2,5 ezer per folyik devizában nyújtott lízingkölcsönök miatt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A devizában nyújtott kölcsön- illetve lízingszerződések közül 2,5 ezer van per alatt, 60 fejeződött be jogerősen, ebből hatot veszítettek el a bankok és lízingcégek, de felülvizsgálatra ezekben az ügyekben is a Kúriához fordulnak – mondta Korba Szabolcs, az OTP Bank főosztályvezetője a herceghalmi lízingkonferencián.


Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának elnöke közölte: a Kúria felméri az eddigi döntéseket, de a jogi helyzet tiszta, legfeljebb részletekben vannak véleménykülönbségek a bírák közt, a devizahitelek problémájának megoldása a bíróságoktól nem várható

Mindkét előadó egyetértett abban, hogy a devizahitelesek ügye társadalmi probléma, és azt ekként kell kezelni. A problémát véleményük szerint a megváltozott gazdasági környezet okozta.

Korba Szabolcs kifejtette: egyoldalúan akkor módosítható a devizahitel szerződés, ha annak célja az értékegyezőség helyreállítása. Ettől különbözik a bírói szerződésmódosítás, utóbbiban a körülmények változása miatt a felek a bíróságtól kérik az értékegyezőség helyreállítását.

Az utóbbi időben az adósok az átláthatóság hiánya miatt indítják a pereket. Ezt egyes ítéletek úgy értelmezték, hogy a szerződés aláírásakor előre kell látnia az ügyfélnek a havi törlesztő részleteinek nagyságát. Ahol azonban a tőke az árfolyam-változástól függ, nem határozható meg előre minden törlesztőrészlet – jelezték az előadók.

Nyáron, amikor az árfolyamrésről döntött a Kúria, azt várták, hogy jogi megoldás születik a devizahitelekre. Néhány napja a kormány képviselője azt nyilatkozta, hogy a bíróságtól várják, tegye rendbe a helyzetet. Egyedi ügyek sokaságában való döntéssel azonban nem oldható meg a probléma – vélte Wellmann György. A szerződés érvénytelenségével kapcsolatban kifejtette: az érvénytelenségi oknak a szerződéskötéskor kell fennállnia, a perekben viszont az időközben bekövetkezett árfolyamváltozás a probléma.

Közérdekű kereset még nem indult, ellenben vannak akár több száz fős csoportos keresetek, amelyeket viszont perjogilag nem lehet kezelni. Újabban csak az érvénytelenség megállapítását kérik a hitelesek a bíróságtól, úgy gondolva, hogy az érvénytelen szerződés alapján nem kell teljesíteni – mondta el a Kúria polgári kollégiumának elnöke.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.