Koronavírus és versenyjog: mire figyeljenek a vállalkozások? Koronavírus

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2020. március 30.
Címkék: , , ,
Rovat:
2020. március 11. napján Magyarország kormánya a COVID-19 koronavírus-járványra tekintettel Magyarország egész területére veszélyhelyzetet és ezzel egyidejűleg különleges jogrendet hirdetett ki. A különleges jogrend alatt eddig semmilyen, a versenyjog szabályai alól speciális mentesülést lehetővé tevő rendelkezés nem került elfogadásra, ezért az érintett vállalkozásoknak a versenyjogi megfelelést továbbra is szem előtt kell tartaniuk. Ehhez az alábbi rövid összefoglaló is segítséget nyújt, amely az Európai Versenyhatóságok Hálózata (European Competition Network, ECN, az Európai Unió nemzeti versenyhatóságai közötti együttműködés az EU versenyszabályai hatékony érvényesítése érdekében) napokban közzétett ajánlásainak figyelembevételével készült. A hálózat magyarországi tagja a Gazdasági Versenyhivatal (GVH).

Kartelltilalom

A versenyjog tiltja, és komoly, akár az érintett vállalkozás előző évi árbevételének 10%-át elérő bírsággal sújtja a vállalkozások közötti, versenyt korlátozó megállapodásokat, kartelleket.

A koronavírus alatt ugyanakkor a vállalkozások erősebb késztetést érezhetnek arra, hogy akár fennmaradásuk érdekében, vagy a megnövekedett keresletet kihasználva pusztán a nagyobb profit elérése céljából piaci stratégiájukat, áraikat, az értékesítendő termékek mennyiségét egymással egyeztessék. Az ilyen magatartás továbbra is tilos és kerülendő.

Az egyeztetéseket ugyanakkor vezetheti puszta jószándék is: például a cégek azért veszik fel a kapcsolatot egymással, hogy a hiánycikkek megfelelő utánpótlását és igazságos elosztását biztosítani tudják. Az ilyen, a fogyasztók érdekét szolgáló egyeztetések és megállapodások, amennyiben időbeli hatályuk korlátozott, és csak az ellátás folyamatosságának biztosításához elengedhetetlenül szükséges intézkedésekre korlátozódnak, jelen körülmények között mentesülhetnek a kartelltilalom alól.

Túlzottan magas árak alkalmazása hiánycikkek esetén

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatban egyes termékek iránt extrém mértékben megnőtt a kereslet, ami az árak robbanásszerű emelkedéséhez vezetett. Az arcmaszkok ára például tizenhatszorosára emelkedett a járvány előtti állapotokhoz képest.

A versenyjog a tisztességtelen eladási árak meghatározását csak az erőfölényben lévő cégeknek tiltja. Ugyanakkor kereskedelmi törvényünk e körben egy vélelmet is felállít: gazdasági erőfölényt állapít meg a napi fogyasztási cikkek kiskereskedelmi értékesítésének piacán, amennyiben a vállalkozásnak a napi fogyasztási cikkek kiskereskedelmi értékesítéséből származó előző évi (konszolidált) nettó árbevétele meghaladja a 100 milliárd forintot. E szabálynak köszönhetően a legtöbb hipermarket-lánc erőfölényben van, így árazására kiemelt figyelmet kell fordítania.

A versenyhatóságok az elkövetkező időszakban egész Európában kiemelt figyelemmel követik a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban stratégiai jelentőségűnek számító termékek (pl. arcmaszkok, kézfertőtlenítők) árazását. Amennyiben arra jutnak, hogy az árak indokolatlan megemelkedéséhez a vállalkozások megállapodása (kartell), vagy a gazdasági erőfölényükkel való visszaélés vezetett, úgy könyörtelenül fel fognak lépni a jogkövető magatartás kikényszerítése érdekében.

Annak érdekében, hogy az esetleg erőfölényben nem lévő kisebb kereskedők túlárazását megakadályozzák, a gyártóknak lehetőségük van maximum értékesítési árak meghatározására. Ez a jelen helyzetben nem csak jogszerű, de kifejezetten ajánlott intézkedés.

Fogyasztók megtévesztése

A vállalkozásoknak a termékeik hirdetése során is számos előírásnak kell megfelelniük. Jelenleg különösen nagy a kereslet az olyan termékek és szolgáltatások iránt, mely a koronavírus-járvány megelőzésében, kezelésében szerepet játszanak. A fent említett arcmaszkok és kézfertőtlenítőkön kívül e körbe sorolhatók a gyógyhatású készítmények, vitaminok, illetve különböző fertőtlenítő termékek és szolgáltatások.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) tájékoztatása szerint kiemelt figyelmet fordít az olyan kereskedelmi gyakorlatokra, mely során
• egy terméknek megalapozatlanul gyógyhatást, védőhatást tulajdonítanak, vagy azt sugallják. A termékeknek nemcsak akként tilos gyógyhatást tulajdonítani, ha a reklám közvetlenül a termékkel összefüggésben fogalmazza meg állításait, hanem úgy is, ha a reklám a termék hatóanyagával, összetevőivel kapcsolatban ad tájékoztatást a gyógyhatásról oly módon, hogy ezáltal a reklám egészének az az üzenete, hogy maga a termék bír gyógyhatással;
• élelmiszereknek tulajdonítanak gyógyhatást, mely minden esetben tilos;
• különösen keresett terméket úgy hirdetnek, hogy a termékből nincs megfelelő nagyságú készlet, és a készlet pótlása a későbbiekben sem várható;
• akciósnak tüntetnek fel egy terméket, miközben a terméket soha nem értékesítették az “eredetiként” feltüntetett áron.

Fontos, hogy amennyiben influenszerek útján hirdet egy cég, maga a cég is felel azért, hogy a véleményvezérek a fenti szabályokat betartsák.

A GVH már eljárást is indított egy, a vírusokkal és baktériumokkal szemben védelmet kínáló terméket reklámozó cég ellen.

Jogkövetés

A koronavírus-járvány számos jogterületen állította új kihívások elé a vállalkozásokat az utóbbi időben. A jogszabályváltozások és a vonatkozó hatósági gyakorlat folyamatos figyelemmel követése jelenleg elengedhetetlen, mely alól a versenyjog sem képezhet kivételt. A gondos, jogkövető magatartás mindannyiunk közös érdeke e történelmi jelentőségű időben is.

Szerző: Dr. Turi Anna, Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda

Kapcsolódó cikkek:


Jogsértő volt az SNI-s gyermek eltanácsolása
2020. május 26.

Jogsértő volt az SNI-s gyermek eltanácsolása

Az alapvető jogok biztosa az emberi erőforrások miniszterétől kérte a sajátos nevelési igényű gyermekek tekintetében az iskolából kizárást lehetővé tevő fegyelmi büntetés eltörlését vagy legalább hogy megfelelő idő álljon rendelkezésre a tanuló állapotának megfelelő új iskola kijelölésére a szakértői bizottság közreműködésével.

Életfogytiglant kért az ügyész a kegyetlen gyilkosra
2020. május 26.

Tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását indítványozva minősített emberölés bűntette miatt emelt vádat a Fővárosi Főügyészség egy férfi ellen, aki kegyetlen módon megölte beszélgetőtársát tavaly áprilisban Budapesten.