Mit ellenőriz a Munkaügyi Hivatal 2014-ben?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Március-áprilisban már megtörtént a védett munkavállalók ellenőrzése, de milyen további célvizsgálatokra számíthatnak még a Munkaügyi Hivatal részéről 2014-ben a munkaadók?


A 2014. évi ellenőrzés elvei

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal főigazgatója által kiadott általános és konkrét ellenőrzési elvek szerint a munkavédelem területén elsődleges cél, hogy a munkavédelmi felügyelőség növelje az ellenőrzések hatékonyságát azok tervezésével, az előzetes bejelentéssel végzett és elsősorban a nagy létszámú munkavállalót foglalkoztató munkáltatók gyakoribb és tartalmában részletesebb ellenőrzéseivel.

A munkavédelmi felügyelőség több olyan munkahelyen folytat majd ellenőrzést, ahol veszélyes munkaeszközt és technológiát alkalmaznak, zajjal, kéz–karrezgéssel, veszélyes anyagokkal/keverékekkel, rákkeltő vagy mutagén anyagok expozíciójával járó tevékenységet folytatnak. Cél továbbá kiemelt védelemre szorulók (fiatalkorúak, terhes, nemrégen szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák, idősödők, megváltozott munkaképességűek, mozgáskorlátozott vagy egyéb testi fogyatékos munkavállalók) foglalkoztatási körülményeinek alapos áttekintése.

A munkaügyi ellenőrzések tekintetében kiemelt cél a munkavállalók rendszeres és fokozott tájékoztatása az őket érintő esetleges jogszabály változásokról, illetve egyéb információkról. További cél annak elősegítése, hogy a munkavállalók alapvető jogai érvényesüljenek, rendelkezzenek rendezett jogviszonnyal, csökkenjen a jogkövető vállalkozások versenyhátránya, és ez segítse a munkahelyek megtartását, illetve az új, legális (adózó) munkahelyek létesítését.

A hatóság félévente legalább két nyílt napot tart annak érdekében, hogy a munkavállalók – különösen a pályakezdők, illetve a munkaerőpiacra visszatérni szándékozó álláskeresők – tisztában legyenek a munkaviszonyból származó legfontosabb jogaikkal és kötelezettségeikkel, illetve a munkáltatók számára egyértelműen körülhatárolható legyen a betartandó és a munkaügyi ellenőrzés keretében vizsgálandó munkajogi előírások köre.

A munkaügyi ellenőrzésnek kiemelt feladata a munkaszerződés, illetőleg az adóhatósági bejelentés nélküli foglalkoztatás feltárása, a munkavállalók anyagi és munkával kapcsolatos érdekeinek biztosítása. Így különösen a munkabérhez, valamint a pihenőidőhöz való jog érvényesülésének, illetve az ezekhez kapcsolódó, valóságnak megfelelő munkaidő nyilvántartására vonatkozó jogszabályok megtartásának ellenőrzése. Ennek során az arányos ágazati elosztásra is figyelemmel kell lenni azzal, hogy a megelőző évben munkaügyi jogsértésekkel leginkább érintett ágazatok, illetve mintába még be nem került egy-egy ágazat vizsgálatára is sort kell keríteni.

Konkrét elképzelés, hogy a munkaügyi ellenőrzések legalább 10 százaléka érje el a személy- és vagyonvédelem területén működő munkáltatókat,  5 százaléka pedig a javítási tevékenységet folytató munkáltatókat.

A munkavállalók rendezett jogviszonyának biztosítása érdekében bejelentés nélküli foglalkoztatás feltárása esetén a munkáltatók legalább 80 százalékát érintően kell vizsgálni – utóellenőrzés keretében – a döntés végrehajtását, illetve az egyes felügyelőségek, tekintettel az illetékességi terület foglalkoztatási helyzetére, évente legalább egy alkalommal vizsgálatot tartanak az ott jellemző, kiemelt szabálytalanságok felszámolása érdekében.

