12 évet kapott a volt bíró


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Vesztegetés miatt ítélték el a volt szegedi törvényszéki bírót, a bűntársa – egy ügyvéd – viszont megúszta, mivel tanúskodott a volt bíró ellen. 


Tizenkét év börtönre súlyosította N. Norbert Barna volt szegedi törvényszéki bíró vesztegetés miatt első fokon kiszabott 10 év börtönbüntetését csütörtökön kihirdetett jogerős ítéletében a Debreceni Ítélőtábla.

A Szegedi Törvényszék bírói tisztségéből 2012 januárjában felfüggesztett tanácselnökét a táblabíróság 10 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, és véglegesen eltiltotta az egyetemi jogi diplomához kötött foglakozástól. Egyebekben helybenhagyta a Debreceni Törvényszék 1,5 millió forint pénzbüntetésre és 3,3 millió forint vagyonelkobzásra vonatkozó ítéletét.

Az ítélőtábla indoklása szerint a modern társadalmak alkotmányos alapértéke a független igazságszolgáltatás, amelynek azt kell képviselnie, hogy a csúcsán elhelyezkedő bíró a döntésének meghozatalakor mindenféle külső ráhatástól mentesen jár el. A hivatali vesztegetés körében nincs annál nagyobb bűn, mint amikor egy bíró adja el a döntését. 

Az ilyen cselekmény képes alapjaiban megrengetni az alkotmányos alapelvekbe, a többi között a törvény előtti egyenlőségbe vetett hitet. A bíróság szükségesnek látta a vádlottat véglegesen eltiltani a foglalkozásától is, hiszen ki lenne méltatlanabb erre, mint az a bíró, akit megvesztegettek – indokolta a döntést Ficsór Gabriella tanácsvezető bíró.

A vádirati tényállás szerint N. Norbert Barna 2009-2011-ben nyolc esetben hozott kedvezőbb ítéletet ügyvéd barátja ajánlatát elfogadva annak védencei ügyében, 300-500 ezer forintnyi juttatás fejében. Az ügyvéd szintén részesült a pénzből: a gyanúsítottak, vádlottak hozzátartozóitól kapott összeget megfelezték. 

N. Norbert Barna a Csongrád Megyei Bíróság – ma Szegedi Törvényszék – csoportvezető bírájaként, tanácselnökeként például házi őrizetre vagy lakhelyelhagyási tilalomra változtatta másodfokon az előzetes letartóztatást; a végrehajtandó szabadságvesztést felfüggesztettre, a felfüggesztett szabadságvesztést pénzbüntetésre mérsékelte. Egy másik ügyben ítélkezési szünetben „szembeötlő sietséggel” hatályon kívül helyezett egy első fokú ítéletet és a bíróságot új eljárásra kötelezte. 

Titkos adatgyűjtés a büntetőeljárásban

Kis László kötete a büntetőeljárás egy nagyon vékony, ám annál szerteágazóbb kérdésének, a titkos adatgyűjtésnek próbálja felfedni minden vonulatát.

További információ és megrendelés >>

A bíróság szerint egyértelműen bebizonyosodott az is, hogy az elsőrendű vádlott tanácselnökként önállóan szövegezett meg határozatokat, az előadó bíróval konzultált ugyan, de a tanács harmadik bírája csak aláírásával látta el a végzéseket. Az indoklásban elhangzott: ez a magatartás a határidők betartása érdekében gyakorlat volt a Csongrád Megyei Bíróságon, ezt az ügyben meghallgatott bírósági dolgozók tanúvallomásai is megerősítették. 

A közokirat-hamisítás bűncselekményként így nem állta meg a helyét, a gyakorlatot követő bírák legfeljebb fegyelmi vétséget követtek el. 

Az ügy másodrendű, szintén bíró vádlottját ezért már első fokon felmentette a bíróság, a döntést helybenhagyta az ítélőtábla. 

Az első fokú bíróság tisztázta az ügyben érintett ügyvéd szerepét, aki annak ellenére, hogy ő „hajtotta fel” az ügyfeleket, csak tanúként szerepelt a bírósági eljárásban. A törvények értelmében korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki korrupciós ügyek feltárásában közreműködik. Az ügyvéd még a nyomozati szakban ennek alapján lett gyanúsítottból tanú, együttműködésére való tekintettel ugyanis megszüntették vele szemben az eljárást.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 12.

Milyen lakásra vehető fel jövőre hitel 10 százalékos önerő mellett?

Megjelent az MNB rendelet, amely bemutatja, hogy a lakásvásárlók, épírkezők, otthonukat felújítók milyen feltételekkel kaphatnak 2025-től energiahatékony ingatlanra 10% önerő mellett lakáshitelt. Az előzetes várakozásoknak megfelelően bizonyos esetekben a jövedelmet is nagyobb mértékben terhelheti meg a kölcsön törlesztőrészlete – olvasható a Bankmonitor közleményében.

2024. november 12.

A magyarok nagy részének fogalma sincs a jogairól, ha őrizetbe vennék

A lakosság háromnegyede nincs tisztában azzal, hogy milyen jogai vannak, ha esetleg letartóztatnánk, házkutatást tartanának nála vagy beidéznék gyanúsítottként a hatóságok egy bűncselekmény kapcsán – mutat rá a Ragány Ügyvédi Iroda és az Opinio piackutató közös reprezentatív felmérése, olvasható a Jogászvilághoz eljuttatott közleményben.