70 éve kötötték meg az Emberi Jogok Európai Egyezményét


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cikkünkben az Európa Tanács 47 tagállamának vezetői által, az Európa Tanács létrehozásának 70. évfordulójára megfogalmazott közleményt olvashatják.

Az Emberi Jogok Európai Egyezménye a második világháború pusztításának félelmetes hátterére épült, tükrözve az európai vezetők azon szándékát, hogy tanuljanak a múlt hibáiból és segítsenek megvédeni az egyéneket az állam általi visszaélések ellen. A béke és a stabilitás csak a demokrácia és a jogállamiság megszilárdításával érhető el.

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata ihlette Egyezmény egy olyan egyedülálló, jogi kötőerővel rendelkező megállapodás, amelynek betartását egy független nemzetközi bíróság felügyeli, és amellyel védelmezi az emberek alapvető jogait és alapvető szabadságait.

Az Egyezménynek, amelyet eredetileg 12 ország írt alá 1950. november 4-én, ma már 47 európai állam részese és több mint 830 millió ember alapvető jogait védi.

Az évek során az Egyezményt számos jegyzőkönyv egészítette ki, például a megkülönböztetés tilalma és a halálbüntetés eltörlése érdekében. A legutóbbi kiegészítő jegyzőkönyv fejleszti az igazságügyi párbeszédet Európában, lehetővé téve a jegyzőkönyvet elfogadó országok legfelsőbb bíróságainak, hogy tanácsadó véleményt kérjenek a Strasbourgban működő Emberi Jogok Európai Bíróságától.

A Bíróság által meghozott több mint 20 000 ítélet, amelyet az Európa Tanács tagországai végrehajtottak, számtalan esetben és módon javította az emberek életét a kontinensen.

Az Egyezmény számos pozitív változást inspirált a nemzeti hatóságok általi belföldi alkalmazásával, valamint hozzájárult az emberi jogok hatékonyabb védelméhez az egész világon.

Az Egyezmény egy hatékony eszköz és többször bebizonyosodott, hogy képes alkalmazkodni az új emberi jogi kihívásokhoz olyan területeken, mint a magánélet védelme, az adatvédelem, vagy a biomedicinák.

Ez az alkalmazkodóképesség kulcsfontosságú abban, hogy segítsen a kontinens lakóinak szembenézni az egyének jogaira vonatkozó olyan kihívásokkal, mint például a technológiai fejlődéshez, vagy a klímaváltozás.

A tíz éven át tartó reformok megerősítették az Egyezmény rendszerét. Ennek ellenére továbbra is fontos kihívások állnak az EJEB előtt az ügyhátralék csökkentése és az ítéletek végrehajtásának biztosítása érdekében.

Fontos előrelépés volt az Európai Unió csatlakozása az Egyezményhez, mert ez elősegíti az emberi jogok védelmének harmonizációját az európai jogrendszerben.

Az értékes és páratlan egyezményrendszer, ezekben a kihívásokkal teli és gyorsan változó időkben a béke és stabilitás eszközeként jelentősebb, mint bármikor ezelőtt.

Az Európa Tanács az Egyezmény 70. évfordulóján felhívta az európai kormányokat és az európai embereket, hogy ünnepeljék az elért eredményeket és őrizzék meg az Egyezmény alapvető jelentőségét nemcsak a ma polgáraink, hanem a következő generációk számára is. Tartozunk nekik ennyivel.

Marija Pejčinović Burić, az Európa Tanács főtitkára, David Zalkaliani, a Miniszteri Bizottság elnöke és  Grúzia külügyminisztere, Rik Daems, a Parlament  elnöke, Linos-Alexandre Sicilianos, az Emberi Jogok Európai Bírósága elnöke

(coe.int)


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A magyar kartelljog fejlődéséről szervezett szakmai konferenciát a GVH

A kartelljog hazai fejlődését járta körül a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által életre hívott Magyar Compliance Akadémia (MCA) második rendezvénye. A szakmai esemény keretében a GVH szakértői és hazai jogi szakértők vitatták meg a kartelljog témakörét, kiemelten fókuszálva a jogterület fejlődésére – tájékoztott csütörtökön a versenyhatóság.