A csok új szabályai – használt lakás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló szabályok mellett kihirdetésre kerültek a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető CSOK szabályai is.


Mire vehető igénybe?

A rendelet értelmében családi otthonteremtési kedvezmény Magyarország területén,

a) használt lakás vásárlása vagy

b) meglévő lakás – a kérelem benyújtásának időpontját követően megkezdett – bővítése

céljából vehető igénybe.

Fontos kitétel a lakások vonatkozásában, hogy a lakás hasznos alapterületének el kell érnie

a) egy gyermek esetén a 40 négyzetmétert,

b) két gyermek esetén az 50 négyzetmétert,

c) három gyermek esetén a 60 négyzetmétert,

d) négy vagy több gyermek esetén a 70 négyzetmétert.

Fontos kitétel használt lakás vásárlásakor

Használt lakás tekintetében a kormányrendelet tartalmaz egy felső értékhatárt, ugyanis ilyen esetben a lakás vételára nem haladhatja meg a 35 millió forintot. A lakás vételára legfeljebb 20 százalékkal haladhatja meg a hitelintézet által megállapított forgalmi értéket.

Lakás bővítése

A rendelet szerint lakás bővítésének minősül

a) a lakás hasznos alapterületének legalább egy lakószobával történő növelése érdekében végzett építési tevékenység, ideértve az építmény térfogatnövelésével nem járó tetőtér-beépítést is;

b) emelet-ráépítéssel vagy tetőtér-beépítéssel létrehozott lakás akkor, ha az emelet-ráépítés vagy tetőtér-beépítés révén nem jön létre két új, önálló albetétként nyilvántartott lakás.

A meglévő épület, épületrész vagy építmény átalakítása nem minősül a lakás bővítésének a rendelet értelmében.

Figyelembe vehető gyermekek

A támogatás megállapítása során

a) a meglévő gyermeket,

b) a 24. hetet betöltött magzatot, valamint

c) a vállalt gyermekeket

együttesen kell figyelembe venni.

Változásfigyeltetés

Ne maradjon le!

Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére!

Megrendelés >>

A CSOK összege

A családi otthonteremtési kedvezmény legmagasabb összege

a) egy gyermek esetén 600 000 Ft,

b) két gyermek esetén 1 430 000 Ft,

c) három gyermek esetén 2 200 000 Ft,

d) négy vagy annál több gyermek esetén 2 750 000 Ft.

Ki igényelheti a CSOK-ot?

A családi otthonteremtési kedvezményt igényelheti:

a) a magyar állampolgár és az a személy, akit a magyar állampolgárságról szóló törvény alapján magyar állampolgárnak kell tekinteni,

b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja,

c) a harmadik országbeli állampolgár, ha bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkezik,

d) a hontalan, vagy

e) a menekült vagy oltalmazott jogállással rendelkező személy.

Az igénybevétel fő feltételei

A rendelet alapján a CSOK igénybevételének feltétele például, hogy

a) az igénylő vagy házastársa büntetőjogi felelősségét bűntett vagy a rendelet 1. melléklet b)-d) pontjaiban felsorolt vétségek elkövetése miatt bíróság nem állapította meg, vagy ha megállapította, akkor a CSOK igénylésének időpontjában az igénylő mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól (büntetőjogi kizáró ok);

b) az igénylőnek ne legyen az állami adóhatóságnál nyilvántartott köztartozása;

c) az igénylő, együttes igénylés esetén legalább az egyik igénylő 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy a családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem benyújtásának időpontjában a társadalombiztosítási törvény szerint (ide nem értve a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató személyt) biztosított, és legalább 180 napja – legfeljebb 30 nap megszakítással – folyamatosan biztosítottként szerepel, vagy középfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy kereső tevékenysége alapján valamely másik EGT állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott és ezt az illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolással igazolja

d) a lakás a lakhatási igények kielégítésére alkalmas;

e) az igénylő más lakásban legfeljebb 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik.

 

A CSOK visszafizetése

1. Ha a fiatal házaspár a gyermekvállalásra a támogatási szerződésben meghatározott határidőig a gyermekvállalását nem vagy csak részben teljesíti, úgy az igénybe vett családi otthonteremtési kedvezmény összegét csökkentve a gyermekvállalási határidő lejártának időpontjában meglévő gyermekek után járó CSOK összegével a támogatás folyósításának napjától számított, a Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelten – a gyermekvállalási határidő leteltét követő 60 napon belül – vissza kell fizetni. Ha a gyermek halva születik, a gyermekvállalást teljesítettnek kell tekinteni.

2. Ha a fiatal házaspár a gyermekvállalást a házasság felbontásának vagy érvénytelenítésének időpontjáig nem vagy csak részben teljesíti, köteles a házasság felbontásának vagy érvénytelenítésének tényét a bírósági ítélet jogerőre emelkedését követő 60 napon belül a jogerős ítélet bemutatásával a hitelintézetnél igazolni. A hitelintézet az igazolás benyújtásáról adatszolgáltatással egyidejűleg tájékoztatja a Kincstárt. A fiatal házaspár az igénybe vett CSOK összegét csökkentve a bírósági ítélet jogerőre emelkedésének időpontjában meglévő gyermekek után járó CSOK összegével, növelve a bírósági ítélet jogerőre emelkedését követő naptól a bejelentés napjáig számított a Ptk. szerinti késedelmi kamattal köteles visszafizetni.

Jogszabály: 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet

Hatályba lépett: 2016. február 11.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Csökkenő kkv terhek, szigorítások a közreműködők tevékenységében – Módosult az ESG törvény

Négy hónappal az új ESG törvény elfogadását követően jelent meg a törvény első módosítása, amely számos ponton átalakítja, illetve kiegészíti az ESG adatszolgáltatásra, a nyilvántartásokra és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát (SZTFH) megillető hatósági jogkörökre vonatkozó rendelkezéseket. A módosításról Györfi-Tóth Péter, partner, a DLA Piper Hungary ESG szakterületének vezetője és Dránovits Dóra, a DLA Piper Hungary szenior ügyvédje készítettek összefoglalót.