A jogellenes magatartás nem lehet egyben rendeltetésellenes is

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kúria kimondta, hogy jogellenes magatartás tanúsítása esetén nincs helye a joggal való visszaélés megállapításának.

Az alapügy

A felperes kormánytisztviselői jogviszonyban állt az alperessel, melynek igazgatóhelyettese, illetve a képviseleti osztályának osztályvezetője volt. A munkáltató bizalomvesztésre hivatkozva felmentéssel szüntette meg kormánytisztviselői jogviszonyát arra hivatkozva, hogy több esetben elmulasztotta az iratok szignálását, nem ellenőrizte a nyilvántartási rendszert, elmulasztotta vezetői ellenőrzési feladatait, munkahelyén rendszeresen a munkaidő kezdetét követően jelent meg, illetve annak vége előtt távozott és munkaidőben nem volt elérhető.
A felperes a munkáltatói intézkedés ellen közszolgálati panaszt terjesztett elő, melyben a jogviszonya jogellenes megszüntetése jogkövetkezményeként az eredeti munkakörbe történő visszahelyezését kérte.
A Kormánytisztviselői Döntőbizottság a felperes kérelmének helyt adva megállapította, hogy a munkáltatónak fegyelmi eljárást kellett volna indítania a felperessel szemben és annak keretében kellett volna vizsgálnia, hogy a megjelölt kötelezettségszegéseket elkövette-e, és nem bizalomvesztésre hivatkozva felmentéssel megszüntetni a jogviszonyát. Nem találta alaposnak a felperes rendeltetésellenes joggyakorlásra történő hivatkozását, így öt havi illetményének megfelelő összeg megfizetésére kötelezte a munkáltatót.
A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy a munkáltató intézkedése a joggal való visszaélés tilalmába ütközött, mivel fegyelmi eljárás hiányában nem tudta érvényesíteni garanciális jogait, így elmaradt illetménye megfizetése mellett eredeti munkakörbe történő továbbfoglalkoztatását kérte.
Az alperes a kereset elutasítására tett indítványt, vitatva a felperes állítását.
Az elsőfokú bíróság elutasította a felperes keresetét, a másodfokú bíróság azonban közbenső ítéletével megállapította, hogy a felperes felmentése a joggal való visszaélés tilalmába is ütközött, s kötelezte az elsőfokú bíróságot annak vizsgálatára, hogy az eredeti munkakörbe történő visszahelyezés feltételei fennállnak-e.

A Kúria döntése

Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a jogerős közbenső ítéletet hatályon kívül helyezve az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A felperes panasza alapján eljárt Kormánytisztviselői Döntőbizottság azt állapította meg, hogy a munkáltató intézkedése anyagi jogszabályt sértett, a bizalomvesztésre alapított felmentés nem felelt meg a közszolgálati tisztviselők jogállásáról szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) rendelkezéseinek, ezért jogellenesen került megszüntetésre kormánytisztviselői jogviszonya. A Döntőbizottság határozata ezen rendelkezését a felek nem támadták keresettel.
A Kttv. 10. § (1) bekezdése tiltja a joggal való visszaélést. Minden jogi normának, alanyi jognak és jogintézménynek önálló társadalmi rendeltetése, célja van. Amennyiben a jogalany ettől ellentétesen azt szem elől veszítve gyakorolta az egyébként megillető jogot vagy teljesítette a kötelezettségét, valójában csak látszólag cselekedett jogszerűen. Eljárása formálisan jogszerű volt ugyan – tehát nem ütközött konkrét jogi tilalomba – annak módja azonban rendeltetésellenes volt. Ebből következően a joggyakorlás nem lehet egyszerre jogellenes és rendeltetésellenes is. Ha például a felmondás nem volt okszerű, nem lehet egyben rendeltetésellenes is [5/2017.(XI.28.) KMK vélemény, BH.2018.344.].
A perbeli esetben e feltételek nem valósultak meg. A Kormánytisztviselői Döntőbizottság megállapította, hogy a munkáltató intézkedése a Kttv. 76. § (1), illetve (2) bekezdésébe ütközött, az intézkedés formálisan sem volt jogszerű, anyagi jogot sértett, így ebben az esetben a jogellenes joggyakorlás nem lehetett egyben rendeltetésellenes joggyakorlás is.
Az adott esetben anyagi jogsértés történt, a jogellenes jogviszony megszüntetés jogkövetkezményei vonatkozásában helytállóan alkalmazta a Kormánytisztviselői Döntőbizottság a Kttv. 193. § (5) bekezdésében foglalt jogkövetkezményeket, és nem rendelkezhetett a felperes eredeti munkakörbe történő visszahelyezéséről, mivel erre joggal való visszaélés megállapítása esetén kerülhetett volna sor.

(kuria-birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Adóügyi illetőség: sok a tévhit
2020. augusztus 13.

„Szlovák lakcímkártyám van, ezért Magyarországon nem kell adót fizetnem…” „Csak arra kell figyelnem, hogy 183 napnál ne töltsek itthon többet!”. Nagyon sok hasonló tévhit kering Magyarországon az adóilletőség szabályai és joggyakorlata kapcsán.

Nőket futtató testvérpár ellen emeltek vádat
2020. augusztus 13.

Nők prostitúciós tevékenységét szervezte és a bevételből tartotta el magát egy somogyi testvérpár az ügyészség szerint, ezért vádat emelt ellenük – tájékoztatott a Somogy Megyei Főügyészség.

Nem kérhet erkölcsit az önkormányzat
2020. augusztus 12.

Nem kérhet erkölcsit az önkormányzat

A szociális bérlakás bérlőjétől jogszerűen nem kérhető erkölcsi bizonyítvány, mert az ellentétes az adattakarékosság és a célhoz kötött adatkezelés elvével.