Korlátozhatja az önkormányzat a napelemek kihelyezését

Szerző: Mátyás Ferenc
Dátum: 2020. március 27.
Címkék: , , , , ,
Rovat: ,
Ami a tényállást illeti, Visegrád főépítésze a települési bejárás során észlelte, hogy a több ingatlantulajdonos a tulajdonában álló lakóház tetőszerkezetén napelemet, napkollektort helyezett el. Megállapította, hogy az ingatlantulajdonosok a kivitelezést megelőzően nem tettek eleget a vonatkozó településképi bejelentési kötelezettségüknek. Az elsőfokú hatóság az ingatlan tulajdonosával (felperes) szemben településképi kötelezési eljárást kezdeményezett, és kötelezte a felperest a napelemek eltávolítására. A határozat a helyi településkép védelméről szóló rendeleten alapult, amely tiltotta a napelem elhelyezését, amennyiben az a telepítéssel érintett ingatlanhoz kapcsolódó közterületről…

Ami a tényállást illeti, Visegrád főépítésze a települési bejárás során észlelte, hogy a több ingatlantulajdonos a tulajdonában álló lakóház tetőszerkezetén napelemet, napkollektort helyezett el. Megállapította, hogy az ingatlantulajdonosok a kivitelezést megelőzően nem tettek eleget a vonatkozó településképi bejelentési kötelezettségüknek. Az elsőfokú hatóság az ingatlan tulajdonosával (felperes) szemben településképi kötelezési eljárást kezdeményezett, és kötelezte a felperest a napelemek eltávolítására. A határozat a helyi településkép védelméről szóló rendeleten alapult, amely tiltotta a napelem elhelyezését, amennyiben az a telepítéssel érintett ingatlanhoz kapcsolódó közterületről vagy az ingatlannal azonos telektömbben fekvő ingatlanokhoz kapcsolódó közterületekről látható. A másodfokú hatóság (képviselő-testület) helybenhagyta az elsőfokú határozatot.

A bíróság indítványa és az önkormányzat védirata
Az ügyben eljárt bíróság a Kúria előtt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatát kezdeményezte. Meglátása szerint településkép-védelmi szempontból nem indokolt a napelemek elhelyezésének korlátozása vagy tiltása, mivel „manapság köztudomású, hogy a megújuló energiaforrások alkalmazása a környezet kíméletét szolgálja, ennélfogva az egységek látványa nem zavaró, még helyi védettség alatt álló épület, vagy védett övezetben elhelyezkedő épület esetében sem.” Hivatkozott arra is, hogy a településképi érdek az ügyben a hatékony környezetvédelemhez és a fenntartható fejlődés biztosításához szükséges közérdekkel ütközik, utóbbiakat pedig a jogalkotó magasabb rendű jogszabályban, az Alaptörvényben rendezi.
Az önkormányzat védiratában egyrészt rögzítette, hogy a Visegrádi Vár történelmi emlékhely, így a város számos helyi védelemmel rendelkező épülettel, történelmi és kulturális szempontból kiemelt jelentőségű városrésszel rendelkezik (a felperesi ingatlan is helyi területi védelem alá tartozik). A településen belüli jelentős szintkülönbségekből adódóan a különböző műemlékek környezetükkel együtt a településen belülről is jól láthatóak. Ezért ezek az emlékek a környezetükkel együtt tárulnak fel. Az önkormányzat hivatkozott a kulturális örökség védelméről szóló törvényre is, amely alapján a kulturális örökség védelme érdekében a köz- és magáncélú fejlesztéseket, így – többek között – a környezet-, természet- és tájvédelem és az ezzel kapcsolatos beruházások tervezését a kulturális örökség védelmével összhangban kell végezni. A településkép védelméről szóló törvény pedig akként rendelkezik, hogy a településkép védelme, a település vagy településrész jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatának és szerkezetének megőrzését vagy kialakítását jelenti. Az önkormányzat kifejtette azt is, hogy a településkép védelme és a kulturális örökség védelme (mint közérdek), valamint a környezetvédelem sok esetben konkurálnak egymással. A kétféle elvárásnak való megfelelést az önkormányzat akként találta helytállónak, hogy nem tiltotta, csupán korlátozta a napelemek és a napkollektorok elhelyezését.