A módszerek

Nézzük, milyen eszközökkel próbálja a Hivatal hatékonnyá tenni ellenőrzési mechanizmusát! Az ellenőrük iratbekéréssel, adatszolgáltatással, tájékoztatáskéréssel, adatbázis lekéréssel, helyszíni ellenőrzéssel keresik meg a munkáltatókat, illetőleg számos – az adott tárgykör szempontjából legcélravezetőbb – ellenőrzési formát alkalmaznak:

  • célvizsgálat: az Mt.-ben meghatározott valamennyi tárgykört felöleli, konkrét célra irányul, a felügyelők többsége részt vesz az ellenőrzésben és legalább három hétig tart;
  • akcióellenőrzés: nem öleli fel az összes tárgykört, a felügyelők többsége részt vesz benne és időtartamát tekintve maximum három hétig tart;
  • komplex vizsgálat: a munkavédelmi területen a munkáltatók általános munkavédelmi feladatainak teljesülését vizsgálják, a munkaügyi szakterület esetében pedig az Mt.-ben felsorolt valamennyi szakterület folyamatos ellenőrzése jellemző, melynek minden esetben részei az Mt. 3.§ (1) bekezdés a) és b) pontjában szereolő foglalkoztatási szabályok, a munka- és pihenőidő nyilvántartására vonatkozó szabályok és ezzel összefüggésben a munkabérre vonatkozó rendelkezések vizsgálata;
  • a munkavédelmi szakterület 1 hónapra előre bejelentett helyszíni ellenőrzése az NFH Főigazgatójának utasítása szerinti tárgykörben és tartalommal;
  • közérdekű bejelentés és panasz vizsgálata: a Hatóság feladatkörébe tartozó valamennyi ügyre ki kell terjednie;
  • utóellenőrzés: célja a hatóság jogerős döntésében foglaltak betartásának vizsgálata, kiemelten a munkavédelem és a jogellenes foglalkoztatás területén;

Mit kell tartalmaznia az ellenőrzési tervnek?

Az eljáró szerveknek ellenőrzéseik végrehajtásához ellenőrzési tervet kell készíteniük, melynek tartalmaznia kell az ellenőrzés tárgyát, az ellenőrzési időszakot, az ellenőrzés ütemezését (határidejét, időtartamát és a beszámoló elkészítésének határnapját), illetve a hatóság vezetője által meghatározott egyéb adatokat (pl. rendkívüli eljárások elrendelése). Az ellenőrzések végrehajtásáról, valamint az eredményekből levonható következtetésekről a hatóság vezetője készít jelentést, melyet a szalmai irányító szerv számára eljuttat.

A munkavédelem idei ellenőrzése

Az eljárások két csoportba sorolhatók: a munkavédelmi és a foglalkoztatási jogviszonnyal kapcsolatos ellenőrzésekre. Az ezévi munkavédelmi vizsgálatok időrendi sorrendben érintőlegesen a következők:

2014. I. félév – az egészségügyi szolgáltatók célvizsgálata

Az első félév kiemelt ellenőrzési témája az egészségügyi szolgáltatásban használt éles vagy hegyes munkaeszközök által okozott sérülések megelőzésére, az ilyen eszközök használatával járó kockázatok kezelésére, valamint az ezeket alkalmazó munkavállalók tájékoztatására, képzésére vonatkozó munkavédelmi előírások megtartása. Az utóbbi időben ugyanis a dolgozók körében nagy számban fordultak elő az ilyen eszközökkel okozott sérülések.

2014. II-III. negyedév – a építőipari kivitelezési tevékenység célvizsgálata

Ennek indoka, hogy az elmúlt évben a halálos kimenetelű munkabalesetek mintegy kétharmada ebben a szektorban történt.

2014. II félév – anyagmozgatással járó tevékenységek célvizsgálata

A tavalyi év utolsó két negyedévében 9 halálos munkabaleset történt e tevékenység végzése során.

2014. nyár – a hőségriasztással kapcsolatos rendelkezések megtartása, akcióellenőrzés

Az utóbbi években tapasztalt nyári hőség idején a munkavállalók szervezetének megterhelése megnő, ebben az időszakban a szabályok maradéktalan betartása kiemelten fontos.

2014. II. félév – a bányászat munkaegészségügyi célvizsgálata

A bányászok szervezete fokozottan ki van téve az egészségügyi károsodásnak, számos más szakmához képest nagy a balesetveszélyes helyzetek száma, illetőleg számos esetben előre nem látható körülmények merülhetnek fel. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatallal, valamint a bányakapitányságokkal közös eljárás.

