Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A korrupció ott van a magyar felsőoktatásban is – az intézményekben, a Hallgatói Önkormányzatban (HÖK), az ösztöndíjak és a kollégiumi férőhelyek odaítélésében – ez derül ki a Transparency International (TI) magyarországi tagozatának legújabb kutatásából, amely az oktatás helyzetét vizsgálta. Magyarországon 500 diákot kérdeztek meg kérdőíves vizsgálatban, és mélyinterjúkat készítettek oktatókkal és államigazgatási szakemberekkel.
Az oktatásban tapasztalható korrupciót közepes erősségűre értékelik a megkérdezettek
A megkérdezett diákok jelentős része úgy érzi, hogy a korrupció jelen van mind a világban, mind Magyarországon, de legfőképpen a politikai életben.
Az oktatási intézményekben tapasztalható korrupció mértékét közepes erősségűre értékelik.
A válaszadók 32 százaléka szerint a felsőoktatási intézmények tanári karára egyáltalán nem vagy csak részben jellemző a becsületes működés.
Az egyetemek és a főiskolák felvételi bizottságainak becsületességét a megkérdezettek 26, a Hallgatói Önkormányzatokét 46, míg – úgy általában – a közoktatásét 52 százalék vonja kétségbe.
Intő jel a felsőoktatás működése szempontjából, hogy a magasabb évfolyamba járó hallgatók sokkal rosszabbnak látják a helyzetet, mint az elsőévesek.
„A magyar felsőoktatásban tapasztalt korrupciós jelenségek azért is aggasztóak, mert átlátható és hatékony oktatás nélkül nincs versenyképes ország” – jelentette ki a kutatás bemutatóján Martin József Péter, a Transparency International magyarországi ügyvezető igazgatója.
Problémák a HÖK-nél
Ki lesz HÖK-ös? A hallgatók negyede szerint a HÖK-be csak korrupcióval, mutyival, haveri segítséggel lehet bekerülni. A diákok fele szerint a HÖK-ösök pénzt, ajándékot vagy szívességet kérnek a kollégiumi helyekért és a szociális juttatásokért, ráadásul ezeket könnyebben adják oda az ismerőseiknek, barátaiknak.
Néhány, a felsőoktatásban érintett interjúalany szerint a HÖK vezetőinek láthatóan több lesz a pénzük, amikor pozícióba kerülnek.
Sok hallgató szerint a HÖK pénzügyei szabályozatlanok és átláthatatlanok, sok helyen még mindig papíralapú ügyintézés van, ami melegágya a mutyinak, például a szociális juttatások szabálytalan felhasználásának.
Ha nagy a tét, kevésbé korrektek a hallgatók. És ez sokukat nem is zavarja.
A hallgatók közel negyede csal vagy puskázik a vizsgákon. De ha más, az jó eséllyel nem derül ki. A hallgatóknak ugyanis 15 százaléka biztosan nem, 39 százaléka pedig nem biztos, hogy jelentené, ha szabálytalan, előre lezsírozott felvételi eljárást, vizsgát vagy ösztöndíj-ügyintézést látna.
A diákoknak csak az egyötödét érdeklik a korrupcióval kapcsolatos hírek, és a túlnyomó többség nem ismeri a korrupcióellenes jogszabályokat és programokat.
A hallgatóknak csak a 29 százaléka jelentené, ha korrupciós esetet tapasztalna, a többség azt gondolja, hogy a bejelentésnek úgysem lenne semmilyen hatása, ezért inkább passzív marad. A hallgatók ezek szerint ugyanolyan közömbösek, mint a lakosság egésze; a diákok körében készült felmérés megerősíti a TI korábbi vizsgálatait.
A 2013 júliusában közzétett korrupciós barométer szerint a teljes lakosságnak csak a 30 százaléka jelentené a korrupciót, ami messze a legalacsonyabb arány az Európai Unióban. 
A Transparency International felméréséből az is kiderül, hogy hogyan viszonyulnak a diákok a korrupcióhoz és megtudhatja azt is, mire fordítják az uniós forrásokat a felsőoktatási intézmények. A teljes cikk itt érhető el.
