A hét kérdése: készenléti jellegű munkakör


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Munkahely: kávézó (TV üzemel, pihenési lehetőség: fotel). Munkakör: pultos. Tevékenység: hideg – meleg italok felszolgálása, melegszendvics készítés, mosogatás, takarítás. A rendkívüli kis forgalom miatt a munkaidő kb. 2/3-ában nincs vendégforgalom. (bizonyíték: pénztárgép). A felek megállapodhatnak-e úgynevezett készenléti jellegű munkakörben hivatkozva arra, hogy e munkavégzés jellegénél fogva kielégíti az Mt. 91.§. a) – b) bekezdésben foglaltakat?


A munkakör készenléti jellegének megállapítására a munkáltató jogosult, egyoldalúan, a munkavállaló megkérdezése nélkül.

A munkáltató a Munka Törvénykönyve rendelkezése szerint a munkakört két esetben minősítheti készenléti munkakörré:

91. § Készenléti jellegű a munkakör, ha

a) a munkavállaló a feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagy

b) a munkavégzés – különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel – a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár.

A leírtakból úgy tűnik, hogy a munkavégzést az a) pont alapján tekintenék készenlétinek. Annak megállapításánál, hogy a munkavállaló legalább a munkaidő egyharmadában nem dolgozik, hosszabb időszakot kell megvizsgálni. Ez a hosszabb időszak lehet akár a munkáltató által alkalmazott munkaidőkeret tartama is.

Álláspontom szerint a pénztárgép adatai nem bizonyítják a munkavégzés hiányát, a munkavállaló pihenését, hiszen mint azt leírja a munkavállaló nemcsak pénztáros a büfében, hanem más feladatai is vannak.

Az új Pt. és az Mt. együttes alkalmazása

2014. december 16.

Dr. Berke Gyula, Dr. Pál Lajos, Tálné Dr. Molnár Erika

Ízelító a tematikából:

Megtámadhatóság és semmisség, több alanyú munkaviszonyok, a sérelemdíj és a munkajogi kárfelelősségi szabályok, általános szerződési feltételek szabályainak alkalmazása a munkajogban

Bővebb információ és jelentkezés >>

A korábban hatályos Munka törvénykönyve készenléti jellegű munkakörnél előírta, hogy a munkáltatónak a munkavállaló számára lehetővé kellett tenni, hogy a munkavállaló a nem munkával töltött időt pihenéssel töltse. Ezt ugyan a hatályos Mt. nem írja elő, de álláspontom szerint ez a követelmény továbbra is fennáll. Véleményem szerint a pihenést az nem biztosítja, hogy a munkavállaló a büfében leülhet tévét nézni.

A teljes munkaidő megemeléséhez a készenléti jellegű munkakörben már a felek közös megegyezése szükséges.


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 16.

A magyar vállalatoknál még nem prioritás a fenntarthatóság, pedig fokozatosan egyre többeket érint a szabályozás

A hazai vállalatok többségénél nem prioritás az ESG, és a megkérdezettek felénél a területnek nincs önálló felelőse sem, pedig a szabályozás fokozatosan terjed ki egyre több cégre – derül ki a Pensum Group és a DTC Solution országos, döntéshozó vezetők körében végzett kutatásából. Eközben sokan keresik a helyét és leendő gazdáját a témának, hiszen az uniós és hazai törvények, valamint a jelentéstételi kötelezettség miatt egyre több figyelem irányul a környezetvédelmi, társadalmi és vállalatirányítási szempontokra.

2024. szeptember 16.

A pórul járt légi utasok békéltető testületi eljárást is választhatják

Többórás, esetleg többnapos késés, problémás utasfelvétel, elveszett poggyász – az ilyen kellemetlenségekért akár több százezer forintos kártérítés is járhat. Miközben az Európai Unióban jogszabályok védik az utasok jogait, a légitársaságok nem restek kibújni a felelősség alól. Ha nem sikerül megegyezni, akkor a követelés érvényesítésének egyik hatékony módja, hogy a vitás ügy ingyenes, gyors és szakszerű rendezése céljából az utas a Budapesti Békéltető Testülethez fordul.

2024. szeptember 16.

Hamarosan újabb zöld törvénynek kell megfelelni az EU-ban, és ez jó

Tavaly lépett hatályba és idén december 30-tól kell betartani az unió erdőpusztulással kapcsolatos rendeletét. Csoki, kávé és miegymás hamarosan csak fenntartható gazdálkodásból jöhet. Dr. Szalay Rita, a PwC igazgatója, ESG-szakértő segít megismerni az EUDR-t.