Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A bűnüldözés és a büntető igazságszolgáltatás nagy kihívása a kínálati oldali kábítószer-bűncselekmények felderítése és bizonyítása Magyarországon. Ezért is rendezett konferenciát erről a témáról az Igazságügyi Palotában az Országos Kriminológiai Intézet és a Legfőbb Ügyészség.
„Hunyjátok le a szemeiteket. És az apró ópiumpipa elvezet oda, ahol azért élünk, hogy éljünk, és semmi másért. Hiszen ez az egyetlen célja a létnek” – írja Csáth Géza az Ópium című novellájában.
A jogalkotó nem így gondolja, figyelmét az álomszerű helyett a kézzelfogható jelenségek kötik le, amikor a nulla tolerancia elvét vallja ezen a területen. Mert inkább Kosztolányival ért egyet, aki szerint „a morfium nem hoz bódító és mennyországi lázakat, mint a ‘hozzánemértők’ képzelik. Éppen ellenkezően hat. Összeszűkíti a szem bogarát, és kisebbíti a látótért. A szellemi hatása is körülbelül ilyen. A részletek elevenen tűnnek fel, de az egész mellékessé válik. Ez a szer lehúz a földre, tompává, közönyössé, elégedetté, nyugodttá, prózaivá tesz.”
A bűnüldözés és a büntető igazságszolgáltatás nagy kihívása a kínálati oldali kábítószer-bűncselekmények felderítése és bizonyítása Magyarországon. Ezért is rendezett konferenciát erről a témáról az Igazságügyi Palotában az Országos Kriminológiai Intézet és a Legfőbb Ügyészség még az év első felének a végén. A konferencián ügyészek, felderítők, nyomozók, vizsgálók, ügyvédek és bírák vettek részt.
A kínálati kábítószer-bűncselekmények esetében nagyon speciális bűncselekményről van szó, ahol sok a kényszerintézkedés, sok a külföldi elkövető és a nemzetközi együttműködés, elkerülhetetlen a sokféle szakértői vélemény beszerzésének szükségessége, illetve napi problémát okoznak az operatív adatgyűjtésből származó anomáliák. Fájó pont itt a vagyonelkobzás, és megoldást kell találni az előzetes vagyonfelderítésre már az operatív szakaszban, illetve a bűnszervezetben történő bizonyításra, amely lehetőséget teremthet széleskörű vagyonelkobzásra.
A konferencia bevezető előadását Ritter Ildikó, az Országos Kriminológiai Intézet munkatársa tartotta, a „Kínálati oldali kábítószer-bűncselekmények felderítése és bizonyítása” címmel. Kiemelte, hogy a büntető igazságszolgáltatás rendszere az ún. hagyományos bűncselekmények felderítése és az azokban történő eljárás tekintetében jóval egységesebb gyakorlatot folytat, mint azon cselekmények esetén, amelyeket a társadalom csak pár évtizede vagy még korábban definiált bűncselekménynek.
Míg a már hosszú ideje büntetendő cselekményekkel kapcsolatban letisztult megfogalmazások jellemzik az anyagi jogi rendelkezéseket, és illeszkedik egymáshoz az anyagi és az eljárásjogi környezet, addig az „új bűncselekményekkel” szemben még maga a jogalkotás is bizonytalan.
Felhívta a figyelmet arra, hogy „ma a kínálati oldali kábítószer-bűncselekményekben eljáró ügyészek többsége reaktív szerepben van. A felderítés eredményét a rendőrség fait accompli az ügyész elé teszi, akinek sokszor kevés ismerete, illetve bevonódási lehetősége van a nyomozati – felderítő – tevékenységet illetően. Az ügyésznek proaktív szerepet kell játszania, de a saját szerepkörén és saját kompetenciahatárain belül! Nem az egyes nyomozati feladatok, szerepek tevékenységek feletti diszponálás, irányítás megszerzése a cél, hanem, az együttműködés, a minőségi, a hatékony koordináció és a kommunikáció rendőr és ügyész között”.
