A kamara javaslatot dolgoz ki az kata alól kikerülőkre


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) javaslatokat dolgoz ki az új kata egyes részszabályainak észszerűsítésére és a kata-törvény hatálya alól kikerülő vállalkozások helyzetének rendezésére.

A közlemény szerint szakmai javaslataik a kamara 5000 fős katás vállalkozói kutatásán alapulnak, és elsődleges céljuk az egyszerűsítés, a társadalombiztosítási kockázatok csökkentése.

Három területben gondolkodnak

A felmérés tapasztalatai alapján a BKIK úgy értékeli, hogy bár a vállalkozók jelentős hányada szerint az egyszerűsített adózás kérdését rendezni kell, azt a kata-törvény jelenleg elfogadott formájával nem sikerült széles rétegek számára megnyugtatóan megtenni.

A közlemény szerint a BKIK elnöksége úgy határozott, hogy három nagy problémakör mentén – a lakosság számára szolgáltató mikrovállalkozások, a többségében cégek számára szolgáltató mikrovállalkozások és a mellékállásban vállalkozók helyzetére – dolgozzák ki a konkrét javaslatokat.

Példaként említik, hogy többségében a lakosság számára szolgáltató mikrovállalkozások esetében az Európai Unió illetékeseinél kezdeményezni szükséges az áfa alanyi mentesség határának 18 millió forintra emelését. Az új katában maradó vállalkozások számára az árbevétel egy meghatározott részéig lehetővé tennék üzleti ügyfelek kiszolgálását is, illetve bevezetnének egy választható havi 100 ezer forintos kata adómértéket is, amely a minimálbérnek megfelelő TB jogosultságot hozna létre.

Információs csomagok is várhatóak

A többségében cégek számára szolgáltató mikrovállalkozásoknak a katánál magasabb havi összegű egyszerűsített adóforma bevezetését, egy egyszerűsített adóformát javasolnának, de az EKHO számukra alkalmazható részbeni átalakítását is elképzelhetőnek tartják – írják a közleményben.

A BKIK szerint a mellékállásban vállalkozók számára az átalányadó jó megoldás, viszont érdemes megfontolni ezen adónem esetében az adminisztráció egyszerűsítését.

A végső javaslataikat széleskörű kamarai egyeztetést követően teszik majd meg. A javaslatok mellett információs csomagokkal, valamint egy augusztusi, az adónem váltási lehetőségek felvázolására és megtárgyalására szervezett konferenciával is segítik a katából kikerülő vállalkozásokat.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.