A kínaiak a legfőbb külföldi vásárlók a fővárosi ingatlanpiacon


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tavaly már 23 százalékkal több külföldi fektette pénzét magyar ingatlanba, így tavaly 2716 esetben nyújtottak be ingatlanvásárlási kérelmet az Európai Unión kívüli állampolgárok – derül ki a Duna House adataiból.

Tavaly közel 151 ezer tranzakció történt a magyar ingatlanpiacon, s ebből 2716 esetben nyújtottak be ingatlanszerzés iránti kérelmet az erre kötelezett külföldiek. Az elmúlt négy év mélypontja a 2020-as év volt, amikor csak 2200 alkalommal fordultak a kormányhivatalhoz jóváhagyásért, míg a legtöbb kérvény, több mint 3500, 2019-ben érkezett. (Külön kormányhivatali engedély nélkül az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség tagállamai, valamint Svájc állampolgárai vásárolhatnak ingatlant Magyarországon.)

A Balatonnál inkább a parasztházak hódítanak

A közlemény idézi Benedikt Károlyt, a Duna House PR- és elemzési vezetőjét, aki elmondta: az ingatlanárak emelkedése 2022-ben sem mérséklődött, ahogyan az az EU-s tagállamok többségénél is tapasztalható. Az Eurostat szerint Magyarország Észtország után a második, ahol a legnagyobb mértékben (152 százalékkal) nőttek a lakásárak 2022 első negyedévében. Az árnövekedés várhatóan hatással lesz a magyar vásárlók mellett a külföldiek befektetési kedvére is, azonban náluk az árfolyammozgás okozta változások pozitív képet is mutathatnak – tette hozzá.

Kifejtette, az értékesítők körében végzett felmérés alapján nem csökkent a külföldiek érdeklődése a balatoni ingatlanpiacon, azonban némiképpen átalakult a kereslet 2022-ben. A német és a holland családok már nem a vízparti ingatlanok, hanem főként az autentikus parasztházak iránt érdeklődnek a belső-somogyi területeken, önfenntartó gazdálkodás reményében keresnek nagy kerttel rendelkező ingatlanokat. A háború miatt az orosz befektetők szinte teljesen eltűnhetnek 2022-ben az ingatlanpiacról, az Ukrajnából érkezők pedig egyelőre a bérleti piacon jelentkeztek nagyobb számban.

A fővárosban a kínaiak vásárolnak a legtöbbet

A hivatalos statisztika szerint a külföldi ingatlanszerzési kérelmek többsége (76 százalék) fővárosi házra vagy lakásra vonatkozott, a legnagyobb számban, a tranzakciók 36 százalékában, a kínai ügyfelektől. Körükben a legkedveltebb befektetési terület a főváros, azon belül pedig Angyalföld, a X. és a IX. kerület volt, akárcsak 2020-ban.

Az izraeli befektetők aránya 5,2 százalékra mérséklődött, az általuk lezárt tranzakciók több mint fele a fővárosi VII. kerületben történt. Nem sokkal lemaradva, 5 százalékkal az Egyesült Királyság állampolgárai következnek a sorban, számukra a VI. kerület és Debrecen volt a legvonzóbb, míg az ügyletek közel 4 százalékát kitevő amerikai vevők fő célpontja Pécs volt.

Regionálisan a fővárost Pest, majd Zala és Hajdú-Bihar megye követte a befektetési szempontból népszerű térségek listáján. A tulajdonszerzés 91 százalékban adásvétel útján történt, de volt példa ajándékozásra és cserére is.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.

2024. április 24.

Az uniós adatvédelmi testület elfogadta a „consent or pay” modellel kapcsolatos véleményét

Az EDPB 2024. április 17-i ülésén a GDPR 64. cikk (2) bekezdése alapján a holland, a norvég és a hamburgi adatvédelmi hatóság kezdeményezésére 08/2024. számon a személyes adatok viselkedésalapú reklámozás céljából történő kezeléséhez való hozzájárulás érvényessége tárgyában a nagy online platformok által alkalmazott „hozzájárulás vagy fizetés” („consent or pay”) modellekkel összefüggésben kötelező véleményt fogadott el.