A többi előadás főleg a gyakorlati tapasztalatokat foglalta össze, pl. a titkos információgyűjtés (tigy) és a titkos adatszerzés (tasz) felhasználhatóságával kapcsolatban.
A konferencián elhangzott néhány olyan információ is, mely tájékoztatta a résztvevőket a kábítószer-felderítés és a hazai kábítószerpiac aktuális trendjeiről. Érdekes információkat hallhattak a jelenlévők a felderítés és a realizálás gyakorlatáról, a Nemzetközi Bűnözés Elleni Főosztály Kábítószer Bűnözés Elleni Osztályának műveleti tevékenységéről, a megnövekedett nemzetközi bűnügyi együttműködésről és ezek várható hatásairól a jövőben ügyészi tevékenységekre a kínálati oldali kábítószer-bűncselekmények vonatkozásában.
Az egyik előadó a lefoglalt kábítószer-gyanús bűnjelek igazságügyi vegyészszakértői vizsgálatának folyamatába és rejtelmeibe avatta be a résztvevőket. Tájékoztatást adott az új pszichoaktív anyagokról, illetve azon új pszichoaktív anyagok piacra kerüléséről, amelyek nem felelnek meg a hazai generikus szabályozásnak, így nem minősülnek kábítószernek. Ismertette a bűnjelek, kábítószerek hatóanyagtartalmának mérésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokat, kitért a 2012. január 1-jétől hatályos, a delta-9-THC csekély és jelentős mennyiségére vonatkozó jogszabályváltozással kapcsolatos legfőbb jogalkalmazói problémák lehetséges kezelési módjára is.
A nyomozásfelügyelet gyakorlati kérdéseiről is több információ hangzott el a konferencián. Kezdenek kialakulni azok a hatékony rutin műveletek és eljárások, amelyek egyszerűsítik és megkönnyítik a nyomozást.
A konferencia záró előadása egy konkrét eseten keresztül szemléltette a bizonyítási nehézségeket és a lehetséges megoldásokat.
A konferencián ugyan irodalmi példák nem szemléltették, hogy miért kell távol tartani a szert az emberektől, Baudelaire azonban sok-sok évvel ezelőtt már tudta, hogy „a kábítószer rabjai a gyönyörök után olyan borzalmakat tudhatnak magukénak, amely megkérdőjelezi a mennyországot keresők átélt örömét. Miközben a megistenülés tévhitében ringatják magukat, saját poklukat készítik elő. A hasis például a magányos örömök osztályába tartozik, a nyomorult semmittevők számára van fenntartva. Haszontalan és veszélyes.” A hasis egyik leggroteszkebb következménye – Baudelaire szerint – „az aggodalmaskodó tébolyig terebélyesedő félelem attól, hogy bárkit is megbánthat a bódult állapotban lévő. Ha ereje volna hozzá, még azt a természetellenes állapotot is eltitkolná, amelyben van, nehogy nyugtalanságot keltsen embertársaiban. A bódulat elején úgy tűnik, mintha csodálatosan jó közérzetnek és szellemi frissességnek örvendene, és semmi fáradtságot sem érezne. De alighogy talpra áll, gyenge lába csak vonakodva hordozza, és attól fél, hogy összezúzódik, mint valami törékeny tárgy. Nagy bágyadtság hatalmasodik el lelkén. Képtelen dolgozni, és erőt gyűjteni a cselekvéshez.”
Baudelaire éppen ezt tartja a megérdemelt büntetésnek. „Ez a gyalázatos tékozlás egyenes következménye a szernek. A droggal élő személyiségét szétszórja a négy égtáj felé, életereje nagy hányadát elvesztegeti.”
(A rendezvényen elhangzott előadások egy része az Ügyészek Lapja 2013/3-4. számában lesz olvasható.)
