A „Pablo Escobar” nem lehet uniós védjegy
Az észszerűségre alapozta ítéletét a bíróság, amikor úgy döntött, hogy a kolumbiai drogbáró neve nem jegyezhető be védjegyként az Európai Unióban.
22 évet kapott a román bíró
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Első fokon huszonkét év letöltendő börtönbüntetésre ítélt a bukaresti ítélőtábla egy román bírót hivatali visszaélés és többrendbeli korrupció miatt.
Romániában eddig ez a legsúlyosabb büntetés, amelyet korrupciós perben kiszabtak.
Az elítélt bíró, Mircea Moldovan fellebbezést nyújthat be az első fokú határozat ellen.
Az ügyészség által tavaly júniusban közzétett, vádemelésről szóló közlemény szerint Moldovan a bukaresti törvényszék bírájaként összesen mintegy 30 ezer lej (2 millió 100 ezer forint) értékben fogadott el pénzt és élelmiszereket, különböző tárgyakat, így szőnyeget és televíziót is. Hét alkalommal fogadott el törvénytelenül különféle adományokat, és cserében kedvező ítéleteket hozott.
(Forrás: MTI)
|
A vezető tisztségviselő felelőssége |
|---|
|
A kézikönyv bemutatja a legfontosabb polgári jogi szabályokat, a polgári jogi felelősség alapjait és a jogágakon átívelve, közérthetően összefoglalja a téma által érintett különböző területek szabályozását is. |
Kapcsolódó cikkek
2024. április 22.
Módosult az ESG törvény
A magyar ESG törvény egyik fő célja, hogy olyan egyablakos beszámolói rendszert alakítson ki, ahol a magyar cégeknek nem „kismillió”, hanem csak egy kérdőívet kelljen kitölteniük az ügyfélkapun keresztül, amit aztán mindenhol, mindenkivel el tudnak fogadtatni.
2024. április 22.
Hatályba lép az interoperábilis Európáról szóló jogszabály
„Az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály, amely áprilisban hatályba lépett, megkönnyíti a határokon átnyúló adatcserét és felgyorsítja a közszféra digitális átalakulását. A jogszabály elengedhetetlen az EU digitális évtizede célkitűzéseinek eléréséhez, például ahhoz, hogy 2030-ra a kulcsfontosságú közszolgáltatások 100%-a online elérhető legyen. Az interoperabilitás a működő digitális egységes piac központi eleme, és hozzájárul a közpolitikák digitális jellemzőinek hatékonyabb végrehajtásához, az igazságszolgáltatástól az egészségügyig és a közlekedésig.