A francia alkotmánytanács jóváhagyta a nyugdíjkorhatár emelését előíró, vitatott törvényt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A francia alkotmánytanács jóváhagyta pénteken a nyugdíjkorhatárnak a jelenlegi 62-ről 64 évre emelését előíró törvénytervezet tartalmi részét, amely ellen az elmúlt negyedévben tizenkét alkalommal szerveztek a szakszervezetek utcai tömegdemonstrációkat. A testület ugyanakkor elutasította az ellenzéki baloldal által a reformról kezdeményezett népszavazási javaslatot.

A közlemény szerint a kilenc alkotmánybíró a reform egyes – másodlagos fontosságú – elemeit eltávolította, a 36 cikkből hatot, de a legvitatottabb elemét, a korhatáremelést jóváhagyta. Az alkotmányossági vizsgálat volt az utolsó lépés a törvény kihirdetése előtt, amelyet így már a hétvégén megtehet a köztársasági elnök. Emmanuel Macron még a döntés előtt hivatalába hívta keddre a szakszervezetek vezetőit a három hónappal ezelőtt megszakadt párbeszéd újrakezdésére.

Az alkotmánytanács ezzel párhuzamosan elutasította az ellenzéki baloldal által a reformról kezdeményezett népszavazási javaslatot a kormány reformjának megakadályozására. A baloldali ellenzéki pártok jelezték: a döntés ellenére folytatják a tiltakozó megmozdulást, s arra kérték Emmanuel Macron államfőt, ne hirdesse ki a törvényt. Marine Le Pen, a szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés nemzetgyűlési frakcióvezetője úgy vélte, hogy „a nyugdíjreform politikai sorsa még nem pecsételődött meg”.

A hagyományos jobboldal vezetője, Eric Ciotti viszont arra szólított fel „minden politikai erőt”, hogy fogadja el a döntést, jóllehet szerinte „egyes cikkek törlése (a törvényből) a kormány módszerének hibáit szankcionálja”. A titkosszolgálatok előre jelezték: pénteken az alkotmánytanács döntését követően, függetlenül annak tartalmától, több helyen számítanak azonnali megmozdulásokra, helyenként zavargásokra is.

A párizsi prefektúra minden tiltakozást betiltott az alkotmánytanács épülete előtt csütörtök délután 4 óra és vasárnap reggel 6 óra között, a szomszédos épületben található Comédie Francaise színházban az előadás péntek este elmarad. Párizsban a szakszervezetek felhívására a városháza előtti téren több száz tiltakozó együtt várta a döntés kihirdetését, amelyet hangos nemtetszéssel fogadtak.

A nyugdíjkorhatárt két évvel megemelő törvénytervezet ellen január 19-én kezdődött százezres tömegdemonstrációk mindaddig békések voltak, amíg a kormány életbe nem léptette a francia alkotmány 49.3-as cikkelyét a nemzetgyűlési szavazás megkerülésére. Azt követően hirdetettek határozatlan idejű sztrájkokat a szakszervezetek, a tüntetéseket pedig országszerte utcai zavargások kísérték.

A kormány március 16-án vette igénybe azt az alkotmányos megoldást, amely lehetővé teszi a nyugdíjkorhatár 64 évre emelésének rendeleti úton történő bevezetését. Bár a pártok két hónapig vitáztak a törvénytervezetről a parlamentben, a kormány végül nem bocsátotta szavazásra. A kormány ellen emiatt benyújtott két ellenzéki bizalmatlansági indítvány elbukott, így a törvény a parlament által alkotmányosan elfogadottnak tekintendő.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 12.

Az Európai Bizottság jelentése a Digitális évtized szakpolitikai program időarányos teljesítéséről

A Bizottság a mai napon közzétette a digitális évtized helyzetéről szóló második jelentést, amely átfogó áttekintést nyújt a Digitális évtized szakpolitikai program által 2030-ra kitűzött digitális célkitűzések és célok elérése terén elért eredményekről. A jelentést idén első alkalommal kíséri a tagállamok által benyújtott, a digitális évtizedre vonatkozó nemzeti stratégiai ütemtervek elemzése, amely részletezi az EU digitális átalakulásához való hozzájárulás érdekében tervezett nemzeti intézkedéseket, intézkedéseket és finanszírozást.

2024. július 12.

Július 15-től ítélkezési szünet a bíróságokon és az Alkotmánybíróságon

2024. július 15. és augusztus 20. között ítélkezési szünetet tartanak a bíróságok. Az ítélkezési szünet időtartama alatt a bíróságok – főszabály szerint – nem tartanak tárgyalásokat. Az Alkotmánybíróságon július 22-től augusztus 30-ig tart az ítélkezési szünet. Az egyes kormányzati igazgatási szervek, hivatalok is tarthatnak igazgatási szünetet.