Megsértette a magyar nemzet méltóságát Tóta W a bíróság szerint


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magyar nemzet méltóságát sértő kifejezések miatt állapított meg sérelemdíjat a bíróság. Az ítélet nem jogerős – olvasható a Fővárosi Törvényszék közleményében.

D. Zoltán és társa felperesek 2018. december 7-én terjesztettek elő keresetet a Fővárosi Törvényszéken a HVG Kiadó Zrt. alperessel szemben. A felperesek annak megállapítását kérték, hogy az alperes megsértette a magyar nemzet közösségéhez való tartozáshoz fűződő személyiségi
jogukat azzal, hogy az általa kiadott hvg.hu oldalon közzétett, s Tóta W. Árpád által írt „Magyar ember nem lop, csak kalandozik” című cikkben az alábbi kijelentések szerepelnek: „büdös magyar migránsok”, „magyar banditák”. A felperesek kérték arra kötelezni az alperest, hogy távolítsa el a cikkből a kifogásolt kifejezéseket, továbbá kérték elégtételadásra és fejenként 200.000 forint sérelemdíj megfizetésére is kötelezni az alperest. A felperesek keresetüket azzal indokolták, hogy a kormány tevékenységének kritikájával foglalkozó cikk szerzője írásában feleslegesen használt a magyar nemzet méltóságát sértő kifejezéseket.

Az alperes elismerte az általa használt kifejezések sértő jellegét. Azzal védekezett, hogy napjaink megbélyegző politikai közbeszédének helytelenségére kívánta felhívni a figyelmet akként, hogy az irónia eszközével élve a honfoglaló magyarokra adaptálta a megbélyegző beszédmódot.

A bíróság 2019. május 7-én perfelvételi tárgyalást tartott, majd 2019. május 30-án ítéletet hirdetett a perben. A bíróság első fokon meghozott ítéletében helyt adott a keresetnek és megállapította, hogy az alperes megsértette a felperesek emberi méltóságát azzal a magatartásával, hogy az általa kiadott hvg.hu oldalon „Magyar ember nem lop, csak kalandozik” című cikkében a magyar nemzet méltóságát sértő „büdös magyar migránsok”, „magyar banditák” kijelentések szerepelnek. A bíróság kötelezte az alperest arra, hogy a kifogásolt kifejezéseket távolítsa el a cikkből, továbbá elégtételadó közleményben kérjen elnézést. A bíróság 400.000 forint sérelemdíj, továbbá összesen
176.400 forint perköltség és illeték megfizetésére is kötelezte az alperest.

A bíróság ítéletében azt állapította meg, hogy szövegkörnyezettől függ a „büdös magyar migránsok” és a „magyar banditák” kifejezésekben használt szavak értelmezése. Amennyiben egy pejoratív – így a perbeli „büdös” – jelzővel együtt egy egész népre, közösségre használják az
eredetileg jogi, vagy politikai tartalommal használt, bevándorlót jelentő „migráns” kifejezést, úgyaz is pejoratív, sértő értelmet nyer. A bandita kifejezés abban az esetben sértő, ha nem valamely cselekménnyel összefüggésben, hanem egy egész közösségre használják általánosító, megbélyegző jelleggel. Semmilyen nemzettel, így a magyar nemzettel szemben sem elfogadható a sértő, megbélyegző kifejezések öncélú használata.

Az alperes a kormányzattal szembeni kritikájának közlése érdekében egy olyan közösség, a magyar nemzet méltóságát sértette meg, amelynek egésze nem is végzi a kritika tárgyát képező tevékenységet. A cikk címe, témája nem a politikai közbeszéd stílusával foglalkozik, hanem a
nyomozó hatóságokkal kapcsolatos kritikáját fogalmazza meg a szerző. A sajtó felelőtlenségét eredményezné, ha a bíróság csak azért ismerne el jogszerűnek bármilyen sértő nyilatkozatot, mert iróniára hivatkozik az alperes. Az ítélet nem jogerős.


Kapcsolódó cikkek

2018. december 19.

Sérelemdíjat kell fizetnie egy telefontársaságnak

A Nyíregyházi Törvényszék közleményében azt írta, a zajterhelés mintegy négy éven keresztül állt fent, a lakó folyamatos jelzése ellenére a társaság nem nyújtott segítséget, valamint nem végzett ellenőrző méréseket sem. A szükségtelen zavarás sértette a lakó személyiségi jogait, így a pihenéshez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, az ingatlana rendeltetésszerű használatához való jogát, a nyugalmát, éjszakai pihenését, magánszféráját […]
2019. március 29.

Bizonyítható ténybeli alap nélkül közismert képviselőt sem lehet korrupcióval vádolni

A közszereplők, politikusok bírálhatósága az elszámoltathatóság fontos garanciája. Ez a jog ugyanakkor nem korlátlan: a reputáció megsértésére alkalmas kijelentéseknek, így a korrupció vádjának objektív ténybeli alappal kell rendelkeznie. Ennek hiányában az érintett jó hírnévhez való joga elsőbbséget élvez, és az alaptalan vádaskodó büntethető.