Egy tragikus büntetőügyet és egy izgalmas munkajogi esetet mutat be a Kúria két új videófilmje


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Elkészült a “Kúriai esetek” videós kerekasztal-beszélgetés sorozat két újabb epizódja. Az egyik kisfilm egy tragikus büntetőügyet mutat be, egy olyan esetet, amelyben egy család halálra éheztette gyermekét. A másik videóban a szereplők arról beszélgetnek, kit és miért terhel felelősség, ha egy munkavállaló (kéményseprő) munkája során súlyos balesetet szenved.

A rövid filmeken kúriai bírák, különböző szakterület képviselői, illetve a közélet szereplői beszélnek a Kúrián zárult jogesetek jelentőségéről, tanulságairól, valamint társadalmi vonatkozásairól. A „Kúriai esetek” megtekinthetők a Kúria honlapján: http://kuria.birosag.hu/hu/kuriai-esetek.

A videós kerekasztal-beszélgetés sorozat 2015-ben indult. Célja, a Kúrián folyó szakmai munka szélesebb körben történő megismertetése, a már lezárt jogviták közérthető formában történő megvitatása és elemzése. A projekt hozzájárul a Kúria működésének átláthatóságához, és erősíti az állampolgárok igazságszolgáltatásba vetett bizalmát.

A gyermek halára éheztetését tárgyaló videót itt érhetik el.

A munkahelyi balesetes ügyet elemző videó itt tekinthető meg.

(kuria-birosag.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 23.

A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások versenyre gyakorolt káros hatásai és kivételes körülmények közötti alkalmazhatósága 

A Közbeszerzési Hatóság Elnöke a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kapcsán hangsúlyozza, hogy az ajánlatkérőknek a közbeszerzési eljárás előkészítése során, az eljárásfajta kiválasztásakor törekedniük kell a gazdasági versenyt támogató beszerzési megoldások és eljárásfajták alkalmazására. Az ajánlatkérők formális indokok alapján nem alkalmazhatnak hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást.  

2024. április 22.

A több fél által adott ügyvédi megbízás néhány szabályozási és ügyvédetikai kihívása

A megbízó személye a merevebb, a kontinentális Európában hagyományosnak tekinthető ügyvédetikai megközelítés szerint kétoldalú jogügyletek esetén megbízotti szemszögből vagylagos, mivel az egymással szerződő felek érdekei – még ha mindketten egy érvényes és teljesített jogügyletben érdekeltek is – jellemzően nem vágnak teljes egészében egybe egymáséival, így ügyvédi tevékenység nyújtása egyazon ügylet során mindkét fél javára problematikus.