Közzétette az Európai Bizottság adat- és mesterségesintelligencia-stratégiáját

Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy Európának vezető szerepet kell vállalnia bolygónk egészségesebbé tétele és az új digitális korszakra való átállás terén.

„A Bizottság bemutatott egy olyan, mindenki javát szolgáló digitális átalakulással kapcsolatos elképzeléseit és intézkedéseit, amely az európai értékek legjavát – a nyitottságot, a méltányosságot, a sokszínűséget, a demokráciát és a bizalmat – tükrözi. A Bizottság stratégiája olyan digitális megoldásokra épülő európai társadalmat vázol fel, amelyek az embert helyezik előtérbe. A stratégia emellett új lehetőségeket nyit meg a vállalkozások előtt, és támogatja az olyan, megbízható technológia kifejlesztését, amely a nyitott és demokratikus társadalom, valamint az élénk és fenntartható gazdaság erősödését szolgálja. A digitális technológia az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a zöld gazdaságra való áttérés alapvető eszköze. Az előterjesztett európai adatstratégia, valamint a mesterséges intelligencia emberközpontú fejlesztésére irányuló szakpolitikai lehetőségek az első lépést jelentik e célok megvalósítása felé.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijelentette: „Ma Európa digitális jövőjének alakítására irányuló törekvésünket mutatjuk be. Stratégiánk a kiberbiztonságtól a kritikus infrastruktúrákon, a digitális oktatáson és készségeken, valamint a demokrácián át a médiáig mindenre kiterjed. Határozott célom, hogy a digitális Európa az uniós értékek legjavát – a nyitottságot, a méltányosságot, a sokszínűséget, a demokráciát és a bizalmat – tükrözze.”

Margrethe Vestager
, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „Célunk az, hogy minden polgár – különösen minden munkavállaló – és minden vállalkozás egyenlő esélyt kapjon a digitalizáció előnyeinek kihasználására. Ilyen előny lehet például az összekapcsolt járműveknek köszönhető biztonságosabb és kevésbé szennyező közúti közlekedés, vagy akár a mesterséges intelligencián alapuló orvosi képalkotás is, amely életeket menthet, hiszen segítségével minden eddiginél korábban észlelhetők a betegségek.”

Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos így fogalmazott: „Társadalmunk óriási mennyiségű ipari és közigazgatási adatot állít elő, ez pedig át fogja alakítani a termelési folyamatokat, a fogyasztási szokásokat és még az életmódunkat is. Célom az, hogy az európai vállalkozások – beleértve a számtalan európai kkv-t – hozzáférhessenek ezekhez az adatokhoz, és többek között a mesterséges intelligenciával kapcsolatos alkalmazások fejlesztése révén értéket teremthessenek az európai polgárok számára. Európának minden adottsága megvan ahhoz, hogy vezető pozíciót szerezzen a big data technológia terén zajló versenyben, valamint hogy megőrizze technológiai szuverenitását, ipari vezető szerepét és gazdasági versenyképességét, amelyek mindegyike az európai fogyasztók javát szolgálja.”

Európa mint megbízható digitális vezető

A digitális technológiák céltudatos használata számos különböző módon válhat a polgárok és a vállalkozások előnyére. A következő öt évben a Bizottság a digitális ágazaton belül három fő célkitűzésre fog összpontosítani:

  • Az emberek szolgálatában álló technológiára;
  • a méltányos és versenyképes gazdaságra; valamint
  • a nyílt, demokratikus és fenntartható társadalomra.

Európa a technológia, a kutatás, az innováció és a kreativitás terén meglévő nagy múltjára, valamint a jogok és az alapvető értékek erélyes védelmezésére építi jövőjét. Az új szakpolitikák és keretrendszerek elősegítik, hogy Európa élvonalbeli digitális technológiákat vezessen be, és megerősítse kiberbiztonsági kapacitásait. Európa a jövőben is megőrzi nyitott, demokratikus és fenntartható társadalmát, és ezeknek az elveknek a digitális eszközök hathatós támaszai lehetnek. Európa meg fogja találni és követni fogja a saját útját, melynek révén globálisan versenyképes, értékalapú és inkluzív digitális gazdasággá és társadalommá válhat, megőrizve nyitott, de szabályokon alapuló piacát, és továbbra is szorosan együttműködve nemzetközi partnereivel.

