Munkahelyi baleset: mikor felelős a munkáltató?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ha a kár a legkisebb mértékben is összefüggésben áll a munkaviszonnyal, a munkáltató felelőssége már megállapítható. A XV. Magyar Munkajogi Konferencián Dr. Tálné dr. Molnár Erika bíró, a Kúria kollégiumvezető-helyettese beszélt a joggyakorlat-elemzés tanulságairól.

Az Alaptörvény és a bírósági törvény teszi kötelezővé a Kúria számára a jogegység biztosítását; sokáig nem volt elég alsófokú ítélet az új Munka törvénykönyve hatályba lépése után, de mára kialakult az az ítélkezési gyakorlat, amit érdemes vizsgálni – kezdte A munkáltató kártérítési felelőssége című előadását Dr. Tálné dr. Molnár Erika bíró, a Kúria kollégiumvezető-helyettese a Wolters Kluwer Hungary által megrendezett XV. Magyar Munkajogi Konferencián. A Kúria két joggyakorlat elemzését – az egyik jogalapi kérdésekkel, a másik a munkáltatói kártérítési felelősség összegszerűségével foglalkozik – kollégiumi vélemény kíséri, ami a munkáltatók gyakorlatára is hatással van – tette hozzá.

A munkáltatói kártérítési felelőssége objektív felelősség, melynek jogpolitikai célja a prevenció. A kártérítési felelősség szabályozásától a felek nem térhetnek el, és kollektív szerződésben is csak a munkavállaló javára tehetik ezt meg – jellemezte a munkáltató felelősségét a kollégiumvezető-helyettes.

Dr. Tálné dr. Molnár Erika a joggyakorlat-elemzésekből kiemelte: ha a kár a legkisebb mértékben is összefüggésben áll a munkaviszonnyal, a munkáltató felelőssége már megállapítható. A felelősség megállapítását nem zárja ki minden esetben az írásbeli munkaszerződés hiánya – például színlelt, vagy érvénytelen munkaszerződés mellett is megállapítható a munkáltatói felelősség. Ráadásul a munkaadó felelőssége nem függ attól, hogy a munkaviszony mennyi ideig állt fenn: az első napon bekövetkezett baleset inkább súlyosbító körülmény.

A joggyakorlat-elemzés során a Kúria bírói arra jutottak, hogy tágan értelmezendő, hogy a baleset a munkaviszonnyal összefüggésben történt-e; általában azt vizsgálják a bíróságok, hogy a munkavállaló tevékenysége a munkaadó érdekében történt-e. Más kategóriába tartozik viszont a munkába járás során bekövetkezett baleset: erre a bírósági gyakorlat szerint nem vonatkozik a munkáltató kártérítési felelőssége.

Fontos feladata volt a joggyakorlat-elemző csoportnak, hogy a különböző fogalmak helyes használatára felhívja a figyelmet. Az üzemi baleset fogalmát például az egészségbiztosításról szóló törvény használja, és nincs semmiféle munkajogi relevanciája. A munkabaleset fogalmát a munkavédelmi törvény határozza meg, ezt már a munkaügyi bíróságok is tudják értelmezni. Nem így a foglalkozási betegség kategóriát, amelyet semmilyen jogszabály nem definiál. A joggyakorlat-elemző csoport ezért azt javasolja, hogy helyette a felek használják a munkaviszonnyal összefüggő egészségkárosodás fogalmát – mondta Dr. Tálné dr. Molnár Erika.

A kárt előidéző ok akkor minősül a munkáltató ellenőrzési körén kívül esőnek, ha az a munkáltatói tevékenységtől független; vagyis a termelés kockázati körébe eső dolgok a munkáltató felelősségéhez tartoznak – ismertette a joggyakorlat-elemzés egyik fontos megállapítását a kollégiumvezető-helyettes. Példaként elmondta, hogy egy hibás szög okozta szemsérülést akkor is a munkáltató felelősségi körébe utalt a bírósági ítélet, ha nyilvánvaló, hogy a vállalat nem tudja ellenőrizni az általa rendelt több ezer szöget. Ha a munkáltató ellenőrzési körébe eső dolog okozta a balesetet, semmilyen más körülmény nem vizsgálandó, a munkáltató felelőssége egyértelmű – tette hozzá a bíró.

Hangsúlyos megállapítása a joggyakorlat-elemzésnek, hogy a kár elkerülésének elvárhatóságát általános mércét alkalmazva kell megítélni, tehát például egy kis cég nem védekezhet azzal, hogy nincs elég pénze dolgozói biztonságára.

A joggyakorlat-elemzés jelentős tanulsága, hogy az új polgári perrendtartás nyomán az elmaradt jövedelem megállapítását nem a távolléti díj alapján kell kérni, hanem a ténylegesen kifizetett összegek nyomán számított havi átlagbér alapján; ráadásul zárt egy év alapján kell az időtartamot meghatározni, vagyis napokat nem lehet számolni, csak teljes hónapokat.

Szintén fontos megállapítása a joggyakorlat-elemzésnek, hogy ha nincs összehasonlítható munkabér, akkor sérelemdíjjal lehet kompenzálni az elmaradt jövedelmet – mondta Dr. Tálné dr. Molnár Erika a XV. Magyar Munkajogi Konferencián.

(A Jogászvilág kiadója a Wolters Kluwer Hungary Kft. – a szerk.)