A kérelmek nyelvezete is befolyásolja egy eljárás időtartamát az EU bíróságán

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. március 26.
Címkék: ,
Rovat:
A Fővárosi Törvényszék „Nemzetközi kommunikáció, jogi szaknyelv az EU-ban” címmel szervezett hiánypótló képzést, amelynek keretében gyakorlati példákon keresztül ismerhették meg a résztvevők azt, hogy milyen fordítási folyamatokon kell keresztülmenniük azoknak az előzetes döntéshozatali kérelmeknek, amelyekkel a magyar felek az Európai Unió Bíróságához (EUB) fordulnak. A képzésen szó esett arról is, hogy hogyan fordítják le az ítéleteket mind a 24 nyelvre, de a fordítások úgynevezett sémás szerkezetének okáról is beszélt az előadó.

Mint ismert: a nemzeti bírák – így a magyarok is – úgynevezett előzetes döntéshozatali kérelemmel fordulhatnak az EUB-hoz, amelynek keretében egy konkrét ügyben felmerült eset kapcsán kérhetik az uniós jog értelmezését a luxembourgi fórumtól. A magyarul beérkező kérelmeket természetesen mind a 24, az Európai Unióban hivatalos nyelvre le kell fordítani. A fordítási feladatokat a Bíróság Fordítási Főigazgatósága látja el, ahol több mint 600 jogász-nyelvész dolgozik jelenleg – a magyar osztályon például közel harmincan vannak.

Kevesen tudják, hogy a magyarul beérkező kérelmeket nem magyar szakemberek fordítják le az Unió hivatalos nyelveire, hanem először spanyol és francia anyanyelvű jogász-nyelvészek ültetik át azokat a saját nyelvükre. Később a spanyol és francia fordítást fordítják tovább az Unió többi 21 nyelvére – uniós szinten ugyanis a spanyol a magyar közvetítő nyelve, a francia fordítás pedig azért szükséges, mert az az EUB munkanyelve.

A fordítással foglalkozók tehát idegen nyelvként sajátították el a magyar nyelvet, következésképp ezért is nagyon fontos az, hogy milyen nyelvi szerkezeteket ír le egy magyar bíró az előzetes döntéshozatal iránti kérelmében: a fordítók munkáját leginkább a minél egyszerűbb nyelvi szerkezetek, valamint a körmondatokat mellőző nyelvi stílus alkalmazásával segíthetik a kérelmek összeállítói.

A képzés vezető előadója, dr. Szabó Péter – aki már 2007 óta dolgozik az EUB magyar nyelvi osztályán – kiemelte: a magyar bíróságok nagyban hozzájárulhatnak az Európai Unió Bíróságával folytatott közös munka hatékonyságának elősegítéséhez azáltal, ha a bírák értik és tudják, hogy az általuk elkészített kérelmeket miként dolgozzák fel Luxembourgban. A szakember többször hangsúlyozta az egyszerű, egyértelmű fogalmazás jelentőségét, hiszen tapasztalatai szerint ezzel csökkenthető minimálisra a félrefordítások esélye.

Érdekességképpen az előadó azt is megemlítette, hogy az Európai Unió Bíróságán egy előzetes döntéshozatali eljárás átlagosan 16 hónapot vesz igénybe, amelyből a fordítás átlagosan 6 hónapot tesz ki. Ezért is fontos a kérelem terjedelme és fogalmazásmódja, hiszen ezek a „körülmények” jelentősen befolyásolhatják az eljárás időtartamát.

Kapcsolódó cikkek:


Varga Judit: jövőre megkezdődhet a bírák bérének rendezése
2019. július 16.

Ősszel indulnak a konkrét viták az igazságügyi alkalmazotti és a bírói bérek rendezésének részleteiről, jövőre pedig remélhetőleg megkezdődik a folyamat - közölte az igazságügyi miniszter az M1 aktuális csatorna hétfő esti műsorában.

Az eu-s jognak megfelelően módosította szabályzatát az Airbnb
2019. július 15.

Az eu-s jognak megfelelően módosította szabályzatát az Airbnb

Az Európai Bizottság bejelentette, hogy a szálláshelyek online piacterét üzemeltető Airbnb az uniós fogyasztóvédelmi hatóságokkal folytatott tárgyalások nyomán továbbfejlesztette és teljes mértékben egyértelművé tette fogyasztói ajánlatainak megjelenítését, összhangba hozva azokat az uniós jogi normákkal.

Rosszabb is lehet a csődnél – így mentem meg a cégem
2019. július 15.

A „csőd” és a „csődeljárás” kifejezés a mindennapi szóhasználatban egyet jelent „tönkrement” fogalmával, ami jogi értelemben a felszámolási eljárást jelentené. Mindezekkel szemben amennyiben valaki csődeljárás megindítását kéri a cégével szemben, az pontosan a cég megmentésének szándékát fejezi ki, elköteleződést a társaság gazdasági célja mellett és felelősségvállalást a hitelezők felé. Dr. Pajor Dávid ügyvéd segít eloszlatni néhány félreértést.

Olaszliszkai emberölés: feltételesen szabadult az elsőrendű vádlott
2019. július 15.

Feltételesen szabadult a 2006-os olaszliszkai ügy elsőrendű vádlottja, akit 2009-ben ítéltek 17 év szabadságvesztésre emberölés és rongálás bűntette miatt. A férfi hétfőn hajnalban hagyta el a Szegedi Fegyház és Börtönt - tapasztalta a helyszínen a közmédia munkatársa.