Global Legal Hackaton 2020

Európa mint a megbízható mesterséges intelligencia éllovasa

Európa számára minden feltétel adott ahhoz, hogy világelsővé váljon a biztonságosan használható és alkalmazható mesterségesintelligencia-rendszerek terén. Kiváló kutatóközpontokkal, biztonságos digitális rendszerekkel és a robotika területén szilárd pozícióval, valamint versenyképes gyártási és szolgáltatási ágazatokkal rendelkezünk, a gépjárműipartól az energiaágazatig, az egészségügytől a mezőgazdaságig.

A Bizottság által ismertetett fehér könyvben a Bizottság a megbízható mesterséges intelligencia olyan keretrendszerét vázolja fel, amely a kiválóságon és a bizalmon alapul. Célja a magán- és közszférával partnerségben az erőforrások mozgósítása a teljes értéklánc mentén, valamint a mesterséges intelligencia bevezetésének felgyorsítását célzó megfelelő – a kis- és középvállalkozások számára is vonzó – ösztönzők megteremtése. Ennek része a tagállamokkal és a kutatói közösséggel folytatott együttműködés, amelynek célja a tehetségek idevonzása és megtartása. Mivel a mesterségesintelligencia-rendszerek olykor igen összetettek, és bizonyos esetekben jelentős kockázatokat rejthetnek, elengedhetetlen a bizalomépítés. Egyértelmű szabályokat kell meghatározni annak biztosítása érdekében, hogy a magas kockázatú mesterségesintelligencia-rendszerek kezelése ne rójon túl nagy terhet a kevésbé kockázatos rendszerekre. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok visszaszorítása, valamint a személyes adatok és a magánélet védelme érdekében továbbra is szigorú uniós fogyasztóvédelmi szabályokat kell alkalmazni.

A magas kockázatú területeken – például az egészségügyben, a rendfenntartásban vagy a közlekedésben – átlátható és nyomon követhető mesterségesintelligencia-rendszerekre van szükség, melyek esetében garantált az emberi felügyelet. A hatóságoknak képesnek kell lenniük tesztelni és tanúsítani a kozmetikai termékek, autók vagy játékok ellenőrzésére szolgáló algoritmusok által felhasznált adatokat. Objektív adatkészletekre van szükség a magas kockázatú rendszerek megfelelő működésének előkészítéséhez, valamint az alapvető jogok, különösen a megkülönböztetésmentesség tiszteletben tartásának biztosításához. Míg jelenleg az arcfelismerés távoli biometrikus azonosítási célú alkalmazása általában tilos, és csak kivételes, kellően indokolt és arányos esetekben – megfelelő biztosítékok mellett, az uniós, illetve nemzeti jog alapján – megengedett, a Bizottság széles körű vitát kíván indítani arról, hogy mely körülmények indokolhatják ezeket a kivételeket, ha vannak egyáltalán ilyenek.

Az alacsonyabb kockázatú mesterségesintelligencia-alkalmazások esetében a Bizottság a szigorúbb normák alkalmazása esetén önkéntes címkézési rendszert javasol.

Minden mesterségesintelligencia-alkalmazás üdvözlendő az európai piacon mindaddig, amíg azok megfelelnek az uniós szabályoknak.

Európa mint az adatgazdaság éllovasa

A vállalkozások és az állami szervek által generált adatok mennyisége folyamatosan nő. A közeljövőben elérhetővé váló ipari adatok áradata a termelést, a fogyasztást és életmódunkat egyaránt gyökeresen átalakítja majd. Az ezekben az adatokban rejlő lehetőségek azonban javarészt továbbra is kiaknázatlanok. Európának minden adottsága megvan ahhoz, hogy vezető szerepet töltsön be ebben az új adatgazdaságban: rendelkezésére áll a világ legerősebb ipari bázisa, amelyben a kkv-k az ipar szerkezetének alapvető részét képezik, továbbá adottak a szükséges technológiai megoldások és készségek, és most már az egyértelmű jövőkép is.

Az európai adatstratégia célja annak biztosítása, hogy az EU példamutató, vezető szerepet töltsön be az adatalapú társadalom terén. Ennek elérése érdekében a cél egy tényleges európai adattér, vagyis az adatok egységes piacának létrehozása, amely elérhetővé tenné a kiaknázatlan adatokat, hogy azok szabadon áramolhassanak az Európai Unión belül és az ágazatok között, a vállalkozások, a kutatók és a közigazgatási szervek hasznára válva. A polgárok, a vállalkozások és a szervezetek számára lehetővé kell tenni, hogy a nem személyes adatokból kinyert információk alapján jobb döntéseket hozzanak. Ezeknek az adatoknak mindenki számára hozzáférhetőnek kell lenniük, legyen szó akár közigazgatási szervekről, akár a magánszféráról, illetve akár induló vállalkozásokról, akár óriásvállalatokról.

