Mikor állapítható meg a bűnszervezetben való elkövetés?

Nem kizárt a bűnszervezet megállapítása akkor sem, ha egyébként egy korábban legálisan működő csoport a szervezete kereteit felhasználva súlyos megítélésű bűncselekmények elkövetését határozza el és azokat meg is valósítja. Ugyanis akkor, ha ezen működés kapcsán fennállnak a bűnszervezet alanyi és tárgyi feltételei, az abban résztvevők magatartása bűnszervezetben elkövetettként értékelendő.

Az alapügy

Az első fokon eljárt törvényszék a bűnszervezetben történt elkövetést azért nem állapította meg, mert álláspontja szerint nem volt levonható a következtetés arra, miszerint a terheltek által alkotott csoport olyan bűnözői csoport lett volna, melynek célja legalább ötévi szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény elkövetése volt, nem volt bizonyított, hogy a terheltek – ideértve a felső vezetőket, az egyes üzletek vezetőit is – célja „eleve” súlyos megítélésű bűncselekmény megvalósítása lett volna; ezzel szemben céljuk a szórakozóhelyek minél hatékonyabb működtetése volt, melynek keretében azonban a jogszerűen keletkezett bevétel részével jogszerűtlenül eljárva nem számoltak el az adóhatóság felé.

A Kúria döntése

Ez az álláspont téves.

Az ítélőtábla azon értelmezése, mely szerint nem kizárt a bűnszervezet megállapítása akkor sem, ha egyébként egy korábban legálisan működő csoport a szervezete kereteit felhasználva súlyos megítélésű bűncselekmények elkövetését határozza el és azokat meg is valósítja, helytálló. Ugyanis akkor, ha ezen működés kapcsán fennállnak a bűnszervezet alanyi és tárgyi feltételei, az abban résztvevők magatartása bűnszervezetben elkövetettként értékelendő.

A cégcsoportban működő terheltek a kitűzött cél – az adócsalás – érdekében csökkentették az adóbevallás részbeni alapját képező pénztárgépi adatokban a bevételek összegét. A célt szolgáló tevékenység szervezett és összehangolt volt, az összehangolt utasításokat a működést ismerő, gazdasági és könyvelési ismeretekkel rendelkező személyek adták ki és ellenőrizték azok végrehajtását, a felülvizsgálattal érintett terheltek a hierarchián végigvonuló vezetői utasítások szerint működtek közre, hajtották végre az utasításokat. Azaz a cél elérése – bűncselekmények megvalósítása – érdekében a korábbiaktól elkülöníthető, rendszerszintű, szervezett, összehangolt tevékenység folyt.

A bűnszervezetben elkövetés megállapításához elegendő az, ha a terhelt felismeri, hogy a szervezet összehangoltan működik a hosszú távú célok megvalósítása érdekében.

A fent kifejtettek alapján az üzletvezető terheltek számára nem lehetett kétséges sem az, hogy háromnál lényegesen több személy vett részt egy hosszabb időre létrehozott, összehangoltan működő szervezet működésében, sem az, hogy a működés célja súlyosabb megítélésű – ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel fenyegetett – bűncselekmények elkövetése volt, függetlenül attól, hogy a saját tevékenységükkel nem járultak hozzá a teljes, a súlyosabb minősülést eredményező vagyoni hátrány okozásához. Azzal ugyanis valamennyien tisztában voltak, hogy a cégcsoport nagy számú üzletet működtetett, melyek közül több igen nagy bevételre tett szert, a bűncselekmények nem csupán az általuk vezetett üzletek révén valósultak meg, így az okozott vagyoni hátrány, amelynek bekövetezéséhez maguk bűnsegélyt nyújtottak, lényegesen meghaladta azt a mértéket, amelyre tekintettel az adócsalás (költségvetési csalás) miatt kiszabható szabadságvesztés nem csupán eléri, de meg is haladja az öt évet.

Mindezekre tekintettel a másodfokon eljárt ítélőtábla törvényesen állapította meg, hogy a büntetést a felülvizsgálattal érintett terheltekkel mint bűnszervezetben elkövetőkkel szemben kellett kiszabni.

(kuria-birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


A rendőrséghez kerülnek a szabálysértési eljárások
2020. február 26.

Márciustól ismét a rendőrség jár el általános szabálysértési hatóságként, ez könnyebbséget jelent majd az állampolgároknak, akiknek nem kell utánanézniük, hogy az ügyükben vajon járási és kerületi hivatalok vagy a rendőrség az illetékes.

Rendbírság kiszabása kötelező védelem esetén
2020. február 26.

Rendbírság kiszabása kötelező védelem esetén

A védő mulasztása az eljárás elhúzódását eredményezte. A rendbírság kiszabott összege a törvény szerinti minimumhoz közeli mértékű, ezért eltúlzottnak nem tekinthető, vagyis megfelelő szankciója a jelenléti kötelezettség elmulasztásának és elégséges intelem a jövőbeli eljárási kötelezettségek fokozott figyelemmel kísérésére.

A nemzetiségi temetők megőrzéséért állt ki az ombudsmanhelyettes
2020. február 26.

A nemzetiségi temetők megőrzéséért állt ki az ombudsmanhelyettes

A Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes ebben hangsúlyozza, hogy a temetőknek, temetkezési helyeknek kiemelt jelentőségük van a nemzetiségi származású személyek identitásának megőrzésében, valamint a nemzetiségek kulturális, történeti, vallási hagyományai, épített és tárgyi emlékei továbbörökítésében.