A Kúria a bíróvá kinevezett titkárok szolgálati idejéről döntött

A Kúria döntése alapján nem diszkriminatív, ha a munkáltató mérlegelési jogkörében dönt a szolgálati idő beszámításáról, ha a döntése nem az Ebktv. által védett tulajdonságokon alapul.

Az alapügy

A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint az 1972 és 1979 év között született és 2002 – 2014. év között kinevezett felperesek esetében a munkáltatói jogkört gyakorló törvényszék elnöke a bírói szolgálati idő kezdő időpontjának meghatározásánál legfeljebb egy év titkári időt számított be. Az 1984-ben született és 2015. december 1-től kinevezett Dr. V. Z. esetében a törvényszék elnöke a bírói szolgálati időbe a teljes titkári időszakot beszámította. A felperesek 2016. október és 2017. január közötti időszakban kérelemmel fordultak az alpereshez a teljes titkári idejük beszámítása iránt. A törvényszék elnöke a kérelmeket külön intézkedésben nem bírálta el, ugyanakkor az illetmény megállapítása tárgyában 2017. január hónapban meghozott munkáltatói intézkedésekből megállapítható, hogy a kérelmeknek nem adott helyt.

A felperesek a keresetükben a bírói szolgálati idejük kezdő időpontjának a teljes titkári időszakuk beszámításával történő módosítására, valamint illetmény-különbözetük megfizetésére kérték kötelezni az alperest. Álláspontjuk szerint a munkáltatói jogkör gyakorló mérlegelése során megsértette a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 12.§-át, illetve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) rendelkezéseit, mert életkoruk és egyéb helyzetük alapján őket hátrányosan megkülönböztette. Keresetük jogalapjaként az Mt. 7.§-a szerinti joggal való visszaélést is megjelölték.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével a felperesek bírói szolgálati idejének kezdő időpontját módosította és az alperest illetmény-különbözet megfizetésére kötelezte.

A peres felek fellebbezése alapján eljárt törvényszék a bírói szolgálati idő kezdő időpontjának és az illetmény-különbözet összegének módosításával az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A törvényszék az Ebktv. 8. § t) pontja alapján védendő tulajdonságként értékelte a bírói szolgálatban eltöltött időt, mert álláspontja szerint az az alapszemélyiség integráns részét képezi. Miután 2015. decembert követően az alperesnél kinevezett bírók között nem volt a felperesek korosztályához tartozó személy, az életkor szerinti közvetett diszkrimináció is megvalósult az alperesnél.
A törvényszék az elsőfokú bíróság álláspontjával ellentétben azonban nem látta megállapíthatónak az Mt. 7.§ (1) bekezdése szerinti generális jogelv sérelmét.

A Kúria döntése

Az alperes felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperesek keresetét elutasította.

Az ítélet indokolása szerint a bírói szolgálati jogviszony kezdő időpontjának meghatározásakor a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (Bjt.) 172.§ (2) bekezdése szerint a kinevezés előtti bírói és ügyészi szolgálati viszonyban töltött időt minden esetben, míg a bírói kinevezés előtt a jogi szakvizsgához kötött egyéb jogviszonyban vagy tevékenységgel eltöltött időt a munkáltatói jogkörgyakorló mérlegelése alapján részben vagy egészben lehet beszámítani.

E mérlegelési jogkörben hozott döntés ellen a Bjt. 145. § (1) bekezdése alapján jogvita csak abban az esetben kezdeményezhető, ha a munkáltató a döntésének kialakítására irányadó jogszabályokat megsértette, így az Ebktv.-re és az Mt. 7. §-ára hivatkozással.
Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése nemcsak a munkáltató tevőleges magatartásával, hanem mulasztással (hallgatással) is megvalósulhat. A perbeli esetben az alperes elnökének a bírói szolgálati viszony kezdő időpontjának meghatározása során két intézkedése volt. Az első, a 2015. december 1-ét követően folytatott azon gyakorlata, amely a teljes titkári idő figyelembevételével határozta meg a kinevezett bírók első besorolását. A másik „intézkedés”, lényegében hallgatás, amely a fenti időpont előtt kinevezett bírák esetén a szolgálati idő kezdő időpontjának módosítására irányuló kérelmeket elutasította, pontosabban arról nem rendelkezett. A munkáltató mulasztásában megnyilvánuló magatartás is döntésnek minősül, ezért a perben a mulasztás, illetőleg az azt megelőző pozitív tartalmú intézkedés is vizsgálandó volt.

Az egyenlő munkáért egyenlő bér általános elvét megfogalmazó Mt. 12. §-a a törvényszék helytálló érvelése szerint önállóan nem, csupán az Ebktv.-ben foglalt, vagyis az egyenlő bánásmód követelményrendszerén belül értelmezhető. Ebből az következik, hogy az egyenlő díjazás megsértése csak abban az esetben diszkriminatív és jogellenes, ha a munkáltató e döntését közvetlenül vagy közvetve az Ebktv. 8. §-ában felsorolt valamely védett tulajdonságra alapította. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértésével kapcsolatos munkaügyi perek egyes kérdéseiről szóló 4/2017. (XI.28.) KMK vélemény (továbbiakban: KMK vélemény) 2. pontja szerint védett tulajdonság, illetve hátrány megjelölése, valószínűsítése nélkül az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének sérelme nem állapítható meg.

A bírói hivatás nem minősül az Ebktv. 8.§ t) pontja szerinti „egyéb helyzetnek”, mivel annak fogalmi kritériuma, hogy tartozzon az egyén személyiségének lényeges vonásához és az érintettet egy sérülékeny társadalmi csoporthoz kapcsolja (KMK vélemény 3.pont).

A felperesek az összehasonlítható helyzetben lévő személyhez képest idősebbek voltak, a munkáltató kinevezési gyakorlatának megváltozása ugyanakkor nem az életkorhoz kötődött, ezért az életkor és a hátrány közötti okozati összefüggés hiányának bizonyítása alapján közvetlen hátrányos megkülönböztetés nem volt megállapítható.

Azonos munkáltatói intézkedés (gyakorlat) a perbeli időpontot megelőzően és az azt követően kinevezett bírók esetében volt, a homogén csoportképző tulajdonság megállapítása ezért a perbeli esetben a 2015. december 1. előtt és az azt követően kinevezettek esetében lehetséges, amely csoportokon belül a munkáltató mérlegelési jogkörében eljárva megkülönböztetést semmilyen szempont szerint nem alkalmazott.

A bírói szolgálati idő kezdő időpontjának meghatározására alkalmazott gyakorlat kizárólag a kinevezés időpontjától, mint objektív és semleges intézkedés szempontjától tette függővé a bírói besorolást, amely független volt az életkortól. A munkáltató eltérő mérlegelési gyakorlata ezért közvetett hátrányos megkülönböztetést sem valósított meg.

(kuria-birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Nem sért uniós jogot az adós ellen indítható végrehajtás
2019. szeptember 19.

Nem ütközik uniós jogba a magyarországi fogyasztói hitelszerződéseknek az a kikötése, amely szerint az adós tartozásának összegét a pénzintézet egyoldalú nyilatkozata állapítja meg, és erről közjegyzői okirat állíttatható ki - közölte döntését az Európai Unió bírósága.

Laura Codruta Kövesi vezetheti az európai ügyészséget
2019. szeptember 19.

Megszavazták a román Laura Codruta Kövesi európai főügyészi kinevezésének támogatását az európai uniós tagországok kormányainak képviselői, így már gyakorlatilag biztosra vehető, hogy ő lesz a hamarosan felálló intézmény első vezetője.