70 éve kötötték meg az Emberi Jogok Európai Egyezményét

Cikkünkben az Európa Tanács 47 tagállamának vezetői által, az Európa Tanács létrehozásának 70. évfordulójára megfogalmazott közleményt olvashatják.

Az Emberi Jogok Európai Egyezménye a második világháború pusztításának félelmetes hátterére épült, tükrözve az európai vezetők azon szándékát, hogy tanuljanak a múlt hibáiból és segítsenek megvédeni az egyéneket az állam általi visszaélések ellen. A béke és a stabilitás csak a demokrácia és a jogállamiság megszilárdításával érhető el.

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata ihlette Egyezmény egy olyan egyedülálló, jogi kötőerővel rendelkező megállapodás, amelynek betartását egy független nemzetközi bíróság felügyeli, és amellyel védelmezi az emberek alapvető jogait és alapvető szabadságait.

Az Egyezménynek, amelyet eredetileg 12 ország írt alá 1950. november 4-én, ma már 47 európai állam részese és több mint 830 millió ember alapvető jogait védi.

Az évek során az Egyezményt számos jegyzőkönyv egészítette ki, például a megkülönböztetés tilalma és a halálbüntetés eltörlése érdekében. A legutóbbi kiegészítő jegyzőkönyv fejleszti az igazságügyi párbeszédet Európában, lehetővé téve a jegyzőkönyvet elfogadó országok legfelsőbb bíróságainak, hogy tanácsadó véleményt kérjenek a Strasbourgban működő Emberi Jogok Európai Bíróságától.

A Bíróság által meghozott több mint 20 000 ítélet, amelyet az Európa Tanács tagországai végrehajtottak, számtalan esetben és módon javította az emberek életét a kontinensen.

Az Egyezmény számos pozitív változást inspirált a nemzeti hatóságok általi belföldi alkalmazásával, valamint hozzájárult az emberi jogok hatékonyabb védelméhez az egész világon.

Az Egyezmény egy hatékony eszköz és többször bebizonyosodott, hogy képes alkalmazkodni az új emberi jogi kihívásokhoz olyan területeken, mint a magánélet védelme, az adatvédelem, vagy a biomedicinák.

Ez az alkalmazkodóképesség kulcsfontosságú abban, hogy segítsen a kontinens lakóinak szembenézni az egyének jogaira vonatkozó olyan kihívásokkal, mint például a technológiai fejlődéshez, vagy a klímaváltozás.

A tíz éven át tartó reformok megerősítették az Egyezmény rendszerét. Ennek ellenére továbbra is fontos kihívások állnak az EJEB előtt az ügyhátralék csökkentése és az ítéletek végrehajtásának biztosítása érdekében.

Fontos előrelépés volt az Európai Unió csatlakozása az Egyezményhez, mert ez elősegíti az emberi jogok védelmének harmonizációját az európai jogrendszerben.

Az értékes és páratlan egyezményrendszer, ezekben a kihívásokkal teli és gyorsan változó időkben a béke és stabilitás eszközeként jelentősebb, mint bármikor ezelőtt.

Az Európa Tanács az Egyezmény 70. évfordulóján felhívta az európai kormányokat és az európai embereket, hogy ünnepeljék az elért eredményeket és őrizzék meg az Egyezmény alapvető jelentőségét nemcsak a ma polgáraink, hanem a következő generációk számára is. Tartozunk nekik ennyivel.

Marija Pejčinović Burić, az Európa Tanács főtitkára, David Zalkaliani, a Miniszteri Bizottság elnöke és  Grúzia külügyminisztere, Rik Daems, a Parlament  elnöke, Linos-Alexandre Sicilianos, az Emberi Jogok Európai Bírósága elnöke

(coe.int)

Kapcsolódó cikkek:


Törvénymódosítás: a büntetett előéletűek nem vezethetnek taxit
2020. július 3.

Tizenhárom közlekedési törvényt módosított pénteki döntésével az Országgyűlés. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által kezdeményezett változtatások egyebek mellett lehetővé teszik a büntetett előéletű taxisok kiszűrését a piac tisztítása, az utasok védelme érdekében.

Fontos változások a Kúrián
2020. július 3.

Fontos változások a Kúrián

Számos tapasztalattal járt a járványügyi veszélyhelyzet a bíróságokra és a Kúriára nézve is – mondta dr. Darák Péter a Kúria 2020. első félévét záró sajtótájékoztatón 2020. július 1-én, Budapesten. A Kúria elnöke hangsúlyozta, ezentúl szélesebb körben lesz mód a bíróságon kívüli munkavégzésre. Kiemelte, a Kúria törvénymódosítást kezdeményez, hogy csökkenjen a (nyilvános) tárgyalások száma. Polgári perek esetében főszabály szerint a Kúria továbbra is tárgyaláson kívül bírálja el a felülvizsgálati kérelmeket, tárgyalást akkor tartanának, ha az eljáró tanács azt indokoltnak tartja. Közigazgatási ügyekben pedig akkor tartanának tárgyalást, ha azt a fél kérelmezi és a tanács indokoltnak tartja.