A főváros az Alkotmánybírósághoz fordul a tőle elvett terek miatt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Karácsony Gergely főpolgármester közölte: a Fővárosi Önkormányzat az Alkotmánybírósághoz fordul „az önkormányzati autonómia semmibevétele miatt”. Emellett a bíróságon pert indítanak a tulajdonelvonásért az alaptörvény szerint járó kártalanítás érdekében.

A Fővárosi Önkormányzat az Alkotmánybírósághoz fordul a fővárostól elvett terek ügyében – közölte a főpolgármester facebook-oldalán.

Karácsony Gergely arra reagált, hogy előzőleg az Országgyűlés által elfogadott, a 2023-as költségvetés megalapozását tartalmazó törvénycsomag részeként elvették a fővárostól a Podmaniczky Frigyes teret, a Vörösmarty teret és a Széchenyi István teret (és a csatlakozó József Attila utcát). E budapesti közterületeknek korábban a fővárosi önkormányzatot terhelő üzemeltetési, kezelési, fenntartási és fejlesztési, valamint ellenőrzési közfeladatai és hatáskörei az V. kerületi önkormányzathoz kerültek.

A főpolgármester azt írta: „a döntéssel szemben előzetesen mind a Pénzügyminisztérium, mind az Igazságügyi Minisztérium, mind a Belügyminisztérium masszív alkotmányossági aggályokat fogalmazott meg, eredménytelenül”.

Karácsony Gergely közölte: a Fővárosi Önkormányzat az Alkotmánybírósághoz fordul „az önkormányzati autonómia semmibevétele miatt”. Emellett a bíróságon pert indítanak a tulajdonelvonásért az alaptörvény szerint járó kártalanítás érdekében – tette hozzá.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 8.

Magyar jelentéstevő: romlik a jogállamiság Magyarországon

Romlik a jogállamiság helyzete Magyarországon Tineke Strik, az Európai Parlament új állandó magyar jelentéstevője szerint, aki kedden Strasbourgban a többi között a bírói függetlenség hiányát és a korrupció elharapózását vetette a magyar kormány szemére.

2024. október 8.

Az EUB új ítélete az árcsökkentés kommunikációjáról

Korábban tisztázatlan kérdésben adott iránymutatást az Európai Bíróság a fogyasztói árcsökkentés mértékének megjelölésére használható marketing megoldásokra vonatkozóan. A C-330/23 sz., Aldi Süd ügyben 2024. szeptember 26-án hozott kimondta: az árcsökkentés mértékének feltüntetésekor az előző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb ár a viszonyítási pont, egyéb, annál magasabb árak nem jeleníthetőek meg az árcsökkentés mértékének hivatkozási alapjaként, derül ki Csépai Balázs, a DLA Piper Posztl, Nemescsói, Györfi-Tóth és Társai Ügyvédi Irodával együttműködésben álló önálló ügyvéd által készített összefoglalóból.

2024. október 8.

Vége a közösségi oldalak önkényének?

Az online platformok használata során – ideértve különösen a különböző közösségi és tartalommegosztó oldalakat – a felhasználók gyakran szembesülhettek azzal, hogy egy-egy bejegyzésük, hozzászólásuk, de akár a profiljuk is anélkül került korlátozásra vagy törlésre, hogy az érintett szolgáltató ezirányú döntését indokolta volna. A szolgáltatók – egységes jogi szabályrendszer hiányában – ilyen esetekben legfeljebb annyit tettek, hogy döntésük indokolásaként általános jelleggel hívták fel felhasználási feltételeik megsértését. Ez már Magyarországon is megváltozhat az Online Platform Vitarendező Tanács létrehozása következtében? De hogy mi is ez a lehetőség, azt dr. Hegedűs Eszter, a Jaczkovics Ügyvédi Iroda szakértője foglalta össze.