Kérhet videofelvételt a tanár? Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A NAIH-ot arról kérdezték, hogy a tanár kérhet-e videófelvétel a feladat teljesítéséről és ha igen, akkor milyen feltételek mellett.

A kérelmező azt a kérdést intézte a NAIH-hoz, hogy „mennyiben felel meg az adatvédelmi jogszabályok előírásainak, ha a koronavírusra tekintettel bevezetett digitális oktatás során a gyakorlati órákon (így például a testnevelés óra) kiadott feladatok teljesítésének ellenőrzése céljából a tanár a feladat teljesítését igazoló videófelvétel elkészítését és a részére –e-mail, vagy Messenger útján –történő elküldését kéri a 14-16 év közötti diákoktól anélkül, hogy ehhez a Ptk. 2:48. §-a alapján előzetesen kérné a diákok, vagy a szülői felügyeletet gyakorló személy hozzájárulását, illetve bármilyen tájékoztatást nyújtana az adatkezeléssel kapcsolatosan?”

A kérelmező arra vonatkozóan kért állásfoglalást a NAIH-tól, hogy csak a 16 éven aluli gyermekek esetén kell-e a szülői felügyelet gyakorló személy hozzájárulása, tehát a 16 éven felüli tanuló saját maga adhat-e hozzájárulást; illetve, hogy a hozzájárulás megadható-e ráutaló magatartással, azaz a felvétel feltöltésével?

A NAIH-nak abban is állást kellett foglalnia, hogy a videó feltöltése a szülő felelőssége alá tartozik-e, tekintettel arra, hogy a gyermek nem az iskolában van, hanem otthon.

A köznevelési intézményt kell adatkezelőnek tekinteni

A NAIH mindenekelőtt leszögezte, hogy egy ember arca, képmása személyes adatnak, a képfelvétel készítése, felhasználása – ideértve az adatokon elvégzett bármely műveletet – adatkezelésnek minősül. Ennek megfelelően, amennyiben a tanár az általa kiadott feladat teljesítésének igazolására a diákok által készített videofelvétel megküldését kéri a teljesítés ellenőrzése, vagy az elvégzett feladat értékelése céljából, akkor – amennyiben a felvételeken természetes személyek azonosíthatóvá válnak, azon felismerhetők– a felvételek személyes adatnak minősülnek és a tanár adatkezelést folytat.

Ugyanakkor, mivel az adatkezelés célja a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Köznevelési tv.) alapján az iskolai nevelés és oktatás, mint köznevelési alapfeladat ellátása, így nem a pedagógus, hanem az önálló jogi személyiséggel rendelkező köznevelési intézmény tekinthető adatkezelőnek, amely köteles az adatkezelés céljának és eszközeinek a meghatározására, és amelynek az alkalmazásában/nevében a pedagógus köznevelési feladatot lát el. A megfelelő technológia kiválasztása és a pedagógusok számára a használatának az előírása, szabályozása tehát a köznevelési intézmény kötelezettsége és felelőssége.

A köznevelési intézménynek adatkezelési tájékoztatót kell kidolgoznia, továbbá biztosítania kell az érintettek GDPR 15-22. cikkei szerinti jogainak gyakorlását. Az érintett diák, illetve a szülői felügyeletet gyakorló személy, tiltakozása esetén, a tiltakozás elbírálásakor az adatkezelőnek mérlegelnie kell, hogy a konkrét érintett vonatkozásában enyhébb, az érintett magánszféráját kevésbé korlátozó eszköz alkalmazható-e az adatkezelési cél elérésére.

A pedagógust a gyermekkel kapcsolatosan tudomására jutott adatok vonatkozásában titoktartási kötelezettség terheli.

Nem kell alkalmazni a GDPR előírásait személyes adatoknak a természetes személy által kizárólag személyes vagy otthoni tevékenység keretében végzett kezelésére, amely semmilyen szakmai vagy üzleti tevékenységgel nem hozható összefüggésbe (ún. magáncélú adatkezelés). A NAIH véleménye szerint a megkeresésében írt adatkezelési tevékenységek nem minősülnek magáncélú adatkezelésnek, mivel az adatkezelés célja az iskolai nevelés és oktatás.

A videofelvételek lehetséges alternatívái

A NAIH felhívta a figyelmet, hogy a személyes adatok kezelése csak akkor és annyiban lehet indokolt, amennyiben az adatkezelés célját nem lehetséges adatkezelést nem igénylő eszközökkel elérni, személyes adatok kezelése esetén pedig minden esetben vizsgálni kell, hogy létezhet-e hatékony, de az érintettek magánszférájára kevésbé kockázatos megoldás. A NAIH lehetséges alternatívaként veti fel például a gyakorlati óra, szülő általi, írásbeli leigazolását, vagy valós idejű megfigyelésre, kommunikációra szolgáló módszer (például online video chat) alkalmazása hatékony, ugyanakkora gyermekek magánszférájára kevésbé kockázatos megoldást jelenthet, amennyiben az adatkezelő megítélése szerint az oktatott gyermekek száma és a pedagógus óraszáma alapján ezek is alkalmasak a cél elérésére.

