Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Letartóztatták a dunántúli számlagyárat működtető céghálózat Egyesült Államokban elfogott vezetőjét, aki 2015 óta csaknem egymilliárd forint vagyoni hátrányt okozott a magyar költségvetésnek – közölte a Komárom-Esztergom megyei főügyész kedden.
Reszl Ildikó a közleményben azt írta, a megyei főügyészség bűnszervezetben, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, pénzmosás és más bűncselekmények miatt indítványozta a letartóztatást.
A nyomozási bíró egy hónapra rendelte el a cégvezető letartóztatását, szerinte fennáll annak veszélye, hogy a vádlott veszélyeztetné a bizonyítást és újabb bűncselekményt követne el. Emellett hat gyanúsított letartóztatásának meghosszabbításáról is rendelkezett.
A tájékoztatás szerint a cégvezető fiktív számlákat kiállító bűnszervezetet hozott létre és irányított, ennek része volt a többszintű, számlázási láncolatot alkotó céghálózat. A fiktív számlákat két, tatabányai székhelyű gazdasági társaság fogadta be 16 cégtől, így csökkentve az áfafizetés mértékét. A bűnszervezet a pénzt a céghálózaton átfolyatta, majd a készpénzt visszaadta. A fiktív számlákat kiállító gazdasági társaságok szintén valótlan tartalmú alvállalkozói számlákat fogadtak be.
A számlakiállító cégek ügyvezetőinek nagy része szlovák, lengyel, illetve angol állampolgár, akik tényleges ügyvezetői tevékenységet sosem végeztek. A cégeket és azok könyvelését a bűnszervezet vezetője irányította. Ő a költségvetési csalásból származó összegeket a Csehországban, Horvátországban, Szlovákiában és az Egyesült Királyságban létrehozott cégek bankszámláira utalta, ahonnan a pénz visszaáramlott egy tatai székhelyű céghez. A tatai cég a pénzből 2015 és 2019 között 12 ingatlant vásárolt, amelyeket bérbeadás révén hasznosított.
(MTI)
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
