A bírói önigazgatás Hollandiában

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. február 8.
Címkék: , , ,
Rovat:
Az OBH által ismertetett tanulmány a jogállami értékek és az új közmenedzsment közötti lehetséges feszültségekkel, valamint a bírósági igazgatás szereplői közötti feszültségekkel, jelenségekkel foglalkozik.

Hollandiában  – a napóleoni rendszerből eredően – az igazságügyminiszter megbízottjaiként a bírósági elnökök nagy önállósággal igazgatták a bíróságokat. A bírói tanácsot 2002-től vezették be. Jelenleg négy tagja van, két bíró (egyikőjük az ENCJ vezetője is) és két közjogban jártas, volt minisztériumi tisztségviselő. Őket az igazságágügyért felelős miniszter javaslatára a király nevezte ki. A szervezetileg a minisztérium adminisztrációjához kapcsolódó testület legfőbb jogkörei a bíróságok költségvetésére, a digitalizációra, a működésük vizsgálatára, a jogszabályok véleményezésére, valamint az ítélkezési jogegység biztosítására vonatkoznak. A bíróságokat három tagú tanácsok irányítják, amelynek az elnök, egy bíró és egy tisztviselő a tagja. A bírók kiválasztására egy külön, 22 tagú bizottság működik, amelynek 12 bíró és 6 külsős tagja van.

Sokak szerint a bírói tanácsot az igazságügyért felelős minisztérium és a bírók közötti „pufferként” hozták létre. Az első összeütközésre 2011-ben került sor, amikor 24 bíróságból 9-et megszüntettek, bevezették az új menedzsment módszereket a teljesítménykövetelmények meghatározásában és a források elosztásában. A bírók több mint harminc százaléka (beleértve a Legfelső Bíróság elnökét) tiltakozó nyilatkozatot írtak alá, bár ez nem változtatott a megindult átalakítások menetén. A közelmúltban újabb nyilatkozatot tettek közzé a bírók, amelyben a költségvetéssel kapcsolatos kifogásaikat fogalmazták meg, amely költségvetés ma is a minisztériumi költségvetés része.

A tanulmány a bírói függetlenség kérdését a különféle bírói ítéletekhez kapcsolódó nyilvános, politikai jellegű viták viszonylatában tárgyalja. A függetlenség egyik biztosítékaként emeli ki, hogy a bírók ellen kizárási kérelmet lehet bejelenteni. Geerd Wilders bírósági ügyei kapcsán mutatja be, hogy ezek milyen következményekkel járhatnak, különösen akkor, ha a nyilvános vitákban a bírók maguk is véleményt nyilvánítanak. Hollandiában egyébként nem tilos, hogy a bíró politikai pártnak legyen a tagja. A tanulmány azzal zárul, hogy néhány Európai Uniós országban növekszik a politikai nyomás a bíróságok felett, ami  Hollandiában is szükségessé teszi a jogi biztosítékok megerősítését a bíróságokat illetően.

(birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Felfüggesztett büntetést kapott az orvvadász
2019. április 18.

A Tapolcai Járásbíróság 2019. április 17-én kihirdetett ítéletével lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés, valamint orvvadászat bűntettében mondta ki bűnösnek a vádlottat, és ezért őt két év – végrehajtásában négy évre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte.

Nemzeti exportcikk lehet a digitális bíróságból
2019. április 17.

Együttműködési megállapodást kötött 2019. április 17-én dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, mely szerint a jövőben Magyarország bíróságai is bekapcsolódnak hazánk digitális exportjának fejlesztésébe.

Csecsemőgyilkosságért ítéltek el egy házaspárt és lányukat
2019. április 16.

Előre kitervelten, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette miatt egy házaspár 25, illetve 20 éves fegyházbüntetését hagyta jóvá kedden a másodfokon eljáró Debreceni Ítélőtábla. Lányuk kétéves börtönbüntetését helyben hagyta az ítélőtábla, de esetében az ítélet végrehajtásának felfüggesztését háromról öt évre emelte - közölte a táblabíróság szóvivője.

Az EU hatékonyabb védelmet biztosít az uniós jog megsértését bejelentőknek
2019. április 16.

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elfogadta azt a szabályozást, amely a jövőben nagyobb védelmet biztosít a munkavégzés során tapasztalt, az európai uniós szabályozást sértő törvénytelenségeket vagy kárt okozó cselekményeket bejelentők számára - közölte az uniós parlament kedden.