Ennek elérése érdekében a Bizottság először is javaslatot fog tenni az adatkormányzás, valamint a vállalkozások közötti, a vállalkozások és a közigazgatás közötti, továbbá a közigazgatáson belüli adathozzáférés és -újrafelhasználás megfelelő szabályozási keretének létrehozására. Ennek kapcsán adatmegosztási ösztönzőket kell teremteni, valamint tisztességes és egyértelmű adathozzáférési és -felhasználási szabályokat kell bevezetni, amelyek összhangban vannak az olyan európai értékekkel és jogokkal, mint a személyes adatok védelme, a fogyasztóvédelem és a versenyjog. Ezenkívül az innováció fokozása érdekében a nagy értékű adatkészletek uniós szintű megnyitásával és újrahasznosításának lehetővé tételével szélesebb körben hozzáférhetővé kell tenni a közszféra adatait.

Másodsorban a Bizottság támogatni kívánja azoknak a technológiai rendszereknek és új generációs infrastruktúráknak a kifejlesztését, amelyek révén az EU és valamennyi érintett szereplő kiaknázhatja majd az adatgazdaságban rejlő lehetőségeket. A Bizottság támogatni fogja az európai adatterekhez és a megbízható, energiahatékony felhőinfrastruktúrához kapcsolódó nagy hatású európai projektekbe történő beruházásokat.

Végül pedig a Bizottság ágazatspecifikus intézkedéseket fog hozni annak érdekében, hogy európai adattereket építsen ki például az ipari gyártás, a zöld megállapodás, a mobilitás és az egészségügy területén.

Arra is törekedni fog, hogy tovább csökkentse az európai polgárok körében a digitális készségek hiányát, és megvizsgálja, miként lehet a polgárok számára jobb ellenőrzést biztosítani a felett, hogy ki férhet hozzá a gépi úton előállított adataikhoz.

Következő lépések

A ma bemutatott stratégiában szerepel, hogy a Bizottság idén előterjeszti a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt és az európai demokráciára vonatkozó cselekvési tervet, javaslatot tesz az eIDAS-rendelet felülvizsgálatára, és egy közös kiberbiztonsági egység létrehozása révén megerősíti a kiberbiztonságot. Európa továbbra is szövetségeket fog kiépíteni a globális partnerekkel, szabályozási hatalmát, kapacitásépítését, diplomáciai erejét és pénzügyi forrásait is latba vetve az európai digitalizációs modell előmozdításáért.

A mesterséges intelligenciáról szóló fehér könyvre vonatkozó nyilvános konzultáció 2020. május 19-ig zajlik.A Bizottság emellett visszajelzéseket gyűjt adatstratégiájával kapcsolatban is. A beérkezett információk fényében további lépéseket tervez a megbízható mesterséges intelligencia és az adatgazdaság fejlesztésének támogatására.

Háttér-információk

2014 óta a Bizottság számos lépést tett az adatagilis gazdaság fejlesztésének elősegítése érdekében, például a nem személyes adatok szabad áramlásáról szóló rendelet, a kiberbiztonsági jogszabály, a nyílt hozzáférésű adatokról szóló irányelv és az általános adatvédelmi rendelet révén.

A Bizottság első alkalommal 2018-ban terjesztett elő a mesterséges intelligenciára vonatkozó stratégiát, és egyeztetett a tagállamokkal egy összehangolt tervről. A ma ismertetett mesterségesintelligencia-keret a mesterséges intelligenciával foglalkozó magas szintű szakértői csoport munkájára is épül, amely 2019 áprilisában mutatta be a megbízható mesterséges intelligenciára vonatkozó etikai iránymutatásait.

Politikai iránymutatásaiban Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy Európának vezető szerepet kell vállalnia bolygónk egészségesebbé tétele és az új digitális korszakra való átállás terén. Ennek kapcsán be is jelentette, hogy hivatalának első 100 napja alatt vitát kezdeményez az emberközpontú és etikus mesterséges intelligenciáról, valamint a nagy adathalmazoknak a társadalom és a vállalkozások javát szolgáló felhasználásáról.

(hirlevel.egov.hu)

(ec.europa.eu)

Kapcsolódó cikkek:


Az EUB elé került a dízelbotrány
2020. április 3.

Az EUB elé került a dízelbotrány

A főtanácsnoki indítvány lehetővé tenné, hogy a vásárlók a lakóhelyük szerint illetékes bíróságon indítsanak kártérítési pert.