Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Jogerősen befejeződött a Köztársasági Elnöki Hivatalt megrongáló két férfi ügye.
A másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék a 2019. július 2-án megtartott nyilvános tárgyaláson meghozott ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a kiszabott – közérdekű munka – büntetéseket mindkét vádlott esetében enyhítette.
Az elsőfokú tárgyaláson az ügyészség csoportosan és nyilvános rendezvényen elkövetett garázdaság bűntettével, valamint társtettesként, műemlék megrongálásával elkövetett rongálás bűntettével vádolta meg a két férfit, akik korábban a Köztársasági Elnöki Hivatal székhelyéül szolgáló Sándor-palota épületéhez dobtak két flakon festéket, ezzel beszennyezve azt.
A Budai Központi Kerületi Bíróság 2017. április 13-án bíróság elé állítás során tartott tárgyaláson bűnösnek mondta ki a két vádlottat, ezért G. M-mel szemben megszüntette a korábban, más eljárásban alkalmazott próbára bocsátást és halmazati büntetésül 300 óra, míg társát szintén halmazati büntetésül 200 óra közérdekű munkára ítélte.
Az ügy a vádlotti és ügyészi fellebbezések okán másodfokon a Fővárosi Törvényszéken 2019. július 2-án zárult le.
A Fővárosi Törvényszék másodfokú tanácsa – egyetértve az elsőfokon eljáró bírósággal – mindkét elkövetőt bűnösnek mondta ki garázdaság és rongálás bűntettében, büntetésüket azonban enyhítette a jelentős időmúlásra és a II. rendű vádlott büntetlen előéletére tekintettel. Így az I. rendű vádlottat 220 óra, míg a II. rendű vádlottat 80 óra közmunka teljesítésére, valamint egyetemlegesen 618 220 forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte.
Az ítélet jogerős.
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