A NAIH kiemelte, hogy az adatvédelmi szabályozásban a gyermekek személyes adatai fokozott, különös védelmet érdemelnek, tekintettel arra, hogy ők kevésbé lehetnek tisztában a személyes adataik kezelésével összefüggő körülményekkel, kockázatokkal.

A digitális távoktatással kapcsolatos adatkezelést jelenleg nem rendezi jogszabály, ezért az adatvédelmi alapelveknek és az etikai és egyéb szabályok betartása mellett kérhetik a diákoktól (illetve a szülői felügyeletet gyakorló személytől) fénykép és videófelvétel megküldését.

Amennyiben tehát az adott konkrét köznevelési cél eléréséhez személyes adatok kezelése feltétlenül szükségesnek tűnik, akkor ehhez az adatok kezelésének pontos célját és az adatkezelés jogszerűségét alátámasztó jogalapot kell elsőként az adatkezelőnek meghatároznia.

A Ptk. fent idézett rendelkezése szerint mind a kép-és hangfelvétel készítéséhez, mind pedig azok felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges.

Az adatkezelés jogalapja a közfeladat ellátása

A NAIH úgy foglalt állást, hogy nem kell az érintettől hozzájárulást kérni az adatkezeléshez, tekintettel arra, hogy a koronavírus miatt a köznevelési és szakképzési intézményekben új munkarend bevezetéséről szóló 1102/2020. (III. 14.) Korm. határozat alapján a köznevelési intézmény, mint adatkezelő adatkezelésének a jogalapja az Infotv. 5. § (3) bekezdése és a GDPR 6. cikk (1) bekezdés e) szerint kötelező adatkezelésnek minősül, mivel közfeladat ellátását szolgálja.

Az adatkezelés jogalapjától függetlenül az adatkezelőnek képesnek kell lennie az adatvédelmi megfelelés igazolására („elszámoltathatóság”). Ezenkívül az adattakarékosság elvét, a időben korlátozott tárolhatóság elvét, a bizalmasság és integritás alapelvét,

Az adatkezelés alapelvei

A NAIH szerint a konkrét esetben jó gyakorlatnak mondható, ha a köznevelési intézmény előírja, hogy pedagógus a felvételeket az értékelés megtörténte után haladéktalanul, vissza nem állítható módon törölje. A NAIH elvárja, hogy a személyes adatokhoz, jogosulatlan harmadik személy ne férhessen hozzá.

Az adatkezelőknek rendelkezniük kell továbbá az adatkezelés átláthatóságáról, az adatok pontosságáról és biztonságáról is.

A NAIH szerint a Messenger, vagy akár az e-mail útján történő megküldésnél hatékonyabb megoldás lehet például olyan platform vagy erre a célra szolgáló alkalmazás (internetes felület) használata, ahol a gyermek (szülői felügyeletet gyakorló személy) a saját fiókjába feltöltött, nem nyilvános, esetleg csak korlátozott ideig elérhető videó linkjét küldi át a tanárnak. A meghatározott idő elteltét követően pedig a pedagógus nem férhet hozzá a videóhoz.

A NAIH kifejezetten felhívta a figyelmet, hogy nem javasolja továbbá a diákok (szülői felügyeletet gyakorló személy) által megküldött/feltöltött videók adathordozóra történő kimásolását.

A NAIH hangsúlyozta, hogy a pedagógusoknak a hivatásukból eredően fokozott körültekintéssel kell eljárniuk diákok, mint érintettek személyes adatainak a kezelésekor.

Kiemelték, hogy ha a megkapott felvételt a pedagógus az adatkezelés céljától eltérő, azaz a köznevelési feladat ellátásán kívüli bármilyen más célból használja fel (így például jogosulatlanul továbbítja harmadik személy részére, terjeszti, vagy nyilvánosságra hozza),vagy a felvételeket az elengedhetetlenül szükséges időtartamon túl tárolja, az adatok biztonságát szolgáló intézkedéseket elmulasztja, úgy ez a magatartása bűncselekményt valósíthat meg.

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerint ugyanis a személyes adattal visszaélés bűncselekményének minősített esetét követi el az, aki közmegbízatásának a felhasználásával végez jogosulatlan, céltól eltérő adatkezelést, vagy mulasztja el az adatok biztonságát szolgáló intézkedés megtételét.

(naih.hu)




Kapcsolódó cikkek

2024. március 26.

Versengő zálogjogok: kié az elsőbbség?

Az üzleti életben gyakori, hogy szerződő felek az egymással szembeni kötelezettségeik biztosítására biztosítékokat alapítanak. Előfordulhat, hogy egy ilyen jellegű biztosíték szerződéssel, a felek megállapodása alapján jön létre, azonban léteznek olyan esetek is, amikor törvény alapít valamilyen biztosítékot.