IV. Magyar Energetikai Konferncia

A Kúria Önkormányzati Tanácsának megállapításai
A Kúria kiemelte, hogy a településkép védelméről szóló törvényt az Országgyűlés a magyarországi települések jellegzetes és értékes arculatának megóvása, kialakítása, az épített és a természeti környezet egységes védelme érdekében alkotta meg. A törvény lehetővé teszi, hogy az önkormányzat egyetlen helyi jogszabályban, a településképi rendeletben határozza meg mindazon követelményeket, amelyeket a településkép védelme érdekében támasztani kíván. A Kúria szerint az önkormányzat a rendeletben nem egy abszolút tilalmat fogalmazott meg, hanem korlátot állított annyiban, hogy a megújuló energiaforrás felhasználását biztosító napelemek, napkollektorok, illetve számos más berendezés és szerelvény kihelyezését csak a közterületről látható módon tiltja, így biztosítva a településkép védelméről szóló törvény és a kulturális örökség védelméről szóló törvény rendelkezéseinek való megfelelést és a településkép örökségvédelem figyelembevételével történő megőrzését.
Azzal kapcsolatban, hogy a településkép szabályozása körében a kulturális örökség védelme miként egyeztethető össze a környezetvédelemmel, a következőket hangsúlyozta a Kúria. Az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdése a környezet védelmének kötelezettségét az állam és mindenki számára rögzíti. Az Alaptörvény P) cikkéből a természeti erőforrások, és ezáltal a környezet állapotára vonatkozó abszolút jellegű, tartalmi zsinórmérték is következik, amely objektív követelményeket támaszt az állam mindenkori tevékenységével szemben. Az egészséges környezethez való jog értelmezési tartományához az érdekazonosság miatt szorosan kapcsolódik az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdésének a tartalma a környezethasználat, a természeti erőforrásokkal való észszerű gazdálkodás körében, továbbá a testi és lelki egészséghez való jog is, hiszen az ember egészségére hatással van az embert körülvevő környezet is.
A Kúria osztotta a védirat azon megállapítást, mely szerint a kulturális örökségvédelem (mint közérdek), illetve a településkép védelme (szintén közérdekként), valamint a környezetvédelem (az egészséges környezethez való jog) ez esetben egymással konkurálnak, egymásnak ellentmondó elvárásokat fogalmaznak meg. Egymással konkuráló jogok pedig az ún. arányossági mérlegelés módszerét alkalmazva az alkotmányos értékek összemérését teszik szükségessé. Jelen esetben az önkormányzat által elérni kívánt, közérdekként megjelenített legitim cél a településképi megjelenés, illetve ezzel összefüggésben a kulturális örökség védelme. E célok elérése azonban az egészséges környezethez való jog korlátozásával járhat.
A Kúria szerint a városképi megjelenés olyan legitim cél, mely alapján a tulajdonjog (részjogosítványai) korlátozhatók. Az Alkotmánybíróság korábbi határozatában rögzítette, hogy az egészséges környezethez való jog sem abszolút jog, az is korlátozható az Alaptörvény által lefektetett alapjogi teszt szerint. A testület értelmezésében a környezethez való jog tárgyából és dogmatikai sajátosságából az következik, hogy a természetvédelem jogszabályokkal biztosított szintjét az állam nem csökkentheti, kivéve, ha ez más alkotmányos jog vagy érték érvényesítéséhez elkerülhetetlen. A védelmi szint csökkentésének mértéke az elérni kívánt célhoz képest ekkor sem lehet aránytalan.
Ilyen esetben vizsgálni kell, hogy az indítványban előadottak az egészséges környezethez való jog hatálya alá tartoznak-e; megállapítható-e visszalépés a védelmi szintben; és ha igen, akkor a visszalépésben megnyilvánuló korlátozás a szükségességi-arányossági kritériumrendszer szerint alkotmányos-e. A Kúria arra a következtetésre jutott, hogy az önkormányzat azzal, hogy nem tiltja a napelemek és napkollektorok elhelyezését, csak a láthatóság szempontjából korlátozza azt, igyekszik mindkét elvárásnak eleget tenni: figyelemmel van a fenntartható fejlődés és az egészséges környezethez való jog alaptörvényi és törvényi szabályaira, ugyanakkor szem előtt tartja a kulturális örökség védelmét, illetve a településkép védelmét is.
A Kúria kiemelte, hogy a kulturális örökségvédelem, illetve a településkép védelme olyan fontos közérdek, ami a természeti környezet védelmi szintjének csökkentéséhez vezethet, ezen közérdekek érvényesítése együtt járhat a környezet sérelmével. Mindezek alapján megállapította, hogy a rendeletnek a napelemek elhelyezésének településképi szempontból történő korlátozása nem ellentétes más jogszabállyal.

Az ismertetett döntés (Kúria Köf. 5022/2019.) a Kúriai Döntések 2020/3. számában 92. szám alatt jelent meg.

Releváns jogszabályhely: 1995. évi LIII. törvény 1. § (2) bekezdés, 6. § (2) bekezdés, 2001. évi LXIV. törvény 4. § (1) bekezdés, 5. § (1) bekezdés, 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (1)-(2) bekezdés.

Kapcsolódó cikkek:


Munkáltatói kisokos a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetre
2020. március 13.

Munkáltatói kisokos a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetre

Milyen hatással van a vírus a munkaviszonyra? Milyen praktikus tanácsok adhatók? Melyek a munkáltatók és a munkavállalók alapvető jogai és kötelezettségei? Mik a vis maior munkajogi vonatkozásai? Melyek a hatósági zárlat esetén irányadó szabályok? Ezekre és sok más kérdésre ad választ a KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda összeállítása.