A haszonélvezeti jog értékelése pénzbüntetés kiszabásakor

A haszonélvezeti jog csak akkor jelenthet megfelelő vagyont, ha ténylegesen releváns anyagi haszonszerzést biztosít.

Az alapügy

A járásbíróság a 2018. október 29. napján kihirdetett ítéletével a X. rendű terheltet társtettesként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. § (1) bekezdés a) pont, (4) bekezdés b) pont] miatt 2 év, 4 év próbaidőre felfüggesztett börtön fokozatú szabadságvesztésre és 400 napi tétel, napi tételenként 5.000 forint, összesen 2.000.000 forint pénzbüntetésre ítélte azzal, hogy végrehajtásának elrendelése esetén legkorábban a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett továbbá pártfogó felügyelet elrendeléséről, a pénzbüntetés esetleges átváltoztatásáról és a lefoglalt bűnjelekről.

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás alapján a X. rendű terhelt nőtlen, kiskorú gyermeke nincs, havi jövedelme 200.000 forint, haszonélvezeti joga van az édesapja tulajdonában álló épülő családi házon és tartozása nincs. A járásbíróság jogi indokolása értelmében a haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmény miatt határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélt X. rendű terheltnek megfelelő jövedelme, illetve vagyona van, ezért őt a Btk. 50. § (2) bekezdése alapján pénzbüntetésre is ítélte.

A kétirányú fellebbezések alapján másodfokon eljárt törvényszék a 2019. április 4. napján kihirdetett ítéletével az elsőfokú ítéletet a X. rendű terhelt tekintetében megváltoztatta: a szabadságvesztés végrehajtása felfüggesztésének próbaidejét 3 évre enyhítette, mellőzte a pénzbüntetést és a pártfogó felügyelet elrendelését és korrigálta a lefoglalt bűnjelekre vonatkozó rendelkezést. Egyebekben a X. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. A másodfokú bíróság a X. rendű terhelt tekintetében a személyi körülményeket nem korrigálta, a pénzbüntetést azzal az indokolással mellőzte, hogy „ az ugyanolyan elkövetési magatartást megvalósító vádlottak közül kizárólag a X. rendű vádlottra került kiszabásra” .

A Kúria döntése

A Kúria Bfv.I.1236/2019/5. számú ítéletével – az ügyész által a terhelt terhére előterjesztett felülvizsgálati indítványt tanácsülésen elbírálva – az első- és másodfokú ítéletet megváltoztatta, a X. rendű terheltet 400 napi tétel, napi tételenként 5.000 forint, összesen 2.000.000 forint pénzbüntetésre is ítélte azzal, hogy azt a törvényszék külön felhívására köteles megfizetni. Ezt meghaladóan a megtámadott határozatot a X. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta.

Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt helye van [Be. 648. § a) pont]. A büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság – a bűncselekmény minősítésén túl – a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést [Be. 649. § (1) bekezdés b) pont 2. fordulat ba) alpont]. A kiszabott büntetés akkor is törvénysértő, ha az adott büntetés mellett nem került kiszabásra egy másik, a törvény alapján kötelezően kiszabandó büntetés is. Ugyanis a büntetés törvényessége kérdésében csak akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a kiszabott büntetés, illetve annak neme és mértéke a büntető törvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik (BH 2012.239.).

A Btk. 50. § (2) bekezdése alapján akit haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmény miatt határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélnek, ha megfelelő jövedelme vagy vagyona van, pénzbüntetésre is kell ítélni. A X. rendű terheltet üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt ítélték határozott ideig tartó (2 év) szabadságvesztésre. Jövedelme megfelelő, mert a havi 200.000 forintból más személy eltartásáról nem kell gondoskodnia és tartozása sincs.

Közömbös, hogy nem tisztázott, miszerint vagyona megfelelő-e. Az apja tulajdonát képező épülő családi házon fennálló haszonélvezeti joga nem feltétlenül jelent jövedelemforrást. A haszonélvezeti jog tartalma, hogy haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti [a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:147. § (1) bekezdés]. Az irányadó tényállásból sem tűnik, hogy a X. rendű terhelt haszonélvezeti joga tényleges biztosít-e a számára anyagi hasznot. A haszonélvezeti jog csak akkor jelenthet megfelelő vagyont, ha ténylegesen releváns anyagi haszonszerzést biztosít.

A rendkívüli jogorvoslatra szolgáló felülvizsgálat rendeltetése a törvénysértések kiküszöbölése. Amennyiben a törvényben meghatározott feltétek fennállta mellett a törvény kötelező rendelkezése ellenére maradt el a pénzbüntetés kiszabása, az nyilvánvaló törvénysértés. A másodfokú bíróság, mivel nem a törvényi feltételek hiányával érvelt, pénzbüntetést mellőző érvelése eredendően téves. A büntetéskiszabás követelményrendszere minden esetben az adott terhelt tekintetében vizsgálandó. Ennélfogva a törvény értelmében kötelezően kiszabandó pénzbüntetés kiszabása nem mellőzhető azzal, hogy más terheltek esetében arra nem került sor. Azt, hogy a további terheltek esetében miért maradt el a pénzbüntetés kiszabása, a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal nem érintett terhelteket érintően nem vizsgálhatta. Ezért a Kúria a X. rendű terheltet – újraértékelve a bíróságok által megjelölt személyi körülményeket, s egyetértve az elsőfokú bíróság álláspontjával – 400 napi tétel, napi tétenként 5.000 forint, összesen 2.000.000 forint pénzbüntetésre is ítélte [Btk. 50. § (1)-(3) bekezdés].

(kuria-birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Törvénymódosítás: a büntetett előéletűek nem vezethetnek taxit
2020. július 3.

Tizenhárom közlekedési törvényt módosított pénteki döntésével az Országgyűlés. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által kezdeményezett változtatások egyebek mellett lehetővé teszik a büntetett előéletű taxisok kiszűrését a piac tisztítása, az utasok védelme érdekében.

Fontos változások a Kúrián
2020. július 3.

Fontos változások a Kúrián

Számos tapasztalattal járt a járványügyi veszélyhelyzet a bíróságokra és a Kúriára nézve is – mondta dr. Darák Péter a Kúria 2020. első félévét záró sajtótájékoztatón 2020. július 1-én, Budapesten. A Kúria elnöke hangsúlyozta, ezentúl szélesebb körben lesz mód a bíróságon kívüli munkavégzésre. Kiemelte, a Kúria törvénymódosítást kezdeményez, hogy csökkenjen a (nyilvános) tárgyalások száma. Polgári perek esetében főszabály szerint a Kúria továbbra is tárgyaláson kívül bírálja el a felülvizsgálati kérelmeket, tárgyalást akkor tartanának, ha az eljáró tanács azt indokoltnak tartja. Közigazgatási ügyekben pedig akkor tartanának tárgyalást, ha azt a fél kérelmezi és a tanács indokoltnak tartja.