Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Miskolci Törvényszéken kialakított távmeghallgatási rendszer alkalmazásával hallgatott meg az amszterdami bíróság szerdán tanúként egy magyar állampolgárt – közölte a törvényszék sajtóosztálya.
A tájékoztatás szerint az amszterdami bíróságon emberkereskedelem miatt indult büntetőeljárás, és felmerült egy szerencsi lakos meghallgatásának szükségessége, ehhez a hollandok a Szerencsi Járásbíróságtól kértek segítséget.
A járásbíróság a kérésnek eleget téve a Miskolci Törvényszék egyik távmeghallgatásra alkalmas tárgyalótermébe idézte be a tanút. Az amszterdami és a miskolci tárgyalótermet telekommunikációs eszközök segítségével összekapcsolták, lehetőséget teremtve arra, hogy a holland bíróság tolmács közvetítésével, közvetlenül tegyen fel a kérdéseket a tanúnak.
Ennek köszönhetően a szerencsi tanúnak nem kellett Amszterdamba utaznia, a meghallgatása mégis ugyanolyan módon történt, mintha egy holland tárgyalóteremben lett volna; a távmeghallgatási rendszer csaknem 1600 kilométerre is tökéletesen biztosította a tárgyalótermekben helyet foglalók közötti élő és azonnali kommunikációt – olvasható a közleményben.
A törvényszék arra is kitért, hogy a rendszer használatával az ítélkezés tértől és időtől függetlenné válik; immár bármely magyar bíróság összekapcsolható akár külföldi bíróságokkal is, és telekommunikációs eszközökkel bármely időpontban tarthatók meghallgatások.
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
