Munkaviszony közalkalmazotti jogviszonnyá nem alakulhat

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. július 13.
Címkék: , , , , , , ,
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Megszűnik a munkaviszony, ha a jogügylet vagy jogszabály rendelkezése alapján a gazdasági egység az átadótól az átvevőre átszáll, s az átvevő nem az Mt. hatálya alá tartozik.

Az alapügy

A felperes 1996. február 1-jétől 2014. augusztus 31-éig állt munkaviszonyban az alperessel, melynek fenntartója egy nonprofit kft. volt. 2014. szeptember 1-jei hatállyal az alperesi intézmény a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) fenntartása alá került. A munkáltató 2014. október 30-án kelt intézkedésével 2014. augusztus 31-i hatállyal megszüntette a felperes munkaviszonyát arra hivatkozva, hogy fenntartóváltás következtében munkaviszonya 2014. szeptember 1-jei hatállyal a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) értelmében közalkalmazotti jogviszonnyá alakult át, felmentési időre járó távolléti díjat és végkielégítést azonban nem fizetett a felperesnek.

A kereseti kérelem
A felperes keresetében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) alapján végkielégítés és felmentési időre járó távolléti díj megfizetésére kérte kötelezni az alperest arra hivatkozva, hogy a munkáltató és közötte munkaviszony állt fenn, ami 2014. augusztus 31-ével az megszűnt és másnaptól közalkalmazotti jogviszonyra szóló kinevezést kapott.

Az alperes ellenkérelme
Az alperes a kereset elutasítását kérte arra hivatkozva, hogy a felperes jogviszonya közalkalmazotti jogviszonyként folytatódott tovább.

Az elsőfokú bíróság a végkielégítés és a felmentési időre járó távolléti díj megfizetésére kötelezte az alperest, mely határozatot a másodfokú bíróság helybenhagyta.

A Kúria megállapításai
Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Megállapította, hogy a peres felek között nem volt vitatott az a tény, hogy a felperes munkaviszonyban állt az alperessel, s jogviszonyára az Mt. szabályait kellett alkalmazni. Az alperes fenntartója a KLIK lett és az Nkt. alapján az intézménynél a foglalkoztatottakat közalkalmazotti jogviszonyban kellett foglalkoztatni. Az Mt. szerint megszűnik a munkaviszony, ha a jogügylet vagy jogszabály rendelkezése alapján a gazdasági egység az átadótól az átvevőre átszáll, s az átvevő nem az Mt. hatálya alá tartozik. A hatályos Mt. ezt a munkaviszony megszűnésének tényállásaként rögzíti, így az adott esetre a munkáltató személyében bekövetkező változás szabályai nem alkalmazhatóak. Jogszabályi rendelkezés hiányában nincs az átvevő munkáltatónak továbbfoglalkoztatási kötelezettsége és nincs a munkavállalónak lehetősége arra, hogy nyilatkozzon a vonatkozásban, kíván-e a továbbiakban közalkalmazottként az új munkáltatónál alkalmazásban állni vagy sem, azonban az átvevő munkáltatónak lehetősége van arra, hogy ajánlatot tegyen a volt munkavállalónak egy új jogviszony létesítésére és annak elfogadása esetén az érintett személlyel közalkalmazotti jogviszonyt létesítsen.
A perbeli esetben a munkáltató az Mt., míg az új munkáltató a Kjt. hatálya alá tartozik, ezért a felperes munkaviszonya az átadás-átvétel időpontjában a felek akaratától függetlenül az Mt. alapján megszűnt. Bár az átadó munkáltató tájékoztatási kötelezettségét elmulasztotta, ez nem eredményezte azt, hogy a felperes munkaviszonya a jogviszonyváltást követően is fennmaradt volna e munkáltatónál, hanem az a törvény erejénél fogva 2014. augusztus 31-ével megszűnt. Erre figyelemmel a munkáltatónak az Mt. alapján a munkavállaló részére meg kellett volna fizetnie a felmentési időre járó munkabért és a végkielégítést.

(lb.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Mire kell gondolni, ha fizetési nehézségek vannak a cégünknél?
2020. február 18.

Gyakran előfordul, hogy nem úgy megy az üzlet, ahogy szeretnénk, ennek a súlyosabb formája, ha veszteséges a működés, esetleg már fizetési nehézség is felmerül a cégnél. Ilyenkor több út áll előttünk, lehet lyukakat tömködni és a túlélésre játszani, illetve szembenézni a problémával és megoldást keresni.

Több kartellt is vizsgált a GVH
2020. február 18.

Több kartellt is vizsgált a GVH

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az elmúlt időszakban több jelentős, a vállalkozások versenykorlátozó magatartása miatt indított ügyben hozott határozatot. A döntések jól tükrözik a Hivatal egyik elsődleges célkitűzését: szigorú fellépés a kartellek ellen – különösen, ha azok közbeszerzési eljárásokat érintenek.