Magyarország geotermikus nagyhatalom II.


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Ügyvédvilág 2009. évi utolsó, decemberi számában megígértük, hogy cikksorozatot indítunk a geotermikus energia hasznosításával kapcsolatban felmerülő problémák hátterében húzódó kérdések megválaszolása érdekében. Mint jeleztük, 2008-ban az MTA által felkért kutatócsoport stratégiai javaslatot készített a kormány számára. A 2009-es esztendő lezárása után viszont úgy tűnik, hogy 2010-ben sem lehetünk optimisták ezen a területen. Bár Magyarország elvileg valóban geotermikus nagyhatalomnak számít, a földben lévő termál- és talajvíz hasznosítását illetően mégis az utolsók között kullogunk. Miért?


„Önök a harmadik évezred küszöbén az emberiség előtt álló legnagyobb kihívásra keresik a választ. Az emberek tehetségüknek, műszaki találékonyságuknak és fáradhatatlanságuknak köszönhetően elözönlötték az egész Földet. Csak az utóbbi években ébredtünk tudatára annak a katasztrofális hatásnak, amely cselekedeteink nyomán környezetünket és a Földet velünk megosztó állatokat, növényeket éri. Bizonyos, hogy ugyanez a tetterő és tudás az általunk – oly sokszor figyelmetlenül és akaratlanul – okozott károk helyreállítására is fordítható.”
(David Attenborough)

Ennek gyökerei egymásba kapaszkodva és más területekbe is mélyen beágyazva nehezítik a tisztánlátást.

Ideje lenne már kihasználnunk azokat az adottságokat, amelyekkel hazánk rendelkezik. A geotermikus energia pedig éppen ezek közé tartozik. Nemcsak rendelkezésre áll, hanem további előnye, hogy a földhő „fenntartható” módon használható. Ez azt jelenti, hogy a kitermelt hő a hasznosítás után újratermelődik.

Nem elhanyagolható szempont, hogy a geotermikus energia felhasználásakor nincs széndioxid kibocsátás. Azt se feledjük, hogy a témával kapcsolatos további alap- és alkalmazott kutatás megszervezése, lefolytatása, a rendszer kiépítése, a karbantartás, az ipari alkalmazás hazai munkahelyeket teremt/het.

Ahhoz, hogy jobban megértsük ezt a területet, célszerű az akadémiai kutatás alapján elkészített háttértanulmányból (ld. keretben) kiindulnunk.

A kutatásban résztvevő szakemberek szerint hazánk, geotermikus adottságait tekintve, nemcsak európai, hanem világviszonylatban is az elsők között van. Ez főleg annak köszönhető, hogy a felszín alatt több km mélységig megtalálható törmelékes üledékből vagy repedezett mészkőből, dolomitból az ország területének több mint 70%-án minimum 30°C-os termálvizet lehet feltárni. Szaknyelven ez azt jelenti, hogy Magyarországon a geotermikus potenciál legalább ~60 PJ/év.

A geotermikus energia felhasználásának három lehetséges módja létezik:
– a hőszivattyúval segített hőhasznosítás,
– a közvetlen hőellátás, valamint
– a kapcsolt villamos energia és hőtermelés.

A hőszivattyús rendszereknek kétféle alkalmazási módja ismert. Az egyik sajátossága, hogy nemcsak a felszín alatti vizet képes hasznosítani, hanem a felszíni vízfolyásból, a talajvízből és a néhány méteres mélységben megtalálható talajhőből, valamint a mélyebben (150–300 m) lévő földhőből is képes energiát nyerni. Ennek a hőellátási módnak a legnagyobb előnye, hogy bárhol, elszórtan fekvő családi házak esetében is alkalmazható. (Tanyán is!)

Amennyiben a talaj mindenütt meglévő hőjét hőszivattyú segítségével képesek lennénk hasznosítani, akkor egyrészt a környezetvédelmi szempontoknak is jobban megfelelnénk, másrészt pedig sokkal olcsóbb energiához is juthatnánk. Ráadásul kis ráfordítást igényel a hőszivattyúk gyártása és alkalmazása. Ezzel elősegíthetnénk a hazai technológia fejlesztését és a szivattyúk gyártását, és nem kellene külföldről exportálnunk azokat. A hőszivattyúk működhetnek földgázzal, biogázzal és más környezetbarát hajtóanyaggal is. Működtetésükhöz sokkal kevesebb energia szükséges, mint amennyit használatukkal megspórolhatunk.

A hőszivattyú segítségével történő hőtermelés másik alkalmazási módja a „hulladékhő” hasznosítása. „Hulladékhő” lehet pl. a lehűlt termálvíz és az ipari folyamatoknál keletkezett meleg víz, vagy akár a levegő formájában jelentkező egyéb „hulladékhő” is.

