Béli Boglárka ügyvéd a KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda munkatársa.

A koronavírust nem lehet megállítani az EU határain
2020. március 2.

A koronavírust nem lehet megállítani az EU határain

Az Európai Bizottság szakértői megállapodtak abban, hogy a koronavírusos tünetekkel küzdő emberek határokon átnyúló szabad mozgásának korlátozása  kontraproduktív intézkedés lenne, ezért inkább a karantént kell alkalmazni – jelentették be eu-s tisztviselők.

Munkáltatói kisokos a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetre
2020. március 13.

Munkáltatói kisokos a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetre

Milyen hatással van a vírus a munkaviszonyra? Milyen praktikus tanácsok adhatók? Melyek a munkáltatók és a munkavállalók alapvető jogai és kötelezettségei? Mik a vis maior munkajogi vonatkozásai? Melyek a hatósági zárlat esetén irányadó szabályok? Ezekre és sok más kérdésre ad választ a KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda összeállítása.