Konferencia a hatékony igazságszolgáltatás témájában

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Bizottság 2018. november 30-án Bécsben konferenciát rendezett a hatékony igazságszolgáltatás témájában, amelyen hazánkat az Országos Bírói tanács két tagja, valamint az Igazságügyi Minisztérium államtitkára képviselte.

Az Európai Bizottság 2018. november 30-án Bécsben konferenciát rendezett a hatékony igazságszolgáltatás témájában, amelyen hazánkat az Országos Bírói Tanács (OBT) két tagja, valamint az Igazságügyi Minisztérium államtitkára képviselte. A rendezvény fő témái az igazságszolgáltatás függetlenségének és hatékonyságának nemzetközi, alkotmányjogi és gazdasági összefüggései, továbbá a digitalizáció igazságszolgáltatásra gyakorolt hatása és veszélyei voltak. Az osztrák elnökség rendezésében megtartott konferencián előadást tartott többek között Josef Moser osztrák igazságügyminiszter, Vera Jourová igazságügyi biztos, Koen Lenaerts, az Európai Unió Bíróságának elnöke és Kees Sterk, az Európai Igazságügyi Hálózat (ENCJ) elnöke.

Az előadók és felszólalók két fontos üzenet is megfogalmaztak:

1. Érdemes növelni az igazságszolgáltatásra fordított kiadásokat, mivel a hatékony, kiszámítható és transzparens igazságszolgáltatás kedvező hatással van a befektetői környezetre és a gazdasági növekedésre, így ezek hosszú távon az állami költségvetés számára is megtérülnek.
2. Nem képzelhető el hatékony igazságszolgáltatás a végrehajtó és törvényhozó hatalomtól független bírósági szervezet, továbbá független és pártatlan bírák nélkül. A 21. században a bírói tanácsok a bíróságok függetlensége felett való őrködés mellett fontos abban is feladatot látnak el, hogy az igazságszolgáltatás számára becsatornázzák a társadalmi igényeket, és aktív szereplői legyenek a modernizációnak és reformoknak.

Vera Jourová igazságügyi biztos beszédében utalt arra, hogy több, egymástól független elemzés is alátámasztja (Világbank, OECD, Európai Tanács), hogy egy ország igazságszolgáltatásának hatékonysága és gazdasági teljesítőképessége, fejlődési kilátásai között szoros összefüggés áll fenn. Éppen emiatt nagyon fontos, hogy az államok vezetői az igazságügyi reformokra befektetésként, ne pusztán kiadásként tekintsenek, és az igazságügyi fejlesztéseket is megfelelő költség-haszon elemzés támassza alá. Az Európai Bizottság által évente elkészített európai eredménytábla, az Európai Tanács CEPEJ jelentése, valamint az ENCJ standardjai és indikátorai nemcsak összehasonlításként szolgálnak az egyes országoknak, nem csupán megosztják a jó gyakorlatokat egymás közt, de visszajelzéssel is szolgálnak a fejlesztendő területekről. Közös ezekben az igazságszolgáltatás függetlenségének mérése is, ami nem csak a strukturális vagy szabályozási függetlenséget, de az „érzékelt” függetlenséget és a társadalmi megítélést is vizsgálják. Az előadó kiemelte annak fontosságát is, hogy a végrehajtó és törvényhozó hatalomnak ne jusson döntő szerep a bírói kinevezésekben, és a kinevezés rendje legyen transzparens.

Koen Lenaerts, az Európai Unió Bíróságának elnöke felszólalásában hangsúlyozta, hogy a bíráknak és bíróságoknak megfelelő forrásra van szükségük a független és hatékony működéséhez, amelyet az államnak kell biztosítania. Felhívta a figyelmet a kommunikáció fontosságára is: ha az állampolgárok nem érzékelik függetlennek az igazságszolgáltatást, ha nincsenek tisztában, miért fontos a bíróságok függetlensége, a bírói karnak nem lesz társadalmi legitimitása, és a politika sokkal könnyebben fogja megtámadni, maga alá gyűri a bíróságokat. A bírák a demokrácia, a jogállam és az alapvető emberi jogok őrzői. Ezek az Európai Unió közösségének alapvető értékei, így a nemzeti bírák egyúttal az európai jog és európai értékek őrzői is. Országok megnevezése nélkül utalt arra, hogy a kisebbségek alapvető jogainak megsértésével lehet ugyan többséget szerezni egy parlamenti választáson, de ez ettől függetlenül még nyílt támadás az Európai Unió értékeivel szemben. Az elnök beszédében részletesen is kitért az Európai Unió Bíróságának Celmer ügyként ismertté vált döntésére az európai elfogatóparancs végrehajtásának a kibocsátó tagállam rendszerszintű jogállami zavarai és az igazságszolgáltatás függetlenségének hiányában történő megtagadása tárgyában, valamint a portugál bírák által kezdeményezett eljárásra, amelyben a bíróság a bírák társadalmi felelősségével arányos mértékű illetményét a bírói függetlenség lényegi biztosítékának ismerte el. Mindkét döntés fontos mérföldkő volt az utóbbi év európai jogfejlődésében.

Kees Sterk, az ENCJ elnöke a hatékonyság és függetlenség összefüggésében az igazságügyi tanácsok szerepének fontosságát hangsúlyozta. A tanácsok nemzetközi szerepéről és az európai hálózatról úgy fogalmazott, hogy a tanácsok „őrangyalként” állnak a bíróságok mögött. Az igazságügyi szervezetrendszerrel és igazgatással kapcsolatosan az elmúlt évek során minimum standardokat és indikátorokat határoztak meg, amelyek betartására és elősegítésére a tanácsok figyelmeztetik egymást, és szükség esetén – ha a bíróságok és bírói tanácsok függetlenségét bármely tagállamban támadás éri – kiállnak egymás mellett. A tagállamok bírói tanácsainak különösen fontos szerep jut az igazságszolgáltatás függetlensége és az alapvető jogok védelmében, ezek ugyanis a hatékony igazságszolgáltatás előfeltételei. A tanácsoknak emellett még más fontos feladatuk is van: hallják meg a különböző társadalmi szükségleteket és igényeket, dolgozzanak folyamatosan az igazságügyi rendszer hatékonyságának növelésén a társadalom minden egyes tagja érdekében, és játszanak aktív szerepet a modernizációban és igazságügyi rendszer-fejlesztésekben. Hangsúlyozta, hogy az ország adottságainak és beállítottságának legmegfelelőbb igazságügyi rendszer-modell meghatározása a kormányzat feladata, de a függetlenség biztosítékaként nemzetközileg meghatározott minimum követelményeket ők sem hagyhatják figyelmen kívül.

A délutáni szekcióban a digitalizáció és modernizáció témáiban az előadók kiemelték a fejlődés fontosságát, és nyugtázták, hogy az igazságszolgáltatásban minden tagállamban jelentős fejlesztések vannak ezen a téren. Az erről szóló diagramokból az is kiderült, hogy Magyarország e tekintetben az uniós országok élbolyába tartozik. Felhívták ugyanakkor a digitalizáció veszélyeire is a figyelmet, és hangsúlyozták annak fontosságát, hogy az elektronikus eljárások bevezetése elősegítse, és ne hátráltassa a bírósághoz való hozzáférést, az ítélkezési munka hatékonyságát, az adatbiztonságot és az eljárások nyilvánosságát. A mesterséges intelligencia a jövőben nagyobb szerephez fog jutni az ítélkezésben is, de nem veheti át a bíró szerepét és felelősségét a döntéshozatalban.

(OBT)

---