A bírói önigazgatás Hollandiában

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. február 8.
Címkék: , , ,
Rovat:
Az OBH által ismertetett tanulmány a jogállami értékek és az új közmenedzsment közötti lehetséges feszültségekkel, valamint a bírósági igazgatás szereplői közötti feszültségekkel, jelenségekkel foglalkozik.

Hollandiában  – a napóleoni rendszerből eredően – az igazságügyminiszter megbízottjaiként a bírósági elnökök nagy önállósággal igazgatták a bíróságokat. A bírói tanácsot 2002-től vezették be. Jelenleg négy tagja van, két bíró (egyikőjük az ENCJ vezetője is) és két közjogban jártas, volt minisztériumi tisztségviselő. Őket az igazságágügyért felelős miniszter javaslatára a király nevezte ki. A szervezetileg a minisztérium adminisztrációjához kapcsolódó testület legfőbb jogkörei a bíróságok költségvetésére, a digitalizációra, a működésük vizsgálatára, a jogszabályok véleményezésére, valamint az ítélkezési jogegység biztosítására vonatkoznak. A bíróságokat három tagú tanácsok irányítják, amelynek az elnök, egy bíró és egy tisztviselő a tagja. A bírók kiválasztására egy külön, 22 tagú bizottság működik, amelynek 12 bíró és 6 külsős tagja van.

Sokak szerint a bírói tanácsot az igazságügyért felelős minisztérium és a bírók közötti „pufferként” hozták létre. Az első összeütközésre 2011-ben került sor, amikor 24 bíróságból 9-et megszüntettek, bevezették az új menedzsment módszereket a teljesítménykövetelmények meghatározásában és a források elosztásában. A bírók több mint harminc százaléka (beleértve a Legfelső Bíróság elnökét) tiltakozó nyilatkozatot írtak alá, bár ez nem változtatott a megindult átalakítások menetén. A közelmúltban újabb nyilatkozatot tettek közzé a bírók, amelyben a költségvetéssel kapcsolatos kifogásaikat fogalmazták meg, amely költségvetés ma is a minisztériumi költségvetés része.

A tanulmány a bírói függetlenség kérdését a különféle bírói ítéletekhez kapcsolódó nyilvános, politikai jellegű viták viszonylatában tárgyalja. A függetlenség egyik biztosítékaként emeli ki, hogy a bírók ellen kizárási kérelmet lehet bejelenteni. Geerd Wilders bírósági ügyei kapcsán mutatja be, hogy ezek milyen következményekkel járhatnak, különösen akkor, ha a nyilvános vitákban a bírók maguk is véleményt nyilvánítanak. Hollandiában egyébként nem tilos, hogy a bíró politikai pártnak legyen a tagja. A tanulmány azzal zárul, hogy néhány Európai Uniós országban növekszik a politikai nyomás a bíróságok felett, ami  Hollandiában is szükségessé teszi a jogi biztosítékok megerősítését a bíróságokat illetően.

(birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Rabszolgatartó családot tartóztattak le
2019. július 18.

Letartóztattak egy 41 éves nőt, valamint a fiát és egyik lányát, mert a gyanú szerint évek óta több embert is rabszolgaként tartottak és használtak ki Pakodon.

Már hat éve működik az elektronikus kapcsolattartás
2019. július 18.

Már hat éve működik az elektronikus kapcsolattartás

Az elektronikus kapcsolattartás 2013. évi bevezetése óta eltelt 6 és fél évben a bíróságokra érkezett elektronikus beadványok és a bíróságok által elektronikus úton kiküldött kiadmányok száma megközelítette a 7 milliót.

Mikor diszkriminatív a bérkülönbség?
2019. július 18.

Mikor diszkriminatív a bérkülönbség?

A munkaviszony bármely életkorban elkezdődhet, annak eltérő hosszán alapuló különbségtétel a bérezésben önmagában nem valósít meg életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetést