Versenykorlátozó magatartásról döntött a Kúria

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. február 19.
Címkék: , , , ,
Rovat:
A támadott közigazgatási határozat meghozatala után több évvel később hozott újabb közigazgatási határozatot a per tárgyát képező közigazgatási határozat jogszerűségének vizsgálatánál relevánsan értékelhető.

Az alapügy

A GVH megállapítása szerint a felperesek és más gazdasági társaságok a versenytörvény rendelkezéseibe ütköző, átfogó versenykorlátozó célú piacfelosztó megállapodás részesei voltak azzal a céllal, hogy tartózkodnak az egymás földrajzi területeire történő célzott belépéstől, illetve, hogy ugyanők versenykorlátozó célú összehangolt magatartást tanúsítottak, amikor a megyei – nyomtatott vagy elektronikus – kiadványaikban nem közös vagy bizományosi értékesítés keretében történő hirdetések áraival, az azokra ható körülményekkel kapcsolatos, üzletileg érzékeny információkat osztottak meg egymással. A hatóság a jogsértések miatt 480.836.000.- forint és 755.422.000.- forint közötti bírságokat szabott ki.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a határozatot részben megváltoztatva a bírságokat mérsékelte, egyebekben a kereseteket elutasította.
A fellebbezések és a csatlakozó fellebbezésre eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és az egyik felperesre vonatkozó valamennyi határozati rendelkezést, míg más felperesek esetében a bírságra vonatkozó rendelkezéseket hatályon kívül helyezte és az alperest ez utóbbi körben új eljárásra kötelezte. Együttes első- és másodfokú perköltségként 12.000.000.- forint és 20.000.000.- forint közötti összegeket állapított meg.

A Kúria megállapításai

Az alperes felülvizsgálati kérelmét és a felperesek csatlakozó felülvizsgálati kérelmét a Kúria alaposnak ítélte. Megállapította, hogy a másodfokú bíróság túlterjeszkedett a kereseti kérelmen, amikor a határozat olyan rendelkezését is hatályon kívül helyezte, amelyre nézve egyik felperes részéről sem volt kereseti kérelem. A másodfokú bíróság lényeges eljárási hibát vétett azáltal is, hogy a támadott közigazgatási határozat meghozatala után több évvel később hozott újabb közigazgatási határozatot relevánsan értékelte a per tárgyát képező közigazgatási határozat jogszerűségének vizsgálatánál. Az eljárt törvényszék megsértette továbbá az indokolási kötelezettségét, mert a bírságkiszabás körében nem értelmezhető, oda nem illő jogszabály megsértését állapította meg anélkül, hogy ennek okát adta volna.
A vázolt eljárási jogszabálysértéseket a Kúria külön-külön is olyan súlyúnak értékelte, kizárja a támadott ítélet érdemi felülvizsgálatát.
A Kúria megítélése szerint mindezeken túl jogszabálysértő a jogerős ítélet perköltségre a vonatkozó része is, mert nem ad számot a perköltségösszegek megállapításához vezető mérlegelésről.
A fentiekre figyelemmel a jogerős ítéletet a Kúria hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A megismételt eljárásra nézve előírta a lényeges eljárási hibák kiküszöbölését és a perrendi szabályoknak megfelelő határozat meghozatalát.

(kuria-birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Bekerül a büntetőjogba a kuruzslás vétsége
2019. november 13.

Törvényjavaslatot nyújtott be az Emberi Erőforrások Minisztériuma a parlamentnek az áldoktorok, kuruzslók tevékenységének visszaszorításáért, a büntetőjogban is megjelenik a kuruzslás vétsége.

Közjegyzői kamara: a közjegyzői okirat növeli a fizetési hajlandóságot
2019. november 13.

Bár az elmúlt egy-két évben javult a vállalkozások fizetési morálja, még mindig komoly probléma a cégek közötti tartozás. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) szerint a késedelmes teljesítések jelentős része megelőzhető lenne, ha a vállalkozások közjegyzői okiratban szerződnének egymással.

Szavazzon kedvenc fotójára!
2019. november 13.

Szavazzon kedvenc fotójára!

A mindenki számára nyitott pályázatra idén négy témában nyújthatták be pályaműveiket a fotósok.