2014 május 14-15.: XI. Magyar Munkaerő-kölcsönési Konferencia

A konferencia tematikáját úgy állítottuk össze, hogy a hazai kölcsönzési piac résztvevői (kölcsönbe adók és kölcsönbe vevők egyaránt) választ kaphassanak az éppen aktuális kérdéseikre. Kiemelten kezeljük a hamarosan aktuálissá váló áfa-előfinanszírozás megoldási lehetőségeit.

Értesüljön az újdonságokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadóinknak, Simon Balázsnak (Humánia HRS Group Zrt) és Dr. Berke Gyulának (egyetemi docens, tanszékvezető PTE ÁJK) Jöjjön el kétnapos szakmai konferenciánkra!

Ízelítő a programból:

2014. május 14.

  • 10:10-12:15  Bevezető plenáris előadás: Likviditás – Van megoldás az ÁFA előfinanszírozására?
  • 13:30-15:15 Magyar munkavállalók külföldi munkavállalása

2014. május 15.

  • 10:00-10:40 Másodlagos piac
  • 11:00-12:30 Az iparág  jövője: regionális fúzió

Helyszín: Balatonkenese, Hotel Marina Port****

Bővebb információk és jelentkezés itt

A célvizsgálatok lebonyolításához a szakmai irányító szerv munkavédelmi szempontok az bocsát a felügyelőségek rendelkezésére, de a tevékenységet érintő jogszabályok tételes felsorolása megtalálható a www.munka.hu weboldalon a munkavédelemi és munkaügyi tevékenység pontban a jogszabályok almenüben. Rendkívüli körülmények felmerülése esetén a terven felül a Hivatal akcióellenőrzést rendelhet el. Az egyes eljárások eredményeként a Hivatal munkaügyi bírságot alkalmazhat az előírásokat megsértő munkaadóval szemben.

Mire számíthatunk a munkaügyben?

Ahogyan azt már említettük, a március-áprilisban már sor került a védett munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatos célellenőrzésre. De milyen vizsgálatokra várhatunk még az év többi részében?

2014. június-július – a foglalkoztatásra irányuló alapvető szabályok érvénysülésének célvizsgálata

A vizsgálat célja az munkavállalók alapvető jogainak érvényre juttatása, illetve a tisztességes, jogkövető vállalkozások versenyhátrányának csökkentése.

2014. október-november – a munkabérrel kapcsolatos rendelkezések megtartása

Cél a Met. vonatkozó szabályai gyakorlati érvényesülésének vizsgálata.

A munkaügyi célvizsgálatok száma, terjedelme az adott időszakban rendelkezésre álló és bevonható anyagi és humán erőforrástól függenek, így ezekről előre nem rendelkezünk információval.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Elindult az E-ING képzés a Magyar Ügyvédi Kamarában

Az ügyvédség szempontjából a 2024-es év talán legnagyobb kihívása az új ingatlan-nyilvántartási eljárás bevezetésére való felkészülés. Az E-ING képzés előkészítését a MÜK koordinálja azzal a céllal, hogy az új eljárásra vonatkozó elméleti és gyakorlati ismeretekkel segítse a kollégák felkészülését – derül ki a Magyar Ügyvédi Kamara Oktatási és Akkreditációs Bizottsága tájékoztatójából.

2024. április 19.

A közös tulajdonban álló jármű tulajdonosai csak közösen dönthetnek a jármű üzembentartójáról

A közös tulajdonban álló jármű tulajdonosai csakis közösen dönthetnek arról, hogy ki a jármű üzembentartója, személye ugyanis csak a tulajdonostársak egybehangzó nyilatkozata alapján állapítható meg. Ha az üzembentartó személye megállapítható, akkor e minőség megváltoztatásához, megszüntetéséhez úgyszintén a tulajdonostársak egyetértése szükséges – a Kúria eseti döntése.

2024. április 17.

Szolgáltató közigazgatás – 2. rész

Alábbi cikksorozatunk betekintést ad a Szolgáltató közigazgatás – A tájékoztatáshoz való jog a magyar szociális ellátórendszerben című Wolters Kluwer-kiadvány egyes részleteibe.