Korlátozható a rövid távú bérbeadás?

Az EUB főtanácsnoka szerint a lakhatási költségek csökkentése érdekében korlátozható a rövid távú lakáskiadás


Michal Bobek, az Európai Unió Bíróságának (EUB) főtanácsnoka indítványában úgy foglalt állást, hogy egyes országok és városok jogszerűen korlátozhatják az ingatlanok például az Airbnb-n keresztüli, rövid távú bérbeadását.

A főtanácsnok szerint: „a hosszú távú bérlési lehetőség biztosítása olyan megfelelő közérdekű ok lehet, amely jogszerűvé tehet egy ilyen nemzeti intézkedést”. Ilyen intézkedés például, ha a rövid távon bérbeadókat arra kötelezik, hogy folyamodjanak engedélyért a helyi önkormányzathoz.

A konkrét ügyben két párizsi lakástulajdonos fordult bírósághoz, akik az AirBnb keresztül adták bérbe az ingatlanukat. A párizsi önkormányzat azonban bírságot szabott ki rájuk.

A lakástulajdonosok álláspontja szerint a rövid távú bérbeadás korlátozása sérti az EU szolgáltatások szabad áramlására vonatkozó alapelvét, ezért az ügyben eljáró francia bíróság felfüggesztette az eljárást és előzetes döntéshozatali kérelemmel fordult az EUB-hoz.

Okos Irat Munkaügyi Modul

Tekintettel arra, hogy az EUB az esetek döntő többségében a főtanácsnoki indítvánnyal megegyező ítéletet hoz, ezért valószínűleg úgy határoz majd, hogy Párizs jogszerűen vezette be a rövid távú bérbeadásra vonatkozó korlátozásokat.

Az utóbbi években a városok Európában és világszerte lépéseket tettek annak érdekében, hogy ellensúlyozzák a rövid távú bérbeadás bérleti díjakra gyakorolt áremelő hatását. Az EUB közelgő döntése ebben a kérdésben számos nyitott kérdést tisztáz majd az ilyen intézkedésekkel kapcsolatban.

Az uniós jog szerint az úgynevezett „szolgáltatási irányelv” megköveteli, hogy a szolgáltatásnyújtás szabadságát korlátozó nemzeti és helyi intézkedéseket „közérdeken alapuló kényszerítő okok” indokolják.

A rövid távú bérbeadásra vonatkozó engedély mellett a főtanácsnok szerint „a lakáshiány leküzdése megoldás lehet a megfelelő és megfizethető (hosszú távra bérbeadott) lakások építése (különösen a nagyvárosokban), valamint a városi környezet védelme és a szociálpolitikai alapú lakhatás. Ezek az indokok is alátámaszthatják az engedélyezési rendszer jogszerűségét. ”

Az EUB-nak az ügy eldöntése során egyéb kérdéseket is meg kell válaszolnia, például, hogy a párizsi rövid távú bérbeadást korlátozó szabályok egyéb rendelkezései szükségesek és arányosak-e, a szolgáltatás szabadságának elvével.

Párizsban például előírják, hogy az engedélyezett szálláshely célú ingatlanokat lakóingatlanokkal kell pótolni.

Az Európai Bíróságnak iránymutatást kell adnia ezért a francia bíróságoknak annak elemzésére, hogy az engedélyezés további követelményei jogszerűek-e.

A főtanácsnok szerint a fenti előírások is jogszerűek lehetnek, “feltéve, hogy ezek a rendelkezések megfelelnek az uniós jog követelményeinek, különösen az arányosság és a diszkriminációtilalom feltételeinek, ezt azonban a kérdést előterjesztő bíróságnak kell vizsgálnia”.

(jurist.org)



Kapcsolódó cikkek:


Jogrendszerek a Digitális Társadalomban – XI.
2020. május 20.

Jogrendszerek a Digitális Társadalomban – XI.

Sorozatunk összegzéseképp három innovációs gyakorlatról, az úgynevezett adaptációs, a transzformációs és a szakítás modelljéről beszélhetünk. Dönteni ezek között, vagy ezekben együttesen gondolkodni – ez a jövő nagy kérdése. Ám megválaszolása már egy új jogász generációra vár.