Meddig terjed a számlabefogadó felelőssége?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Bíróság újabb „áfalevonási” ügyben hozott ítéletet, amelyben immár többedik alkalommal illette kritikával a magyar adóhatóság azon gyakorlatát, hogy az áfalevonási jog megtagadása révén a számlabefogadót szankcionálja a számlakibocsátó által elkövetett szabálytalanságok miatt. Az egyre szaporodó „áfalevonási” ügyek azt a kényes kérdést vetik fel, hogy meddig terjedhet a számlabefogadó felelőssége a számlakibocsátónál feltárt mulasztásokért. Az Európai Bíróság álláspontja ebben a kérdésben a számlabefogadókra nézve jóval kedvezőbb.

A szóban forgó C-324/11. sz. Tóth ügy kapcsán az Európai Bíróság az uniós szabályokkal ellentétesnek mondta ki a magyar adóhatóság azon értel­mezését, mely szerint a számlakibocsátónál feltárt formai hibák miatt megtagadható a számlabefo­gadónál az áfalevonási jog. Az alapügy 2007-re nyúlik vissza: a számlabefogadó egy építőipari te­vékenységet végző egyéni vállalkozó, aki a munka elvégzéséhez alvállalkozót vett igénybe. Mint utóbb kiderült, az alvállalkozó a munkásait feketén foglalkoztatta, adót nem fizetett, és vállalkozói igazolványát is visszavonták. Ezzel együtt a meg­bízó felé kibocsátott számlákat érvényes adószám alatt bocsátotta ki. Amikor az egyéni vállal­kozó az alvállalkozótól kapott számlák alapján le ­kívánta vonni a felszámított áfát, az adóhatóság arra hivatkozott, hogy a számlák nagy részének kiállításakor az alvállalkozó már nem szerepelt az egyéni vállalkozói nyilvántartásban. Továbbá a be­jelentett munkavállalók hiányában nem bizonyít­ható, hogy a számlák alapjául szolgáló munkákat valóban az alvállalkozó végezte el. Az adóhatóság ezért az ügyletet „fiktív”-nek minősítette, és az adólevonást megtagadta.

A magyar adóhatóság következetesen képviseli azt az álláspontot, hogy az egyértelműen és bizonyítottan „fiktív” számlákra nem lehet adólevonási jogot alapítani. Külön irányelv rendelkezik arról, mit kell „fiktív” számlának tekintetni, és így különösen akkor állapítja meg az ügylet hiteltelenségét, ha az nem valós, nem a számlában feltüntetett felek között jön létre, vagy nem a számlában szereplő tartalommal. Ha bármelyik feltétel hiányzik, az adólevonási jogot az adóhatóság megtagadja, és megkövetel az adózótól minden tőle ésszerűen elvárható intézkedést annak érdekében, hogy az általa befogadott számla valós teljesítésen alapuljon.

„A gyakorlatban előfordul, hogy az adóhatóság hiteltelennek minősít valamely ügyletet kizárólag a szám­lakibocsátó, vagy a láncban őt megelőző más szereplő, formai hibája miatt. Ilyen esetben az adólevonási ­jogot esetenként akkor is megtagadja, ha a formai hiba az ügylet tartalmi megvalósulását önmagában nem ­érinti. A számlabefogadót ilyenkor olyan, az érdekeltségi körén kívül eső ok miatt éri hátrány, amelyről nem volt tudomása, vagy amelynek ellenőrzését nem lehet a számlabefogadótól elvárni.” – mondta el dr. Békés ­Balázs, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda adópartnere.

A Tóth-ügyben az Európai Bíróság az adóhatóság álláspontjával szemben a következő álláspontot kép­viselte: az áfalevonási jogot nem lehet pusztán arra hivatkozással megtagadni, hogy a számlakibocsátó nem rendelkezett vállalkozói igazolvánnyal, illetve be nem jelentett munkavállalókat foglalkoztatott. Ezek a kö­rülmények az ügylet megvalósulását érdemben nem befolyásolják. Az Európai Bíróság szerint a számlabe­fogadóval szemben negatív következményeket – az áfalevonási jog megtagadását – csak akkor lehet alkalmazni, ha egyértelműen bizonyított: a számla befogadója tudta, vagy kellő gondosság mellett észlelhette, hogy a levonás alapjául szolgáló ügylet visszaélésen, az adószabályok megkerülésén alapul.

„Az »áfalevonási« ügyek rávilágítanak arra, hogy a gyakorlatban nagyon nehéz meghúzni a határt, ­meddig terjed a számlabefogadó felelőssége a számlakibocsátó szabálytalanságaiért. Az adóhatóság által kép­viselt álláspont szerint a számlakibocsátónál tapasztalt formai hibák is okot adhatnak az áfalevonási jog meg­tagadására, ezért az Európai Bíróság közelmúltban született ítéletei fényében érdemes lehet felülvizsgálni, egy adott konkrét esetben valóban fennálltak-e az adólevonási jog elvitatásának feltételei” – hívta fel a fi­gyelmet dr. Békés Balázs. ■

Faludi Wolf Theiss

A közelmúltban Az Év Ügyvédi Irodája Magyarországon díjat elnyerő Faludi Wolf Theiss 2007 novemberében jelent meg a hazai piacon a Wolf Theiss hálózat teljes jogú tagjaként, és ­azóta méltán vívta ki rangos és az üzleti ­életben meghatározó súllyal jelen lévő ügy­felei elismerését. Jelenleg 20 fős jogi csapata prominens magyar és nemzetközi társaságoknak, bankoknak és befektetőknek, valamint magán- és állami intézményeknek nyújt jogi szolgáltatásokat nemzetközi és hazai tranzak­ciókban, peres eljárásokban és adóügyekben egyaránt.

 

---