Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Mákszalmából morfintartalmú mákoldatot, kábítószert készített kilenc ember Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A Miskolci Törvényszék több év fegyházra ítélte a büntetlen előéletű vádlottakat – közölte a bíróság kedden.
A közlemény szerint 2016 elején az elsőrendű vádlott, egy ukrán állampolgár azzal kereste meg korábbi üzleti partnerét, a harmadrendű vádlottat, hogy szervezze meg Magyarországon a „cola” fantázianevű kábítószer előállítását. Cserébe azt ígérte, hogy elengedi nagy összegű tartozását. A harmadrendű vádlott ezután összeismertette a gyártási folyamatot ismerő másodrendű és a mákszalmát biztosítani tudó elsőrendű vádlottat.
A gyártást 2016 júniusában hárman készítették elő: telephelyet vásároltak, megállapodtak a negyedrendű vádlottal négy tonna mákszalma átadásáról, majd további társaikkal együtt megkezdték a gyártást. A vádlottak a mákszalmából jelentős mennyiségű morfint nyertek ki.
A törvényszék a vádlottakat bűnszervezetben, jelentős mennyiségre elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette miatt fegyházbüntetésre ítélte. Néhányukra, akik bűnsegédként követték el a cselekményt, 4,5-5 év, az első négy vádlottra pedig 8 év 2 hónaptól 9 év 4 hónapig terjedő szabadságvesztést szabott ki a bíróság.
A bíróság valamennyi vádlott tekintetében enyhítő körülményként értékelte a büntetlen előéletet.
Az ítélet nem jogerős.
(MTI)
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