Közismert, hogy Magyarország az egyik leghíresebb wellness-központ. Termálvíz-rezervoárjaink vízkészletei viszont végesek. Ugyanakkor érthető, hogy a turizmus jobb kihasználása érdekében egyre több termálvizet igyekszünk a földből kinyerni. Fontos lenne viszont, hogy a lehűlt víz visszakerüljön a rezervoárba (visszasajtolás). Ennek célja, hogy a víz újra felmelegedjen, és ismét hasznosítható legyen. Bár ez néha nálunk is megtörténik, de nem minden esetben.

A visszasajtolás is felvet néhány technikai kérdést. Ezek megoldására további kutatások és vizsgálatok, illetve fejlesztések szükségesek.

Sajnos ma azt sem tudjuk pontosan, hogy milyen mennyiségű termálvízkészlettel rendelkezünk, ezért országos állapotfelmérésre lenne szükség. Sokan azt sem tudják, hogy termálvíz készletünk az ivóvízzel hidrodinamikailag összefüggő tároló rendszerből származik, ezért a létfenntartásunkhoz szükséges vízkészletek pontos ismeretéhez is felméréseket kell végezni.

Visszatérve a geotermikus energia felhasználásához, a hőszivattyús rendszer mellett meg kell említenünk a közvetlen hőhasznosítást is, ugyanis geotermikus energiavagyonunk döntő része nagy mennyiségben és azonnal rendelkezésünkre áll. Így a termálvíz közvetlenül felhasználható lakóépületek fűtésére, használati melegvíz előállítására, üvegház fűtésére, de még terményszárításra is. Mindezeken kívül számos más lehetséges hasznosítási mód is létezik.

A jövő feladatai közé tartozik a geotermikus erőművek megépítése. Ehhez 2500–3000 m mélységből kell felhozni a legalább 120 °C-os vizet. Ausztriában és Németországban már működnek ilyen erőművek.

A geotermikus energia jelenleginél jobb hasznosítása érdekében át kell világítani ennek a területnek a jogszabályi hátterét és a halmozottan hátrányos megkülönböztetést jelentő közgazdasági szabályozórendszert.

Ha valaki a cikk elolvasása után úgy érzi, hogy az Ügyvédvilág meggyőzte őt, és így áttérne a geotermikus fűtésre, ne tegye. (?!) Új építésű családi ház, társasház, nyaraló esetében se! Akkor se, ha a kertjének végén termálvíz szökik a magasba. Hagyja inkább elenyészni e kincsből eredő energiát, és ne próbálja a hasznosításához megszerezni az engedélyeket! Volt, aki megpróbálta. Három év után feladta, és megmaradt a fosszilis energiánál, szennyezve ezzel a környezetet, és fizetésének nagy részét ma is fűtésre költi.

Ahhoz, hogy a jövőben ez ne legyen így, módosítani kell az egyes pénzügyi alapok tematikáját, végig kell gondolni az eddigi prioritásokat, és mindenképpen meg kell ezeket változtatni, még akkor is, ha ezzel meglévő érdekek sérülnek. Szükséges lehet az EU irányelvére épülő új energiatörvény megalkotása. Addig is meg kell semmisíteni a lobbiérdekeket érvényesítő helyi jogszabályokat! Az egymásnak sokszor ellentmondó rendelkezéseket tisztázni kell!

Az Ügyvédvilág februári számában a témával kapcsolatos jogszabályi hátteret tekintjük át, kiemelve annak gyenge pontjait.

Dr. Kiss Anna

A geotermikus energiahasznosítás nemzetközi és hazai helyzete, jövőbeni lehetőségei Magyarországon.
Bp. 2008. március 1.

Témafelelős:
Mádlné Dr. Szőnyi Judit PhD, egyetemi docens ELTE, FFI, AAF

Felkért közreműködők:
Dr. Rybach László, geotermikus professzor, az MTA külső tagja, az ELTE díszdoktora,
a Nemzetközi Geotermikus Szövetség elnöke, ügyvezető igazgató Geowatt AG, Svájc;
Dr. Lenkey László PhD, MTA–ELTE Geológiai Geofizikai és Űrtudományi Kutatócsoport
Dr. Hámor Tamás PhD, Magyar Bányászati és Földtani Hivatal
Dr. Zsemle Ferenc egyetemi tanársegéd, ELTE FFI, AAF.

 

Magyarország geotermikus nagyhatalom I.

A megújuló energiaforrások

Mire ügyeljünk hőszivattyús rendszerek telepítésénél?

Egy eddig kevésbé elterjedt megújuló energiaforrást hasznosító készülék: A hőszivattyú

Épületgépészeti megoldások, avagy a megújuló energiaforrások felhasználása passzívházaknál


Kapcsolódó cikkek

2024. április 18.

A segédmotoros kerékpárra is kell kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kötni

A robogótulajdonosok jelentős része továbbra sincs tisztában azzal, hogy biztosítási kötelezettség nem csupán a rendszámmal ellátott járművekre, hanem minden olyan segédmotoros kerékpárra is kiterjed, amely részt vesz a közúti forgalomban – hívta fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) csütörtökön.