Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A munkáltató azon magatartásával, hogy a munkavállalót indokolás nélkül, mindenfajta tájékoztatás hiányában, a korábban ellátott, a munkaköre jellegét meghatározó tevékenységétől meghatározatlan ideig eltérő módon foglalkoztatja, és ezáltal bizonytalan helyzetben tartja, a munkaszerződés szerinti foglalkoztatási kötelezettségét szegi meg, amely a munkavállaló azonnali hatályú felmondásának jogszerű indoka lehet.
Az alapügy
A felperes gyógyszertári szakasszisztens munkakörben állt az alperes alkalmazásában. A betegállományból visszatérve azt tapasztalta, hogy az alperes letiltotta a számítógépes hozzáférését. A felperes 2015. november 2-án azonnali hatályú felmondással szüntette meg jogviszonyát, amelyet azzal indokolt, hogy a gyógyszertárvezető 2015. október 28-tól nem az Mt. 51. § (1) bekezdése szerint foglalkoztatja. A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy azonnali hatályú felmondása jogszerű volt, és az alperes fizessen részére kéthavi távolléti díjával azonos összegű végkielégítést, felmondási időre járó munkabért, valamint cafeteria juttatást. Az alperes a kereset elutasítását kérte és viszontkeresetet terjesztett elő. Az Mt. 84. § (1) és (4) bekezdése alapján kérte, hogy a bíróság kötelezze a felperest 30 napra járó felmentési időre kifizetendő munkabérével azonos összegű kártérítés megfizetésére. A felperes ellenkérelme a viszontkereset elutasítására irányult, elsődlegesen annak elkésettségét állítva. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek végkielégítést, felmondási időre járó munkabért és cafeteria ellenértéket, az alperes viszontkeresetét elutasította. A mindkét fél fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében helybenhagyta. Az alperes a jogerős ítélet elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő új határozat meghozatalát kérte a kereset elutasítása és a viszontkeresetnek helyt adó döntés meghozatalával. A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A Kúria döntése
A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg más munkakörben foglalkoztatni, ez azonban az Mt. 6. § (3) bekezdése szerint a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat. Az eljáró bíróságok a rendelkezésre álló adatok alapján helytállóan következtettek arra, hogy a munkáltató a felperessel szemben azzal sértette meg együttműködési kötelezettségét, hogy a gyógyszertári szakasszisztens felperest alapvető, munkaköre jellegét meghatározó feladatainak végzésétől indokolás nélkül eltiltotta úgy, hogy a változtatás időtartamáról, annak várható módjáról nem tájékoztatta. Az alperes szerint a felperes azonnali hatályú jogviszony megszüntetése azért is jogellenes, mert nem az előírt rendben adta át a munkakörét. A felperes távozási szándékát közölve, az azonnali hatályú felmondás továbbítására kérte munkatársát, aki ennek eleget is tett, a munkáltatói jogkörgyakorlója a jognyilatkozatot megkapta. Peradat, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója az azonnali hatályú felmondás átadása napján már értesült a felperes szándékáról, a jognyilatkozatot megkapta, arra nyilatkozatot is tett. A munkavállaló azonnali hatályú felmondása tehát hatályosult: az írásbeli jognyilatkozatot a címzett átvette. Az Mt. 51. § (1) bekezdés megszegésére alapított munkavállalói azonnali hatályú felmondás jogszerű. Az alperes által anyagi jogszabálysértésként megjelölt Mt. 82. § pedig téves, mivel az a munkáltató jogellenes jogviszony megszüntetésének jogkövetkezményeit rendezi, jelen esetben pedig a felperes élt az azonnali hatályú felmondással, amelynek más jogkövetkezményei vannak. A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
A tavaly elfogadott új idegenrendészeti törvény úgy szabályozza a vendégbefektetői vízum fogalmát, hogy vendégbefektetői vízumot az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, akinek beutazásához és tartózkodásához magyarországi befektetéseire tekintettel nemzetgazdasági érdek fűződik. Ahogy azt dr. Knall Petra, a Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda szakértője elmagyarázta, az új programban az számít vendégbefektetőnek.
Az észszerűségre alapozta ítéletét a bíróság, amikor úgy döntött, hogy a kolumbiai drogbáró neve nem jegyezhető be védjegyként az Európai Unióban.
A magyar ESG törvény egyik fő célja, hogy olyan egyablakos beszámolói rendszert alakítson ki, ahol a magyar cégeknek nem „kismillió”, hanem csak egy kérdőívet kelljen kitölteniük az ügyfélkapun keresztül, amit aztán mindenhol, mindenkivel el tudnak fogadtatni.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
